Search Results

You are looking at 1 - 10 of 17 items for :

  • "szaktanácsadás" x
  • All content x
Clear All

Összefoglalás

Munka a műtrágyázási szaktanácsadás alapelveit és gyakorlati módszerét taglalja. Röviden áttekinti a növénytermesztés szemszögéből fontosabb talaptípusokat a termékenységüket meghatározó tulajdonságaik alapján (mechanikai összetétel, kémhatás, illetve mésztartalom). A talaj minőségének, trágyaigényességének elbírálásához közli a fontosabb talajfizikai és talajkémiai jellemzőket és határkoncentrációkat.

Kitér az alapvető tápelemek élettani hatásaira, illetve agronómiai jelentőségére. Bemutatja a trágyaszükséglet becslésének módszereit: szabadföldi kísérlet/próba, talajvizsgálatok, táblatörzskönyvi adatok felhasználása, tápelemmérleg készítése, egyéb trágyaigényt módosító tényezők figyelembe vétele.

Végül kitér a műtrágyázás és a környezetvédelem összefüggéseire. Hangsúlyozza, hogy a szakszerű műtrágyázás a talaj hiányosságait pótolva egészségesebb talajt, talajéletet, növényi és állati közösségeket eredményezhet. A trágyázás, műtrágyázás nemkívánatos mellékhatása (terméscsökkenés, minőségromlás, talaj- és talajvíz szennyeződése, stb.) akkor jelentkezhet, amikor a tápelemeket természetellenes formában, mennyiségben, arányban szakszerűtlenül használjuk.

Közlemény a szaktanácsadásban érintettek számára íródott útmutató.

Restricted access

Alföldi mészlepedékes csernozjom talajon beállított vetésforgó, trágyázási (N: 0, 120, 240; P 2 O 5 : 0, 90, 180 és K 2 O: 0, 90, 180 kg·ha -1 ) és öntözési (öntözetlen; öntözött: 2×50 mm) tartamkísérlet 20. évében vizsgáltuk a kezelések hatását a 0,01 mol kalcium-kloridban mérhető N-frakciók alakulására, kukorica monokultúrában. A 200 cm-es szelvény CaCl 2 -ban mért NO 3 -N, NH 4 -N, N org - és N össz -tartalmát Houba és munkatársai (1990) módszerével határoztuk meg. Főbb megállapításaink a következőkben foglalhatók össze: – A kalcium-kloridban mért N-frakciókkal jól nyomon követhető a kezelések hatása. Valamennyi frakció szignifikánsan növekedett a N-trágyázás hatására. – A termésadatokból és talajvizsgálatokból egyaránt kitűnik, hogy a 240 kg N·ha -1 adag már nem hasznosul. A talajszelvényben mért összes N-tartalom érzékenyen jelzi a N-felhalmozódást. – A NO 3 -N mélységi eloszlása jól jellemzi az öntözött és öntözetlen körülmények között tapasztalható eltérő kimosódási viszonyokat. Az öntözetlen parcellákon 200 cm-nél mértük a legnagyobb NO 3 -N értéket. Az öntözött parcellák NO 3 -N tartalma kevesebb, mint fele az öntözetlenének, és a felhalmozódási maximum mélyebbre tehető. – A vizsgálati eredmények összhangban vannak a korábbi hazai tapasztalatokkal. – A 0,01 mol CaCl 2 -os módszer előnyeként kiemelhető az ásványi formákon kívül meghatározható szerves N frakció jelentősége, amely alkalmas az eddigi trágyázási gyakorlatban figyelmen kívül hagyott könnyen mobilizálható N-tartalékok jellemzésére.

Restricted access

Karbonátos vályog csernozjom talajon, egy műtrágyázási tartamkísérlet 12. évében vizsgáltuk az eltérő N-, P- és K-ellátottsági szintek és kombinációik hatását a dán eredetű (Budakalászi sárga fajta) mustár szerveinek ásványi összetételére a tenyészidő és a talaj NPK-kínálata függvényében. Javaslatokat fogalmaztunk meg a növény tápláltsági állapotát jellemző diagnosztikai határkoncentrációkra, valamint a tervezett termés elemszükségletét kifejező fajlagos elemtartalmakra. A termőhely talaja a szántott rétegben 3 % humuszt, 5 % CaCO3-ot és 20 % agyagot tartalmazott. A kísérlet 4Nx4Px4K = 64 kezelést x 2 ismétlést = 128 parcellát foglalt magában. Műtrágyaként 25 %-os pétisót, 18 %- os szuperfoszfátot és 50 %-os kálisót alkalmaztunk. Főbb eredményeink:

