Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for :

  • "szövegfeldolgozás" x
  • All content x
Clear All

szövegfeldolgozás pszichológiai vizsgálata . 1. A terrorista percepciója és az önpercepció, nemi különbségek. Pszichológia , 3 , 205 – 224 . 6. Halász L. ( 2006b ): Az

Restricted access

Summary

A tanulmány egy kutatás 3. része, amely a terroristának mint irodalmi hősnek a felfogását vizsgálja különböző regényekben. A tanulmány Doris Lessing A jó terroristacímű regényéből vett szövegkorpuszt használja, méri meg fogadtatását különböző változókkal. Nevezetesen, bemutatja és megvitatja a) a k.sz.-ek önpercepciója és a hősről kialakított percepciója közötti viszonyt az agresszivitás/nem agresszivitás index alapján, összehasonlítva azt a két előző vizsgálat megfelelő adataival, b) a hős percepciójának a módját, viszonyítva a terrorista megfelelő sztereotípiáihoz, kiemelve bizonyos atipikus, egyéni és/vagy nemi jegyeket, c) a hősnek tulajdonított jellemvonások ŕ9

Restricted access

Absztrakt

Az elmúlt évtizedben a kognitív fejlődés-idegtudomány rohamos fejlődésének lehettünk tanúi. A képalkotó eljárásokat alkalmazó kutatásoknak köszönhetően ma már viszonylag sokat tudunk arról, hogy az agy mely területei, hálózatai töltenek be meghatározó szerepet az olvasás eltérő folyamataiban és szakaszaiban. Jelen tanulmányban több kérdést érintünk.

A tanulmány első részében bemutatjuk, miként alakulhat ki az olvasástanulás során az agyi területek rendkívül összetett rendszere, amely a gyakorlott olvasókat jellemzi. A gyakorlott olvasóknál a szövegfeldolgozás folyamatában legalább három meghatározó rendszer: egy anterior és két poszterior feldolgozó kör különíthető el. Az olvasástanulás és -elsajátítás kezdetén viszont jóval elosztottabb, a területi határokat tekintve elmosódottabb agyi működési mintázatokat figyelhetünk meg. A fejlődés során egyfajta interaktív specializáció történik: egyes, az induláskor elsősorban a jobb agyfélteke területeihez köthető funkciók szerepe gyengül, miközben a bal agyféltekének az olvasásban fontossá váló területei bizonyos alfolyamatok végrehajtására specializálódnak, s e területek kapcsolatai is megerősödnek.

A tanulmány második részében a diszlexiakutatások eredményeit elemezzük, amelyek azt segítenek megérteni, miként vezethetnek az agy meghatározott területeinek szerkezeti és/vagy működési anomáliái olvasási zavarok kialakulásához. Végül a tanulmányban bemutatjuk azt is, miként változnak meg a gyakorlott olvasó más megismerő funkciói éppen az olvasás hatására; ehhez támpontot az analfabétákkal végzett kutatások adnak.

Restricted access

Absztrakt

A tanulmány alapvetően két kérdést vizsgál empirikusan: mennyiben olvassuk bele magunkat — a személyiségstruktúrát tekintve — olvasmányainkba? Illetve, tetten érhető-e az identitásállapotokra érzékeny élettörténeti epizódok szövegjellemzőiben a transzformatív esztétikai élmény? A munka elméleti és módszertani alapját a narratív pszichológia adja, melynek keretén belül arra teszek kísérletet, hogy az elbeszélő személyiségének integráltságát többfajta szövegtípusban azonosítsam: élettörténeti epizódokban és az identitás problémáját artikuláló művészeti alkotások befogadási jegyzőkönyveiben. Az önéletrajzi epizódok koherenciájának és az elbeszélő én integráltságának összefüggése mára a narratív pszichológia közhelyének számít (ld. Erős és Ehmann, 1996; Pléh, 1998), aművészetbefogadásban pedig Holland tranzaktív elmélete (1975) nyitotta meg a lehetőségét annak, hogy az esztétikai válaszokat az identitás lenyomataként kezeljük. Módszertanilag a szövegfeldolgozás kognitív elméletei nyújtják a legbiztosabb bázist a műalkotásról létrehozott koherens reprezentáció elemzéséhez, így 19 egyetemi hallgató befogadási jegyzőkönyveinek és élettörténeteinek empirikus vizsgálatában a Trabasso és van den Broek (1985) által kidolgozott kauzalitás tipológiát, illetve Graesser, Singer és Trabasso (1994) narratív szövegek megértéséhez szükséges következtetési kategóriáit adaptáltuk. Az eredmények azt mutatják, hogy a legmarkánsabb összefüggést a személyes történetek cél- és következménystruktúrája mutatja az értelmezések azonos szövegjellemzőivel. Az alkalmazott módszertan egyben példa arra, hogyan lehet újszerűen adaptálni a narratív élettörténeti kutatásokat mint az én- és identitásállapotok megközelítését és mérését a művészeti befogadás vizsgálatába.

Restricted access

. Tömösközi P. ( 2011 ). Digitális szövegfeldolgozás . Eger : Eszterházy Károly Foiskola Médiainformatikai Intézet . Virágvölgyi P

Restricted access

az irodalmi szövegfeldolgozás pszichológiai vizsgálata . Pszichológia , 26 , 205 – 224 . 12. Halász , L. ( 2010 ): Perception of the terrorist as a literary protagonist . SPIEL

Restricted access