Search Results

You are looking at 1 - 10 of 13 items for :

  • "szakmai ajánlások" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A magasvérnyomás-betegségben szenvedő betegek 20-25%-ánál fordul elő társbetegségként diabetes mellitus. Az együttes megjelenés a cardiovascularis kockázat jelentős növekedésével jár, így a különféle szakmai ajánlások különösen nagy figyelmet fordítanak a diabeteses betegek antihipertenzív kezelésére. A cukorbeteg esetében ajánlott <140/85 Hgmm-es vérnyomáscélérték eléréséhez általában gyógyszeres kombinációs terápia szükséges, amelynek alapját angiotenzinkonvertálóenzim-gátlónak vagy angiotenzinreceptor-blokkolónak kell képeznie. Ezeket lehet/kell kombinálni neutrális anyagcserehatással rendelkező kis dózisú, elsősorban tiazidszerű diuretikummal, kalciumcsatorna-blokkolóval, vagy tovább lehet bővíteni béta-blokkolóval, imidazolin-I1-receptor-agonistával, illetve az alfa-1-adrenoceptor-blokkolóval. A hazai gyakorlatban egyértelműen megmutatkoznak az evidenciákon alapuló ajánlások iránymutatásai, hiszen a betegek jelentősebb része kedvező anyagcserehatásokkal rendelkező angiotenzinkonvertálóenzim-gátló+indapamid, valamint angiotenzinkonvertálóenzim-gátló+kalciumcsatorna-blokkoló kombinációs terápiában részesül, azonban a diabetogén potenciállal bíró hidroklorotiazidot tartalmazó angiotenzinkonvertálóenzim-gátló, valamint angiotenzinreceptor-blokkoló fix kombinációk alkalmazása is még mindig elterjedt. Hasonlóképpen érdekes gyakorlati terápiás szokások figyelhetők meg a kevésbé differenciált béta-blokkolók alkalmazásánál, ahol a harmadik generációs carvedilol és nebivolol még mindig kisebbségben vannak. Orv. Hetil., 2014, 155(43), 1695–1700.

Open access

A cardiovascularis kockázat pontos becslése a prevenciós és terápiás stratégia egyik sarkalatos kérdése. Bár számos pontrendszer és kockázattáblázat áll rendelkezésre, a becsült és a valós érrendszeri események száma között továbbra is jelentős a különbség. A pontosabb cardiovascularis kockázatbecslés terén nyújt újat és többletet az artériás érfalmerevség mérése. Ennek legfontosabb paramétere az aorta pulzushullám terjedési sebesség. Mint kockázatbecslő metodikai lehetőség, 2007 után ismételten szerepel az Európai Hypertonia Társaság 2013-as évben publikált ajánlásában, bár az amerikai ajánlások egyelőre mellőzik. Összefoglaló közleményükben a szerzők az új módszer klinikai gyakorlatba való bevezetésének fázisait tárgyalják az artériás érfalmerevség vizsgálatával kapcsolatos eddigi ismeretek tükrében, valamint kitérnek a módszer metodikai sokszínűségéből adódó, eddig nem teljesen tisztázott kérdésekre is. Orv. Hetil., 2015, 156(6), 211–215.

Open access

A differenciált pajzsmirigy-karcinómás betegek gondozásában a szérumtireoglobulin alapvető tumormarker. A tireoglobulin teljes hiányát nem lehet bizonyítani immunanalitikai módszerekkel, ha a beteg szérumában tireoglobulin ellen képződő autoantitest van jelen, ami differenciált pajzsmirigy-karcinómában szenvedő betegek közel 20%-ában előfordul. Ezért a szakmai ajánlások csak a tireoglobulin-autoantitest mennyiségének ismeretében javasolják a szérumtireoglobulin-lelet értékelését. A tireoglobulin-autoantitest normális szintje nem zárja ki a zavaró hatást, ugyanis nem ismert, hogy mekkora antitest-koncentrációnál nem kell antitest-interakcióval számolnunk. Ebben a tekintetben nem következetesek az irodalmi ajánlások, mivel ritkán tesznek különbséget a tireoglobulinautoantitest-negativitás és az alacsony, de még mérhető antitestszint között. Ezért nem egyértelmű, hogy az alacsony antitestszintek mennyire befolyásolják a tireoglobulin kimutathatóságát. A szerzők az irodalmi adatok és szakmai ajánlások tükrében tekintik át a szérumtireoglobulin- és tireoglobulinautoantitest-vizsgálat preanalitikai és analitikai korlátait, és saját eredményeik alapján javaslatot tesznek a tireoglobulinmeghatározás diagnosztikai pontosságának növelésére. Orv. Hetil., 2011, 152, 743–752.