  • A mustár szerveinek tömege átlagosan 2,5-szeresére emelkedett a kontrollhoz viszonyítva a kiegyensúlyozott NxP-trágyázással. Optimális ellátottságot az évenként adott 200 kg/ha N-, valamint a talaj szántott rétegének 140–150 mg/kg ammónium-laktát (AL)-oldható P2O5-, ill. 150–200 mg/kg AL-oldható K2O-tartalma biztosította A magtermés itt 2,4 t/ha-ra emelkedett az abszolút kontrollon mért 1,0 t/ha-ról.
  • A javuló N-kínálattal nőtt a növényi szervek N %-a, valamint a főbb kationok (K, Ca és Mg) koncentrációja. A P-ellátás javulása serkentette a P, Ca és Mg, ill. gátolta a Zn beépülését a P–Zn antagonizmus nyomán. A K-trágyázás a vegetatív növényi részek K-akkumulációjához, valamint a K–Ca és K–Mg antagonizmus eredményeképpen a Ca- és Mg-koncentrációk mérsékléséhez vezetett.
  • A tőrózsáskorú hajtás összetétele képes kielégítően tükrözni a növények tápláltsági állapotát és alkalmas diagnosztikai célokra. Optimális összetételt a 4,0–4,5 % N és K, a 0,35–0,45 % P, illetve a 8–12 körüli N/P és K/P, valamint a 0,8–1,2 N/K arány jelentheti. Adataink iránymutatóul szolgálhatnak a szaktanácsadásban, a tavaszi fejtrágyaigény megállapításában.
  • A mustár trágyaigényes kultúra. Érés kezdetén a föld feletti biomassza 255 kg N, 194 kg Ca, 192 kg K és 26 kg Mg felvételét mutatta. Betakarításig azonban a leszáradó lombbal elvesztette tömegének 20, a felvett foszfornak 16, nitrogénnek 22, kalciumnak 39, magnéziumnak 42, K-készletének 75 %-át. A K 3/4-e az elszáradó lombbal és a kimosódással visszakerült a talajba.
  • Az 1 t mag + a hozzá tartozó szár és becőtermés fajlagos elemigénye 81 kg N-, 46 kg Ca- (64 kg CaO), 18 kg K- (22 kg K2O), 11 kg P- (25 kg P2O5), 6 kg Mg- (9,4 kg MgO), 2 kg Na-, 2 kg Fe-, 122 g Mn-, 67 g Zn- és 18 g Cumennyiséget jelzett ha-onként. Amennyiben csak a magtermés kerül el a tábláról kombájnoláskor, a 3 t/ha körüli kielégítő magterméssel 135 kg N-, 38–40 kg K2O-, 48 kg P2O5-, 21 kg Ca- és 14 kg Mg-veszteséggel számolhatunk haonként. Kötöttebb és meszes talajon a K-, Ca- és Mg-veszteség elhanyagolhatóvá válik. Ezzel szemben a savanyú és káliumban szegény talajokon a növény bőséges K-, Ca- és Mg-pótlást igényelhet.

Restricted access

Buzás I. (2002): A trágyázási szaktanácsadás és a trágyázási kísérletek. In: Az agrokémia időszerű kérdései (tudományos ülés) előadásai. DE Agrártud. Centrum, Debrecen. pp. 129

