Search Results

You are looking at 1 - 10 of 106 items for :

  • All content x
Clear All

Absztrakt

Bevezetés: A szájüregi daganatok jelentős betegségterhet jelentenek Magyarországon. Célkitűzés: A szájüregi daganatok potenciális szűrési programjainak magyarországi költséghatékonyságát vizsgálták. Módszer: A 40 éves férfiak körében háziorvosok által éves gyakorisággal végzett szervezett szűrés, illetve a 40 éves férfiak körében az alapellátás által végzett, kockázati csoportokat célzó alkalmi szűrés költséghatékonyságát hasonlították a „Nincs szűrés stratégiához”. Az egyes egészségi állapotokhoz tartozó magyarországi hasznossági értékeket és egészségügyi költségeket, valamint a szűrőprogramok költségét a vizsgálat keretében becsülték. A kutatás főbb eredményei az egyes vizsgált stratégiák összes egészségügyi költsége, a várható életminőséggel korrigált életévek, valamint az inkrementális költséghatékonysági hányadosok. Eredmények: A rákmegelőző állapotok kezelésének hatásossága és a részvételi arány függvényében a vizsgált szűrési stratégiák 15–20 éves időtávon költséghatékonyak. A magas kockázatúakra irányuló alkalmi szűrés költséghatékonyabb, mint más vizsgált stratégiák. Következtetések: Magyarországon a magas kockázatúakra irányuló alkalmi szájüregi szűrés költséghatékony lenne. A rákmegelőző állapotok terápiáinak hatásosságára vonatkozó modellparaméterek azonban igen bizonytalanok, az egészségpolitikai döntések előkészítéséhez további kutatások szükségesek. Orv. Hetil., 2016, 157(29), 1161–1170.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Babett Tóth, Zoltán Dénes, Emese Kudron, Beáta Barta, Dóra Szennai, and Dóra Terjék

Absztrakt:

Bevezetés: Jelenleg nem rendelkezünk kielégítő adatokkal a rehabilitációs kezelések alatti táplálási problémák megoldásairól. Az alultápláltság és a szekunder sarcopenia komorbiditási tényezők, melyek növelik a szövődményeket, továbbá csökkentik a rehabilitációs kezelés eredményességét. Célkitűzés: A vizsgálat célja az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet betegeinek alultápláltságkockázat-felmérése egy adott időpontban. Módszer: A malnutritiokockázat-szűrés a ’Malnutrition Universal Screening Tool’ skálával történt. Eredmények: Az ellátottak közül (n = 331; átlagéletkor: 59 év) 44% esetében malnutritiokockázat állt fenn. Ebből a betegek 19%-a közepes, míg 25%-a fokozott kockázattal rendelkezett a felmérés időpontjában. A minta 176 férfiből és 155 nőből állt (53%/47%). Az ellátottak 50%-a testtömegindexük alapján a 22–29,9 kg/m2-es interkvartilis-tartományba esett (átlagos testtömegindex 26 kg/m2; s = 6,36). Az Agysérültek Rehabilitációs Osztályának betegei között mutatkozott a legnagyobb számban alultápláltság-kockázat (62,5%, 25 fő). Következtetések: Kombinált, malnutritiokockázatot szűrő módszer kialakítása szükséges a rehabilitációs intézetek betegcsoportjainak esetében, mert a jelenleg használt módszerek nem minden esetben elég szenzitívek. Orv Hetil. 2020; 161(1): 11–16.

Restricted access

. 2009 151 727 737 Döbrőssy B., Kovács A., Budai A. és mtsai: A szűrés nemkívánatos lélektani mellékhatásai

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Andrea Szabó, Bálint Alasztics, Ferenc Bánhidy, and Sándor Valent

Bevezetés: A leggyakrabban előforduló kromoszóma-rendellenesség a 21-es triszómia, ezért szűrésére és diagnosztikájára világszerte nagy hangsúlyt fektetnek. Előfordulása az anyai életkorral nő, 35 év felett lényegesen gyakoribb. Hatékony szűrőmódszere a kombinált szűrés, amely az anyai életkoron, ultrahangjeleken és biokémiai markereken alapul, és ezekből történik az egyedi kockázatszámítás. Célkitűzés: A Down-szindrómával érintett esetekben a praenatalis diagnózis elmaradásának felderítése a Semmelweis Egyetem, II. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika betegeinek körében. Módszer: Retrospektív vizsgálat során azon várandósok kórlapjait és szűrővizsgálatról szóló adatait gyűjtötték össze, akiknek Down-szindrómás magzatuk született 2008 és 2012 között a klinikán. Eredmények: A Down-szindróma praenatalis diagnózisa leginkább azért marad el, mert az anya nem vett részt a szűrővizsgálaton, vagy nem vállalta az invazív mintavételt a karyotypizálás elvégzéséhez. Következtetések: Az invazív diagnosztikát elutasítók számára megoldást jelenthet az anyai vérből történő magzati DNS kimutatásán alapuló módszer alkalmazása, amelynek érzékenysége magas és álpozitivitása nagyon alacsony. Az Egyesült Államokban 2011 végétől, hazánkban 2012 ősze óta érhető el térítés ellenében. Orv. Hetil., 2013, 154, 1026–1030.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Anna Kerpel-Fronius, Zsuzsanna Monostori, Diana Solymosi, Zsolt Markóczy, Lívia Rojkó, and Gábor Kovács

