Search Results

You are looking at 1 - 10 of 24 items for :

  • "szülői bánásmód" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

, 53 (5), 219—224. Tomcsányi, T., Fodor, L., & Kónya, O. (1990). Altruizmus, segítő szindróma, érett segítői identitás. Psychiatria Hungarica, 5 (3), 213—222. Tóth, I., & Gervai, J. (1999). Szülői

Restricted access

Előzetes eredmények egy magyar mintán kidolgozott Intrauterin Kapcsolati Kérdőív méréses tapasztalatairól – pilot study

Az anya-magzat kapcsolat párkapcsolattal és szülői bánásmóddal való összefüggéseinek vizsgálata

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Hadházi Éva, Andrek Andrea, and Kekecs Zoltán

. Gérecz , Á. , & Hadházi , É. ( 2014 ). Intimitás, a kötődés, szülői bánásmód és depresszió függvényében . In M. Vassányi , J. Fülöp , & Zs. Mirnics (Szerk.), Kapcsolatban Istennel és emberrel. Pszichológiai és bölcsészeti tanulmányok ( 32 – 54

Restricted access

Unoka Zs. (2007). Személyiségvonások, tünetdimenziók, rossz szülői bánásmód vizsgálata és látens sérülékenységdimenziók azonosítása egyes pszichés zavarokban . Doktori értekezés. Budapest: Semmelweis Egyetem

Restricted access

juvenile delinquency: A critical review of the literature. Family Process, 15: 619–649. Tóth I., Gervai J. (1999): Szülői Bánásmód Kérdőív (H-PBI): a Parental Bonding Instrument magyar változata. Magyar Pszichológiai Szemle

Restricted access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Norbert Meskó, András Láng, Réka Ferenczhalmy, Krisztina Miklós, and Barbara Glöckner

Elméleti háttér: A konfliktuskezelés a pszichológia több területének érdeklődésére is számot tartó jelenség. A tudományos kutatásban főként az asszertivitással, illetve a kooperativitással jellemezhető viselkedési formákkal összefüggő egyéb tényezők hatását elemzik, míg az alkalmazott pszichológiában az említett viselkedések technikai kivitelezésére, tanulhatóságára fektetik a hangsúlyt. Számos vizsgálati eredmény számol be arról, hogy a biológiai nem, a nemi szerep és a kora gyermekkori élmények mind hatással lehetnek az egyén preferált konfliktuskezelési stratégiájára. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja annak feltárása volt, hogy a biológiai nem, a nemi szerep és a szülői bánásmód miként függ össze a preferált konfliktuskezelési stratégiával. Módszer: A nemi szerep mérésére a Bem-féle Nemi Szerep Kérdőívet, a korai kötődés mérésére a Neveltetésem Emlékei Kérdőívet, a konfliktuskezelési stratégiák mérésére pedig a Thomas—Kilmann-féle Konfliktuskezelési Kérdőívet vettük fel 125 egyetemistával (65 nő, 60 férfi). Eredmények: Eredményeink szerint (1) a preferált konfliktuskezelési stratégia nem függ a biológiai nemtől, azonban összefügg a nemi szereppel: a nőiesebb egyének kooperatívabbak, a férfiasabbak pedig asszertívebbek. (2) A korai szocializáció hatással van a nemi szerepek alakulására és a konfliktuskezelési stílusra is: a magasabb szülői visszautasításról beszámolók maszkulinabbak és asszertívebbek, míg a magasabb szülői érzelmi melegségről beszámolók femininebbek és kooperatívabbak. (3) Amikor a nemi szerepre kontrollált parciális korrelációt számítottunk a szülői bánásmód és a konfliktuskezelés között, a próba megmutatta, hogy a nemi szerep közvetít a két tényező között. Következtetések: Mivel korábbi vizsgálatokban a nemiszerep-identitás és a prenatális gonadális hormonok között összefüggést találtak, azt feltételezzük, hogy eredmé­nyeink is biopszichológiai perspektívából értelmezhetők. A tanulmányban két lehetséges modellt vázolunk fel, amely bemutatja, hogy a magasabb tesztoszteronszinttel összefüggő férfiasabb nemi szerepidentitás miként kapcsolódhat össze az asszertívebb konfliktuskezeléssel és az érzelmileg elutasítóbb, kevésbé meleg szülői bánásmóddal.