Open access

A pancreas solid pseudopapillaris tumora

Solid pseudopapillary neoplasm of the pancreas

Magyar Sebészet
Authors: Nóra Hajdú, Tibor Belágyi, Péter Gyűrűs, and Attila Oláh

Absztrakt

A pancreas solid pseudopapillaris neoplasia (SPN) egy ritka, alacsony malignitasú daganat, amely általában fiatal nőkben alakul ki. Alacsony incidenciájának köszönhetően sem a diagnosztika, sem a kezelés terén nem születtek még egyértelmű szakmai ajánlások. Vizsgálatunk célja egy hazai sebészeti centrumban SPN miatt kezelt betegek klinikai adatainak elemzése és tapasztalataink összehasonlítása a nemzetközi eredményekkel. A győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Sebészeti Centrumában 2004 és 2007 között SPN miatt pancreasresectión átesett 4 beteg adatait elemeztük retrospektív módon a klinikai adatok alapján. SPN miatt kezelt betegeink mindegyike nő volt, életkoruk 17–49 év. A preoperatív vizsgálatok, főleg a CT-kép alapján felállított SPN diagnózisát posztoperatív patológiai vizsgálatokkal igazoltuk. A mai napig folytatott utánkövetés szerint minden betegünk – a szükséges radikalitást biztosító, de lehetőség szerint szervmegtartó műtétet követően – tumormentes, és életminőségük is megfelelő. Saját tapasztalataink alapján a CT-vizsgálat alapján nagy valószínűséggel felállítható az SPN preoperatív diagnózisa. Az R0-resectiót biztosító, de csak korlátozott radikalitású műtét megfelelő kezelési stratégia az SPN megoldására.

Restricted access

A fizioterápia alkalmazásáról még hiányoznak a modern kutatási elveknek megfelelő klinikai vizsgálatok. Emiatt alkalmazásukat az egészségbiztosító az empirikus tapasztalatok alapján támogatja. Míg a nemzetközi szakmai ajánlások nem egyértelműen támogatják a fizioterápia minden fajtájának – a gyógytorna kivételével – alkalmazását, addig a hazai irányelvek számos betegségben javasolják alkalmazásukat. A hazai egészségbiztosító az otthoni szakápolás, a járóbeteg-szakellátás, a gyógyfürdőellátás és a fekvőbeteg-ellátás területén nyújt támogatást a fizioterápiás kezelésekhez. A gyógyfürdőellátásban, amelyre 2011-ben közel 4 milliárd Ft támogatást fizetett ki a biztosító, a leggyakrabban támogatott kezelés a gyógymedence, amelyet több mint 2 millió alkalommal vettek igénybe. A járóbeteg-szakellátásban a fizioterápiás kezelésekre 1 milliárd Ft körüli összeget fordított a biztosító, közel 2 millió ultrahang-, illetve interferenciakezelést végeztek 2011-ben. Orv. Hetil., 2013, 154(48), 1917–1923.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Gergely Lakatos, Nikolette Szücs, Zoltán Kender, Sándor Czirják, and Károly Rácz