Restricted access

Mészlepedékes vályog csernozjom talajon, egy műtrágyázási tartamkísérlet 24. évében, köles elővetemény után vizsgáltuk az eltérő N-, P- és K-ellátottsági szintek és kombinációik hatását a Debreceni tarka bab fejlődésére, gyomosodására, termésére, ásványi összetételére és elemfelvételére. Az 1973 őszén az MTA TAKI Nagyhörcsöki Kísérleti Telepén beállított műtrágyázási tartamkísérlet termőhelyi jellemzését, valamint az alkalmazott kezeléseket és a kísérlet elrendezését a folyóirat jelen számában (77-92. oldal) megjelenő közleményünk (Kádár, 2005) ismerteti. A főbb eredmények: - A N 100 kg/ha/év adagig, a P-ellátottság 175 mg/kg ammónium-laktát(AL)-oldható P 2 O 5 , ill. a K-ellátottság 200 mg/kg AL-oldható K 2 O értékig előnyösnek mutatkozott a hajtás fejlődésére. Az aratáskori szalmatermés a kontrollon mért 1,7 t/ha értékről 3,2-3,6 t/ha-ra emelkedett. A kifejezett légköri aszály nyomán 1,2 t/ha körüli magtermés képződött a kezelésektől függetlenül. - A N-trágyázás növelte a növényi szervek N-, Mn- és Cu-, valamint mérsékelte a Ca-, S-, P-, B-, Zn- és Sr-tartalmát. A P-kínálattal emelkedett a P- és Sr-, ill. gátolt volt a Zn-beépülés. A K-ellátottság javulásával kifejezetté vált a K/Mg antagonizmus, nőtt a K %-a a Mg-tartalom egyidejű csökkenésével. - A leveles szár akkumulálta a makro- és mikroelemek nagyobb részét, de a N, P és Zn elemek döntő hányada a szemtermésbe épült be. Irodalmi adatokat is figyelembe véve a hazai szaktanácsadás számára 60-20-30-30-10 = N-P 2 O 5 -K 2 O-CaO-MgO kg javasolható minden tonna tervezett szemtermés és a hozzá tartozó melléktermés elemszükségletének számításakor. Mivel a N-igényt a bab döntően a levegőből fedezheti, a N-igény felére-harmadára mérsékelhető. A foszforral és káliummal kielégítően ellátott meszes talajokon forgóban a P-, K-, Ca- és Mg-trágyázás is feleslegessé válhat kombájn betakarításnál, amikor a melléktermés a talajon marad és ezen elemekben előálló veszteség jelentéktelen.

Restricted access

Karbonátos csernozjom vályog talajon, egy műtrágyázási tartamkísérlet 19. évében vizsgáltuk az eltérő NPK-ellátottsági szintek és kombinációik hatását az Alföldi 1. hibrid szemescirok elemösszetételére és fajlagos elemtartalmára. A termőhely talaja a szántott rétegben 3% humuszt, 5% CaCO 3 -ot és 20% agyagot tartalmazott; P és Zn elemekkel gyengén, N és K elemekkel közepesen ellátottnak minősült. Kísérletünk 4N×4P×4K=64 kezelést és 2 ismétlést foglalt magában 128 parcellával. A műtrágyákat 25%-os N-tartalmú pétisó, 18%-os szuperfoszfát és 50%-os kálisó formájában adagoltuk. A talajvíz 15 m mélyen helyezkedik el, a terület aszály-érzékeny. A főbb eredményeket az alábbiakban foglaljuk össze. A maximális 4,1 t/ha szem-, ill. 4,8 t/ha szárterméseket a 19 éve nitrogénnel nem trágyázott, 105 mg/kg AL-P 2 O 5 -, ill. 128 mg/kg AL-K 2 O-ellátottságú parcellákon kaptuk. A N-trágyázás depressziót eredményezett, mely a P-hiányos talajon és a 300 kg N/ha/év adagolás esetén már 50%-os termésveszteséget okozott ebben az aszályos évben. A K-trágyázás hatástalan maradt. A N-túlsúly serkentette a nitrogén, kén, mangán, réz és gátolta a molibdén beépülését a vegetatív szervekbe. A csökkenő szemtermésben ugyanakkor a molibdén megháromszorozódott a N-kontrollhoz viszonyítva. A P-trágyázás növelte a Ca, Mg, Fe, Mn és Sr, ill. mérsékelte a K, Zn, Cu és B elemek koncentrációját a növény vegetatív részeiben, esetenként a szemben is. Erősen kifejezetté vált a P-Mn és P-Sr szinergizmus a zöld növényi részekben, valamint a P-Zn antagonizmus minden szervben. A K-trágyázás drasztikusan csökkentette a Ca, Mg, Na és Sr kationok felvételét a kation-antagonizmus nyomán. A szemescirok optimális ellátottságát a fiatal 4-6 leveles hajtás vagy a kifejlett bugahányáskori levél 2,0-3,0% N-; 0,20-0,30% P- és 1,5-3,0% K-tartalom; ill. a 7-15 N/P és az 50-150 közötti P/Zn aránya jellemezheti. Adataink iránymutatóul szolgálhatnak a szaktanácsadás számára. Kombájn betakarításnál, amikor csak a szemtermést visszük el a tábláról, a talaj főként N és P elemekben szegényedhet. Az 1 t szem + a hozzá tartozó melléktermés fajlagos elemtartalma kísérletünkben átlagosan 31 kg N, 6-7 kg P 2 O 5 , 16-17 kg K 2 O, 8 kg CaO és 5 kg MgO mennyiségnek adódott. A N és CaO jó egyezést mutatott a hazai szaktanácsadásban ajánlottal, míg a szaktanácsadásban elfogadott P 2 O 5 mintegy 50%-kal, a K 2 O 80-90%-kal haladta meg a kísérletben mért fajlagos értékeket.