Absztrakt:

Bevezetés: A tüdőrák évente átlagosan több mint 8000 beteg halálát okozza hazánkban. Célkitűzés: Nemzetközi vizsgálatok alapján az alacsony dózisú CT-vizsgálattal (LDCT) végzett szűrés igazoltan csökkenti a rizikócsoportba tartozó személyek tüdőrák-mortalitását. A 2014-ben indított HUNCHEST pilotprojekt során azt vizsgáljuk, hogy a szűrés milyen módon kivitelezhető hazánkban, illetve a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) anamnézisű személyek körében magasabb lesz-e a kiemelt tüdőrákok aránya. Módszer: 50–79 éves korcsoportban alacsony dózisú CT-vizsgálat készül dohányos és nem dohányos, COPD-s és nem COPD-s csoportokban. Eredmények és következtetés: A vizsgálat jelenleg is a betegbevonás szakaszában tart, de az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben rendelkezésre álló első eredmények tükrében röviden ismertetjük a vizsgálat alapelveit. Orv Hetil. 2018; 159(43): 1741–1746.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsombor Tóth-Vajna, Gergely Tóth-Vajna, Zsuzsanna Gombos, Brigitta Szilágyi, Zoltán Járai, and Péter Sótonyi

Absztrakt:

Bevezetés: A boka-kar index (BKI) mérése az első választandó szűrőmódszer az alsó végtagi perifériás artériás érbetegség (LEAD) diagnosztikájában. A LEAD tekintetében veszélyeztetett populációban végzett szűrés célja a major végtagi események, így az amputáció kockázatának csökkentése. A nyugalmi BKI-érték ugyanakkor könnyen adhat álnegatív eredményt. Célkitűzés: Kutatásunk célja egy, a családorvosi praxisban könnyen megvalósítható, gyors és költséghatékony szűrőmódszer tesztelése mellett azon betegek azonosítása volt, akiknél a családorvos eszközeivel nem kaphatunk definitív diagnózist (negatív BKI mellett tünetes, illetve nem komprimálható artériás csoport). Módszer: Az Észak-Magyarország régióban 680 beteg szűrését végeztük el. Edinburgh-kérdőívet használtunk, rögzítettük a saját és a családi anamnézist, a rizikófaktorokat, a jelenlegi panaszokat és a gyógyszerelést. Fizikális vizsgálatot és BKI-mérést végeztünk. Eredmények: A betegek 34%-a jelzett alsó végtagi claudicatiót, 23%-nak volt abnormális BKI-értéke, 14% jelzett normális BKI-érték mellett dysbasiás panaszokat. 12% került a nem komprimálható artériás csoportba. A BKI alapján negatív, de tünetes csoport rizikófaktor-profilja jelentős hasonlóságot mutatott a biztosan LEAD-pozitív és a nem komprimálható artériás csoport rizikófaktor-profiljával. Következtetés: A LEAD valós előfordulása magasabb lehet, mint a csak a BKI alapján történő szűrés eredménye. A populáció közel negyede került a BKI alapján a negatív, de tünetes és a nem komprimálható artériás csoportba. Ezen csoport betegei a családorvos részéről különös odafigyelést igényelnek. A normális BKI-érték ellenére – ha felmerül a LEAD klinikai gyanúja – további vizsgálatok szükségesek. A LEAD szűrése többirányú megközelítést igényel. Orv Hetil. 2020; 161(33): 1381–1389.

Open access

. Br J Cancer 2004; 91: 935–941. 6 Simon J. The situation of epidemiology, prevention and screening in the field of gynecologic oncology. [Az epidemiológia, megelőzés és szűrés

Open access

; 158: 1658–1667. 7 Vokó Z, Túri G, Zsólyom A. Cost-effectiveness of oral cancer screening in Hungary. [A szájüregi szűrés költséghatékonysága Magyarországon.] Orv Hetil. 2016

Restricted access

12 5 9 Döbrőssy L.: Szűrővizsgálatok a méhnyakrák okozta halálozás csökkentése céljából. Szervezett szűrés az onkológiában

Open access