A jelenlegi általános nézet szerint a makroprolaktin biológiailag inaktív molekula, ezért szérumkoncentrációjának növekedése aligha bír patológiai jelentőséggel. A szerzők 80 éves férfi esetét ismertetik, akinél egyéb társbetegségek mellett sella-MR-vizsgálattal 21×12×12 mm-es intra- és parasellaris hypophysisadenomát mutattak ki. A szérumprolaktin-vizsgálat jelentős mértékű macroprolactinaemiát igazolt (összes prolaktin: 514 ng/ml, referenciatartomány 1,6–10,7 ng/ml; makroprolaktin 436 ng/ml, monomer prolaktin 78,2 ng/ml). A hypophysis-pajzsmirigy tengely vizsgálata szubklinikai primer hypothyreosist mutatott ki, a hypophysis-mellékvese tengely működése normális volt. Egyéb hormonleletei a normális tartomány alsó harmadában levő gonadotrophormon-szintek mellett csökkent tesztoszteronszintet, valamint normális inzulinszerű növekedési faktor-1-szintet igazoltak. Bár a jelenlegi szakmai ajánlások többsége macroprolactinaemia esetén feleslegesnek tartja a prolaktintermelő hypophysisadenomákban és egyéb valódi hyperprolactinaemiás állapotokban kiváló hatású dopaminagonista kezelést, a szerzők dopaminagonista quinagolidkezelést alkalmaztak. A tartós gyógyszeres kezelés a prolaktinszintet csaknem normálisra csökkentette (12,3 ng/ml), és kilenc hónappal a kezelés megkezdése után elvégzett sella-MR-vizsgálat a hypophysisdaganat mintegy negyedére zsugorodását mutatta ki. A szerzők felvetik, hogy esetükben a prolaktintermelő adenoma makroprolaktint is termelt, és javasolják macroprolactinaemiával társuló hypophysismacroadenomák esetében a dopaminagonista kezelés megkísérlését.

Open access

A 2019. évi ARIA kezelési irányelvek magyar adaptációja és a hazai alkalmazás lehetőségei allergiás rhinitisben

Hungarian adaptation and launch of the 2019 ARIA care pathways of allergic rhinitis in Hungary

Orvosi Hetilap
Authors: Helga Kraxner, Andor Hirschberg, and Kristóf Nékám

Összefoglaló. Az allergiás betegségekben szenvedő emberek száma világszerte, köztük Magyarországon is növekszik. Az egészségügyi ellátórendszerek azon dolgoznak, hogy minél hatékonyabban tudják felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat. Az Allergic Rhinitis and its Impact on Asthma (ARIA) szervezet célja az allergiás náthában szenvedő betegek ellátásának javítása, szakmai ajánlások készítése, aktualizálása. Ennek egyik módja integrált betegellátási utak kidolgozása. Célunk ezek hazai elérhetővé tétele, az ajánlások széles körű elterjesztése az Európai Unió (EU) többi tagállamához hasonlóan Magyarországon is. Az ARIA más nemzetközi innovatív szervezetek bevonásával olyan integrált betegellátási utakat fejlesztett ki, amelyek allergiás nátha, esetleg társbetegsége, az asztma esetén támogatják a kezelést. Ezeket újgenerációs irányelvek kidolgozása útján alkották, amelyekhez felhasználták a mobiltechnológiából és pollenkamra-vizsgálatokból származó valós evidenciákat is. A gyógyszeres terápia optimalizálásához a vizuális analóg skálán alapuló, úgynevezett Mobil Légúti Figyelő Hálózat algoritmusát digitalizálták, és valós evidenciák felhasználásával tovább finomították. Allergén immunterápiára az ARIA a világon elsőként dolgozott ki integrált betegellátási utakat 2019-ben. A kezelési irányelvekhez való adherenciaszint alacsony, a betegek a tüneteik erőssége alapján módosítják a kezelést. A flutikazon-propionát–azelasztin kombináció hatása erősebb az intranasalis kortikoszteroidokénál, míg az utóbbi hatásosabb az oralis H1-antihisztaminoknál. A mobiltelefonokban tárolt elektronikus napló vagy más ’mobile health’ (mHealth) eszközök használata segíti a betegek kiválasztását allergén immunterápiára. Az ARIA által javasolt algoritmus megfelelőnek mutatkozott az allergiás rhinitis kezelésére, ezért ezek az irányelvek bekerülnek integrált betegellátási utakba, és részét fogják képezni az EU Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főigazgatósága digitalizált, személyközpontú gondozási anyagainak. Az allergén immunterápia hatékony az inhalatív allergének által okozott allergiás betegségekben, alkalmazását azonban korlátozni kell gondosan válogatott betegekre. Orv Hetil. 2020; 161(49): 2059–2071.

