Search Results

You are looking at 1 - 10 of 103 items for :

  • "szabályozás" x
  • All content x
Clear All

The history of city regulation documented on maps started in the 17th century, after the Turkish occupation and has several distinctive periods. The study focuses on the characteristics of population settling before 1850, after the Turkish era, since they served as a model for the regulation of city enlargements in the 18th and 19th centuries. In the 17th and 18th centuries we find quite a few examples of "popular regulations" based on common consent, whereas regulations initiated by cities and other proprietors were executed by surveyors. Repeated floods and fires made it also necessary to regulate certain areas of cities. (The very first regulatory rules formed parts of rules related to fire protection and public security). Large-scale regulations appeared after 1800, a good example being Schilson's plan of the district of Lipótváros, which influenced the first comprehensive regulatory plan of Pest, made by János Hild. The period between 1850 and the turn of the century is characterized by large-scale public and private building activity, the construction of railway lines, train stations, new city axes, public buildings enriching city centres. The network of roads fixed by regulatory plans are in the most cases characterized by orthogonality, although influenced by well-known city reconstructions in the second half of the 19th century (Paris, Vienna, Barcelona). In case of the capital and of the city of Szeged, city structures with a system  of radial and ring roads also appear. In order to facilitate the implementation of these plans, the general law of expropriation was passed in 1881 and remains in force until as late as 1955. Between 1900 and 1945 the majority of Hungarian towns completed their  comprehensive regulatory plans based on principles elaborated in the first place by architect planners like Antal Palóczi, József Wälder, László Warga and Károly Weichinger. In the regulation of residential areas compositional principles of the British Garden Cities Movement, the Baroque and Classicism prevailed. This period saw also the birth of our first law of city regulation and building (1937.VI.), a progressive act which our present  legal system also took for a model. After World War II, between 1945 and 1990, as a result of nationalizations, state ownership became dominant: both in city regulation and legal regulation the role of the state was predominant. A characteristic of the age is the construction of housing estates and of socialist large-scale industrial works. Following the change of regime, privatization transformed the practice of city regulation, too. New regulatory situations appeared, such as the reutilization of traffic areas no longer needed, as well as of former military areas.  

Restricted access

A környezetvédelemre és a gazdasági növekedésre gyakran mint ellentétes célokra tekintenek. A szigorúbb környezetvédelmi szabályozás hívei rávilágítanak a magasabb öko-hatékonyság jövedelmezőségére, valamint az ennek révén milliószámra létesíthetőöko-ipari munkahelyre, miközben javul az egészségmegőrzés és a természeti erőforrások védelme is. Az európai gazdasági és üzleti szféra ugyanakkor a szigorúbb szabályozásban a növekedés és a világgazdasági versenyképesség gátját látja. Egy költséghatékony környezetpolitika, ahol a környezet kompetitív előnyök forrásaként jelenik meg, nagyban hozzá tudna járulni a két cél látszólagos ellentmondásnak enyhítéséhez és egy jólétet előmozdító strukturális igazodáson alapuló európai szociális modell kialakulásához.

Restricted access

Szabó Julianna „Város és szabályozás – A településrendezés hagyományai és paradigmaváltása” című PhD értekezésének védésére 2008. június 17-én került sor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatói klubjában. Az értekezés a településrendezés napjainkban aktuális paradigmaváltásával foglalkozott, amelyben a tervezési eszközök mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a szabályozási típusú eszközök. Az értekezés első része négy tartalmi és egy metodológiai hagyományba sorolta az urbanisztikának azokat az áramlatait, amelyek a mai településrendezési eszköztárat meghatározzák. A tervezés és a szabályozás tervezéselméleti összehasonlításán túl a dolgozat a településrendezés mai kulcsproblémáin keresztül mutatta be az új rendezési paradigma szükségességét, kialakulásának lehetséges irányait. Jelen cikk a PhD értekezésből az építészeti kérdésfeltevéshez legközelebb álló építészeti-esztétikai hagyományt és a településrendezésnek az esztétikai megítéléssel kapcsolatos problémakörét emeli ki.

Restricted access

A dolgozat a földvédelem környezetvédelmi szempontjai kapcsán a földhasználatok és a talajhasználatok talajminőséget érintő hatásaival foglalkozik, különös tekintettel a vonatkozó szabályozásokra és azok fejlesztésére. Példaként a szennyvíziszapok mezőgazdasági elhelyezése és hasznosítása szabályozásának helyzeté__