Restricted access

Löszön képzodött vályog mechanikai összetételu karbonátos csernozjom talajon, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Nagyhörcsöki Kísérleti Telepén 1991 tavaszán beállított szabadföldi kisparcellás mikroelem-terhelési kísérlet 12. évében (2002) Kék Duna fajtájú mákot vetettünk. Az elvégzett vizsgálatok fobb eredményeit az alábbiakban foglaljuk össze: - Fitotoxikusnak a maximális adagú As-, Cd- és Se-kezelés bizonyult. Gyakorlatilag kipusztult az állomány az arzénnal erosen szennyezett parcellákon, a mag és tok hozama 1/4-ére zuhant a kadmiummal, illetve felére a szelénnel szennyezett kezelésben. A melléktermés/fotermés arány tágulása jelezte, hogy a toxicitás foként a generatív fázisban, az érés idején vált teljessé. - A mag olajtartalma 40 % körül ingadozott és 5-10 %-os növekedést mutatott a Se-terhelés nyomán. A zsírsavösszetétel igazolhatóan nem változott és az alábbi átlagos összetételt mutatta: linolsav 62,6, olajsav 22,3, palmitinsav 10,4, sztearinsav 2,3, linolensav 0,5, eikozánsav és arachinsav 0,2-0,2 % körül. A szennyezetlen kontrolltalajon kapott 300-370 kg/ha olajhozam a maximális Se-terhelés esetén közelítoen a felére, Cd-terheléssel 1/4-ére, As-terhelés esetében 1/25-ére zuhant, követve lényegében a magtermés alakulását. - A tok morfintartalma átlagosan megkétszerezodött a Se-kezelésekben, a kontrolltalajon mért 2 kg/ha morfinhozam a szelénnel közepesen szennyezett talajon 5-6 kg/ha mennyiségre emelkedett. További vizsgálatokat igényel a jelenség magyarázata és a hatásmechanizmus feltárása. Az egyéb elemek hatására igazolható változás nem történt. - Kevéssé dúsult a föld feletti növényi szervekben az arzén, higany és ólom, mely elemek koncentrációja még a szennyezett talajon is a 0,1 mg/kg kimutathatósági határ alatt maradt a magban. Mérsékelt akkumulációt jeleztek a Cr, Cu és Ni elemek, melyek mozgása szintén korlátozott a talaj-növény rendszerben. A kadmium foként a magtermésben emelkedett, a kontrolltalajon 0,1 mg/kg, míg az erosen szennyezetten 11-17 mg/kg koncentrációt mutatott, tehát két nagyságrenddel dúsult. - A stroncium átlagosan megháromszorozódott a fo- és melléktermésben szennyezett talajon, a bárium 4-5-szörösére nott a Ba-terheléssel minden növényi részben. A Zn-koncentráció a magban mintegy a 3-, a tokban 9-, a szárban 26-szorosára ugrott. A molibdén a magtermésben 14-szeres, a melléktermésben kereken 3000-szeres emelkedést jelzett a kontrollhoz képest. A hiperakkumu-látor szelén a magban 430-szoros, a szárban 1200-szoros, a tokban 7550-szeres dúsulást mutatott a kontrollhoz viszonyítva. A molibdenát és szelenát anionformák felvehetok maradnak ezen a jól szellozött meszes termohelyen. - A mák magtermése humán fogyasztásra egyértelmuen alkalmatlanná vált a Cd-, Mo- és Se-kezelésekben. Nagyobb terhelésnél emelkedett még a Ba-, Ni-, Sr- és Zn-koncentráció is.  - A ha-onkénti maximális mikroelem-felvétel szennyezett talajon 2,2 kg Se-, 1 kg Sr-, 400-500 g Mo- és Zn-, 25-50 g Cu-, Ni-, Cd- és Cr-, illetve 1-3 g Pb-, Hg- és As-mennyiségeket tett ki. A 810 kg/ha talajterhelés felszámolása fito-remediációval a szelén esetében elméletileg 368, a molibdénnél 800, a kadmiumnál 31 ezer, az As-szennyezésnél közel 740 ezer esztendot igényelne hasonló körülmények között. A mák nem alkalmas az erosen szennyezett talajok tisztítására. - A mák fajlagos, azaz 1 t mag és a hozzá tartozó melléktermés elemtartalma 131 kg N-, 121 kg K2O-, 132 kg CaO-, 46 kg P2O5-, 20 kg MgO-, 16 kg S-, 1,5 kg Fe-, 0,5 kg Na- és Mn-, 340 g Sr-, 160 g B-, 40-60 g Zn-, Ba- és Cu-, 3-4 g Ni- és Se-, valamint 1-2 g Mo- és Cr-mennyiségnek adódott. Adataink iránymutatóul szolgálhatnak a szaktanácsadás számára a tervezett termés elemigényének kiszámításához.