Restricted access

Révész Gy. (2004). Szülői bánásmód — Gyermekbántalmazás . Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó. Révész Gy Szülői bánásmód — Gyermekbántalmazás

Restricted access

relationships , Social Psychiatry and Psychiatry Epidemiology , 37 , 164 – 168 . Gérecz , Á. , & Hadházi , É. ( 2014 ). Intimitás, a kötődés, szülői bánásmód és depresszió függvényében

Open access

A vizsgálatban az irritábilis bél szindróma (IBS) hátterében húzódó feltételezett pszichológiai tényezők közül a megküzdés és a kötődés szerepét vizsgáltuk abból kiindulva, hogy mindkettő szerepelhet a stressz betegségkeltő hatásainak kivédésében. Feltételeztük, hogy az IBS-betegekre a megküzdési módok megváltozott profilja, a korai anya-gyerek kapcsolat zavara, illetve ritkább biztonságos kötődési stílus jellemző, és ezek a különbségek összefüggnek. A vizsgált 3 csoport, IBS-, colitis ulcerosas (CU) betegek, valamint egészséges kontroll­személyek három kérdőívet töltöttek ki: a Szorongás Leküzdési Mód Preferencia kérdőívet, a Szülői Bánásmód Kérdőív(H-PBI) anyára vonatkozó részét, valamint a Kötődés Kérdőív (Relationship Questionnaire) szerzők által rövidített, magyarra fordított változatát. Eredményeink alapján az IBS-csoport kevésbé használja a problémafókuszú megküzdési módot, valamint a figyelemelterelést és az emóciófókuszt a szorongással való megküzdésben, de nem mutat több maladaptív stratégiát, mint az egészségesek; valamint inkább jellemzi a túlvédő anyai magatartás az egészségesekhez képest. Emellett az egészséges csoportra szignifikánsan jellemzőbb a biztonságos felnőtt kötődés, mint a két betegcsoportra. Azt a hipotézist, hogy a kötődés és az alkalmazott megküzdési stratégiák között egyértelmű összefüggés van, adataink nem támogatják - igaz, nem is szólnak ellene.

Restricted access

A serdülőkori táplálkozási magatartás szerepe meghatározó mind a pozitív bio-pszicho-szociális fejlődés folyamatában, mind a felnőttkori egészséges életmód kialakításában. Vizsgálatunk célja a táplálkozáskontrollal összefüggésbe hozható egyénszintű, családi és transzperszonális tényezők vizsgálata. Adatainkat 1977 erdélyi serdülőtől (15–19 évesek) nyertük, önkitöltős kérdőíves módszerrel. Eredményeink a táplálkozáskontrollban nemi és életkori sajátosságokat igazolnak. A táplálkozással kapcsolatos tudatosságban a kognitív-kontroll tényezők mellett kiemelt szerepet játszanak a családi és transzperszonális tényezők. A nemzetközi vizsgálati eredményekkel ellentétben mintánkban az énhatékonyságnak az étkezés magatartással kapcsolatos meghatározó szerepe nem igazolódik. Ezzel ellentétben felértékelődik a szülői bánásmód és az elégedettség a szülői támogatással, és bár nemekhez, valamint életkorhoz kötötten, de igazolást nyer a transzperszonális tényezők szerepe. Az egyénszintű jóllétmutatók szintén összefüggésben állnak az étkezési magatartással, igazolva, hogy a táplálkozáskontroll a fiatalok életminőségének meghatározó eleme.

Restricted access

Absztrakt

A vizsgálat célja az ún. mértékadó szülői bánásmód, a negatív családi kapcsolat és pozitív szülői azonosulás, valamint a serdülők dohányzása és alkoholfogyasztása közötti összefüggések elemzése volt. A szerfogyasztás havi és életprevalenciáit elemezve megvizsgáltuk továbbá, hogy vannak-e nemek szerinti eltérések a prediktor struktúrában, valamint, hogy az életkor előrehaladtával módosul-e a szülői változók prediktív ereje.

Módszer: A felmérést Makó és a környező kistérség összes alap- és középfokú oktatási intézményében végeztük 2010 tavaszán, 7–12. osztályos tanulók körében (N = 2072), a minta 49,2%-a fiú, 50,8%-a lány volt; 38,1% tanult általános iskolában és 61,9% középiskolában. Az önkitöltéses kérdőív a szociodemográfiai változókon túl kiterjedt a szerfogyasztásra és a szülői változókra.

Eredmények: Alogisztikus regresszióelemzés szerint a negatív családi kapcsolatok, konfliktusok rizikóhatást közvetítenek, ugyanakkor az ún. mértékadó szülői nevelési stílus és a pozitív szülői azonosulás egyfajta védőfaktorként funkcionál, azaz gyakrabban hozható összefüggésbe a szerfogyasztás hiányával. A korral a prediktor struktúra némi változáson megy keresztül, ami a nemek vonatkozásában csak alig igazolható. Érdemes kiemelni, hogy a szülői kontroll hatása az általános iskolások esetében nem jelentős, bár mértéke nagyobb.

Következtetés: Úgy tűnik, hogy a szülői kontroll nem önmagában hatékony, hanem főként abban az esetben, ha a mértékadó szülőnevelési stílus részeként érvényesül, azaz jelen van a kontroll mellett a szülők reflektáló, elfogadó attitűdje is a serdülők felé.

Restricted access