Summary. The number of allergic patients is increasing all over the world, also in Hungary. Delivering effective and cost-effective health care is essential for all health care systems. ARIA (Allergic Rhinitis and its Impact on Asthma) aims to improve the care of patients who suffer from allergic rhinitis by setting up guidelines and updating them. Development of ICPs (integrated care pathways) can play an essential role in attaining this goal. Our aim is to make ICP-s developed by ARIA available also in Hungary, as is already the case in other countries of the European Union (EU). Together with other international initiatives, ARIA has worked out digitally-enabled ICPs to support care in allergic rhinitis and comorbid asthma. ICPs are based on new-generation guidelines using RWE (real-world evidence) from chamber studies and mobile technology. The MASK (Mobile Airways Sentinel NetworK) algorithm – based on visual analogue scale – was digitalized to support pharmacotherapy, and was refined by using RWE. ARIA was the first to develop ICPs for allergen immunotherapy (AIT) in 2019. Based on MASK data, patients did not follow guidelines and their adherence to treatment was poor. Patients would modify their treatments, depending on the disease control. The effect of fluticasone propionate–azelastine combination is superior to intranasal corticosteroids which are superior to oral H1-antihistamines. Electronic diaries obtained from cell phones and other ’mobile health’ (mHealth) devices help select patients for AIT. The ARIA algorithm for AR was found appropriate and no change is necessary. These guidelines will inform ICPs and will be included in the DG Santé digitally-enabled, person-centred care system. AIT is an effective treatment for allergic diseases caused by inhaled allergens. Its use should, however, be restricted to carefully selected patients. Orv Hetil. 2020; 161(49): 2059–2071.

Open access

Az adjuváns gyógyszeres terápia sikeres alkalmazásával elsősorban a távoli metasztázisok kialakulásának esélye csökkenthető, a diagnózis idején fennálló mikrometasztázisok megszüntetése révén. Célkitűzés: A korai emlőrák posztoperatív szisztémás gyógyszeres kezelési lehetőségeinek áttekintése. Módszer: A szerző az irodalmi adatok és saját tapasztalata alapján összefoglalja a korai emlőrák műtéti megoldását követő szisztémás terápia legfontosabb szempontjait. Eredmények: Az adjuváns kezelés során citotoxikus kezelés, hormonterápia és HER2 receptort célzó biológiai terápia, illetve ezek kombinációja kerül alkalmazásra. Az endokrin kezelésben fontos szerepe van a tamoxifenterápiának, amelyet mind a premenopauzális, mind a posztmenopauzális emlőrák kezelésében alkalmaznak. Premenopauzában az elfogadott standard hormonterápiát az LH-RH analóggal végzett petefészek-szuppresszió és/vagy tamoxifenkezelés képezi. Posztmenopauzában az adjuváns endokrin kezelésben ma már a harmadik generációs aromatázgátlók is szerepet kapnak, bár még nem tisztázott, hogy az iniciális, a szekvenciális vagy a meghosszabbított terápia jelenti-e az optimális stratégiát. Az adjuváns polikemoterápia elsősorban a nyirokcsomóáttétes esetekben kerül alkalmazásra, emellett a magas rizikójú nyirokcsomó-negatív betegek posztoperatív kezelésében is egyre gyakrabban alkalmazzák. Az alkilálók és antraciklinek mellett a taxánok (docetaxel és paclitaxel) bevezetése komoly előrehaladást hozott az adjuváns kemoterápiában. Ma már biológiai célzott terápia, a trastuzumabterápia is fontos részét képezi a műtét utáni kezelésnek, amelynek időtartama a jelenlegi szakmai ajánlások alapján egy év. Következtetések: Az elmúlt években bevezetett taxántartalmú kemoterápiák, a posztmenopauzális emlőrákban alkalmazott harmadik generációs aromatázgátlók és az adjuváns trastuzumab alkalmazása mind lényegesen hozzájárulnak a korai emlőrákban szenvedő betegek gyógyulási esélyeihez.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Juhász, Ria Benkő, Mária Matuz, Réka Viola, Gyöngyvér Soós, and Edit Hajdú