Restricted access

Karbonátos csernozjom vályogtalajon, egy mutrágyázási tartamkísérlet 14. évében vizsgáltuk az eltéro N-, P- és K-ellátottsági szintek és kombinációik hatását az olajlen (Szegedi-43 fajta) magtermésének olajtartalmára, zsírsavösszetételére, ásványi elemtartalmára és elemfelvételére. A termohely talaja a szántott rétegben mintegy 3% humuszt, 5% CaCO3-ot és 20% agyagot tartalmazott. A talaj oldható K, Mg, Mn és Cu elemekkel közepesen, P és Zn elemekkel gyengén ellátottnak minosült. A kísérlet 4N×4P×4K = 64 kezelést × 2 ismétlést = 128 parcellát foglalt magában. A fobb eredmények és következtetések: - Ezen a káliummal közepesen, foszforral gyengén ellátott termohelyen a P- és K-mutrágyázás érdemi terméstöbbleteket nem eredményezett. Optimális N-adagnak a 100 kg N/ha/év bizonyult. A 140-150 mg/kg ammónium-laktát (AL) oldható P2O5-tartalom, ill. 100 kg/ha/év N-trágyázás felett, az együttes NP-túlsúlyos kezelésekben az olajtartalom 3%-kal, a magtermés 25-30%-kal és az olajhozam 30-40%-kal csökkent. - A magtermés 1,2-2,0 t/ha, az olaj 38-41%, az olajhozam 453-789 kg/ha minimális (NP-túltrágyázás) és maximális értékeket mutatott a kezeléstol függoen. A mag olajában átlagosan 3,8% sztearinsav, 6,6% palmitinsav, 13,2% linolsav, 21,4% olajsav és 54,9% linolensav képzodött. A P-ellátás növelte, a N-trágyázás igazolhatóan mérsékelte a linolsav mennyiségét. Ellentétes irányú, de hasonló mértéku (4% körüli) változás állt be az olajsavtartalomban, azaz módosult a meghatározó linolensav/olajsav aránya. Igazolhatóan 10%-kal csökkent a linolsav mennyisége is az NP-túlsúlyos magban. - Az NP-túltrágyázás 10-12%-kal növelte a hulladék, ill. csökkentette a tiszta anyag mennyiségét a magtermésben. A csírázott magban 4-5%-kal igazolhatóan mérséklodött az ép csírák, ill. hasonló mértékben emelkedett a ki nem kelt rothadt csírák mennyisége. - Az extrém NP-túlsúlyos parcellákon nagyságrenddel nott a gyomborítottság és 20-30-szorosára emelkedett a hajtásokba épült makroelemek tömege. A K- 2-60, N- 2-34, Ca- 2-40, Mg- 0,3-6,8 és P-tartalom 0,2-4,3 kg/ha mennyiséget tett ki. A gyomok érdemi konkurensei lehetnek az olajlennek a talaj felveheto tápelemkészletének hasznosításában is. - A virágzás elott vett hajtásban a 2,5-3,5% N-, 0,30-0,45% P- és 1,5-2,5% K-koncentráció, ill. 8-10 N/P, 6-8 K/P és 1-2 N/K körüli arány lehet kívánatos, melyhez a termés, ill. olajhozam maximumai kötodtek. Adataink iránymutatóul szolgálhatnak a szaktanácsadás számára.  - A föld feletti betakarított termésbe aratáskor maximálisan 107 kg N, 44 kg K (53 kg K2O), 31 kg Ca, 9 kg Mg, 27 kg P (62 kg P2O5), 1-2 kg Na, 900 g Fe, 264 g Mn, 79 g Zn és 16 g Cu épült be. A fajlagos, azaz 1 t mag + a hozzá tartozó melléktermés (szár és tok) elemigénye az alábbi volt a kísérlet átlagában: 59 kg N, 32 kg P2O5, 26 kg K2O, 25 kg CaO, 8 kg MgO, 1,2 kg Na, 0,5 kg Fe, 135 g Mn, 45 g Zn, 9 g Cu. A szár + tok/magtermés aránya 1,63, a szár + tok + gyökér/mag aránya 1,93 volt átlagosan.