Restricted access

A 2007-es nyári eseményekkel indult és 2008-ban már látható formát öltött válság semmiképpen sem egy a szokványos recessziók sorában. A szubprime válságként ismert visszaesés egy több évtizedes léptékű transzformációs válság része, és nem érthető meg ezen a kontextuson kívül. A transzformációs válság annak a következménye, hogy az ipari társadalom tömegtermékeket produkáló, rutinfolyamatokon nyugvó merev rendszere fokozatosan átadja helyét a gyorsan változó, innovatív tudásgazdaságnak. A tanulmány sorra veszi ennek az új gazdaságnak a fontosabb elemeit, amelyek közös tulajdonsága a bizonytalanság, illetve a stabilitás hiánya. Azok a hagyományos piacbefolyásoló eszközök (például a keynesi keresletnövelés), amelyek kiszámíthatóan működtek a tömegtermékek piacán és jól kalkulálható tömegreakciókat váltottak ki, az információgazdasági környezetben lényegesen veszítenek erejükből. A munkavállalók, a gazdasági szervezetek és a kormányok nehezen alkalmazkodnak az új gazdaság természetéhez: a gyors változásokhoz és az állandósult bizonytalansághoz. A szerző a munkapiaci anomáliák: az új, magasabb természetes rátát produkáló munkanélküliségnek és a tehetséges munkavállalók hiányának az együttes jelenlétén keresztül mutatja be az alkalmazkodás viszontagságait. A tanulmány a kormányzati alkalmazkodás nehézségeinek és az állami szabályozás megoldatlan dilemmáinak az elemzésével zárul a szellemi termékek piacán.

Restricted access

Összefoglalás. A XXI. század első felében a korábban sok évtizeden keresztül lassan változó közlekedés gyorsított ütemben alakul át. Ez alatt a pár év alatt több változás következik be, több kihívást kell leküzdeni, mint a korábbi időszakban. Az elektromos hajtás térnyerése, új járműhasználati módok mellett a járművek autonomizálódása és összekapcsolódása jelenti az új irányokat, amelyek kihívás elé állítják nemcsak az autóipart, hanem a járművek használóit és a szabályzókat, az államot is. Kutatásainkban az önvezető autózás jelentette kihívásokat emeljük ki a többi, röviden bemutatott trend közül, majd pedig vizsgáljuk, milyen kihívásokat támaszt a digitalizálódó állam felé az önvezetés felé elmozduló járműves technológia.

Summary. In the first half of the 21st century, transportation that has been slowly changing over many decades has been transforming at an accelerated rate. Over the course of these few years, there will be more changes and more challenges to overcome. For a century it was unquestionable that a vehicle is driven by a driver and its energy comes via diesel or petrol from crude oil. Today vehicles’ autonomy in driving is increasing, and instead of crude oil based fuels first biocomponents and gaseous fuels appeared, and now electricity knocks at the door. The proliferation of the electric driving, the new modes of vehicle use, and the autonomy and connectivity of vehicles represent new directions that challenge not only the automotive industry, but also vehicle users and regulators, and the states. New technologies bring about new security and safety challenges as well. Most of the challenges pop up in the cyber security domain. And its result is that a closer cooperation is necessary between the automotive industry and informatics. As these two leading industrial fields have a different setup, the cooperation is energy demanding task for all participants. Modification and upgrade of the homologation process seems to be one of the potential gateways that could merge the safety requests. Improving traditionally rigid automotive homologation processes needs a lot of extended test opportunities. In our research, we highlight the challenges posed by self-driving cars and show some trends briefly, and then examine the challenges posed by vehicle technology moving towards self-driving, and towards digitizing. The certification process of the automotive industry is highlighted and modifications are proposed. We propose to extend the traditional proving ground based certification processes with special, autonomous vehicles designed processes that are partially made within the virtual reality-proving ground mixtures. A newly designed proving ground not only offers a wide range of vehicle and traffic tests for conventional, connected and automated vehicles, but can also be used to test possible prototype solutions, as well as helps to develop the type-approval process, and useful for educational purposes. Cyber security has special dimensions, newly developed test environment is necessary to validate the vehicles and their elements. A complete vehicle testing and validation center is proposed to establish for automotive cyber security features, focusing not only on known, but also on unknown vulnerabilities. It will help to develop dedicated tests to eliminate unknown vulnerabilities and potential new vulnerabilities.

Open access

. Konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottakra vonatkozó szabályozás egységesítésének lehetőségeiről. SZEF Kiadó, 1998, Budapest. Konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottakra vonatkozó szabályozás

Restricted access

( 7 ), e101035 . Doi: 10.1371/journal.pone.0101035 Bóna , A. , Kun , B. , Kökönyei , Gy. , & Demetrovics, Zs . ( 2013 ). Az affektív szabályozás zavarai és következményei

Open access

szabályozás (Biological regulations). Medicina Könyvkiadő, Budapest. A biolőgiai szabályozás (Biological regulations). Vekerdi, L. (1978): A

Restricted access

szabályozás. Kísérlet a klasszikus piac- és cikluselmélet matematikai modelljének a megfogalmazására (Cycles and Control. A Mathematical Restatement of the Classical Theory of Market and Cycles). Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó

Restricted access