-data.pdf Katona, Z., Molnár, I.: Importance of professional proposals in the era of broadening antibiotic resistance. [Egyes szakmai ajánlások jelentősége az antibiotikum-rezisztencia kiterjedésének korában.] Orv

Restricted access

A krónikus hepatitis B-vírus-fertőzés igen jelentős, globális közegészségügyi probléma. Hazánkban a HBsAg-pozitivitás prevalenciája 0,5–0,7%. Kezelés nélkül a fertőzöttek 15–40%-ában fejlődik ki májcirrhosis és/vagy hepatocellularis carcinoma. A kezelés célja a vírusreplikáció megszüntetése vagy csökkentése, amely a májbetegség progressziójának és így a májcirrhosis és a hepatocellularis carcinoma kialakulásának kockázatát is csökkenti. Jelenleg két különböző kezelési stratégia áll rendelkezésre: a határozott idejű interferon- vagy nukleoz(t)idanalóg-kezelés, illetve a hosszú távú nukleoz(t)idanalóg-terápia. A nukleoz(t)idanalóg-csoport két leghatékonyabb, igen kedvező rezisztenciaprofilú, már hazánkban is elérhető képviselője az entecavir és a tenofovir, amelyeket a hazai és a nemzetközi szakmai ajánlások is az interferonkezeléssel egyenrangúként, első választandó kezelési módnak ajánlják. A korábban széles körben alkalmazott lamivudin igen kedvezőtlen rezisztenciaprofilja miatt ma már új kezelésként nem indítható. Hasonlóan nem ajánlott az adefovir sem új kezelés indítására. Lamivudinrezisztencia esetén egyértelműen tenofovirra váltás szükséges, mert ezekben az esetekben az entecavir rezisztenciaprofilja lényegesen kedvezőtlenebb. Terhesség alatt lehetőség szerint kezelést nem végzünk. Ilyenkor az interferon ellenjavallt, azokban az esetekben, amikor a krónikus hepatitis B-vírus-fertőzés kezelése terhesség alatt szükséges, az FDA B osztályba tartozó tenofovir adható. Magas anyai vírustiter esetén a perinatalis átvitel megelőzésére – a kötelező aktív és passzív immunizáláson túl – a harmadik trimeszterben nukleoz(t)idanalóg-kezelés is szükséges lehet, ilyen esetekben is tenofovir választandó. Kemoterápia, immunszuppresszív vagy biológiai kezelés, csontvelő- vagy őssejt-transzplantáció esetén (különösen, ha rituximabot kap a beteg) a krónikus hepatitis B-vírus-fertőzés fellángolása, az okkult hepatitis B-vírus-fertőzés reaktivációja fordulhat elő, ezért minden ilyen kezelés előtt hepatitis B-vírus-szerológiai vizsgálat szükséges. HBsAg-pozitivitás vagy okkult hepatitis B-vírus-fertőzés esetén nukleoz(t)idanalóg-kezelés indokolt. Az alapellátásban és a foglalkozás-egészségügyben dolgozó kollégáknak alapvető szerepük van a hepatitis B-vírus-fertőzés felismerésében, illetve a pre- és posztexpozíciós profilaxisban. A szerző ismerteti a hepatitis B-vírus-fertőzés szempontjából veszélyeztetettek, illetve az immunizálandóak körét, valamint az aktív és passzív immunizálás szabályait. Orv. Hetil., 2013, 154, 1142–1150.

Restricted access