Restricted access

Mészlepedékes csernozjom vályog talajon, egy műtrágyázási kísérlet 17. évében vizsgáltuk az eltérő N-, P- és K-ellátottsági szintek és kombinációik hatását az Újmajori fajtájú borsó fejlődésére, gyomosodására, termésére, valamint a szántott réteg oldható makro- és mikroelem-tartalmának alakulására. A termőhely talaja a szántott rétegben 3% humuszt, 5% CaCO 3 -ot és 20% agyagot tartalmazott; P és Zn elemekkel gyengén, N és K elemekkel közepesen ellátottnak minősült. Kísérletünk 4N×4P×4K=64 kezelést és 2 ismétlést foglalt magában 128 parcellával. A műtrágyákat 25%-os N-tartalmú pétisó, 18%-os szuperfoszfát és 50%-os kálisó formájában adagoltuk. A talajvíz 15 m mélyen helyezkedik el, a terület aszályérzékeny. Főbb eredményeink: Ebben az aszályos évben trágyázás nélkül a száraz borsó 1,48 t mag, 0,50 t hüvely és 0,90 t szár; míg az optimális N 1 P 1 K 1 -szinten 2,71 t mag, 0,85 t hüvely és 1,80 t szár légszáraz tömeget adott ha-onként. Az N 3 P 3 K 3 -szinteken 20-30%-os terméscsökkenés lépett fel. A termésmaximumhoz kötődő és optimálisnak tekinthető N 1 P 1 K 1 -ellátottságon a fiatal, virágzás előtti föld feletti hajtás 3-4% N, 2-3% K, 0,3-0,4% P elem-összetétellel, illetve 8-12 körüli N/P, 6-10 körüli K/P és 1-2 körüli N/K aránnyal jellemezhető. Adataink iránymutatóul szolgálhatnak a szaktanácsadás számára, diagnosztikai célokra, a borsó tápláltsági állapotának jellemzésére. A zöldborsó fajlagos, 1 t mag + mellékterméssel felvett elemtartalma 17-27 kg N, 10-13 kg Ca (14-18 kg CaO), 6-11 kg K (7-13 kg K 2 O), 1,7-2,9 kg Mg (3-5 kg MgO), 1,2-2,1 kg P (3-5 kg P 2 O 5 ), 120-140 g Na, 19-24 g Mn, 8-15 g Zn és 4-5 g Cu mennyiséget tett ki a műtrágyázás függvényében. A fajlagos átlagértékek alkalmasak lehetnek a tervezett termés elemigényének számításánál és közel állóak a hazai szaktanácsadásban ajánlottakkal. A száraz borsó fajlagos elemtartalma szintén jelentősen ingadozott a műtrágyázás függvényében: 47-70 kg N, 20-30 kg Ca (28-42 kg CaO), 15-30 kg K (18-36 kg K 2 O), 5-7 kg Mg (8-11 kg MgO), 5-7 kg P (11-16 kg P 2 O 5 ), 490-660 g Na, 80-120 g Mn, 30-50 g Zn és 14 g Cu értékekkel. A fajlagos átlagértékek alkalmasak lehetnek a tervezett termés elemigényének számításánál és közel állóak a hazai szaktanácsadásban ajánlottakkal. A növényi felvételt meghaladó műtrágya-N átlagos mennyiségét tekintve 60%-a volt kimutatható NO 3 -N formájában a 6 m-es talajszelvényben. A NO 3 -N bemosódásának határa a kísérlet 17. évében elérte az 5,0-5,5 m mélységet, mely mintegy 30 cm/év lefelé irányuló mozgásnak felelhet meg e termőhelyen. Az 1 m alatti NO 3 -N készlete döntően szennyezésként jelenhet meg a talajban ill. a talajvízben, amennyiben a talajvíz közel helyezkedik el.

Restricted access

. 83 - 151 . Berényi , D. , 1950 . A Nyírség és az ezzel határos területek éghajlata . A növénytermesztési szaktanácsadás tényezoi és

Restricted access