Search Results

You are looking at 1 - 10 of 37 items for :

  • "szegénység" x
Clear All

. Routledge and Kegan Paul. London-Boston and Henley, 185. Automatic Poverty. 185 Bokor Ágnes (1987) Szegénység a mai

Restricted access

.) Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (2006): A nőket érintő szegénység Európában . http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2006:024:0095:01:HU:HTML (Letöltve: 2010. október 11.) Földházi E. (2009

Restricted access

Az „Ifjúság 2000” kutatás során nyolcezer fiatalt megkértünk arra, hogy minősítsék annak a családnak-háztartásnak az anyagi helyzetét, amelyben élnek. Az eljáráshoz kijelentéseket használtunk, melyek bizonyos anyagi-jövedelmi-fogyasztási-megélhetési állapotokat viszonylag szemléletesen és jól beazonosíthatóan leírnak és megkülönböztetnek, mintegy modellezve a mai magyar társadalom ebbéli realitásait. Ilyen kijelentés volt, hogy vannak, akik „gond nélkül élnek”, mások „beosztással jól”, megint mások „éppen hogy kijönnek” a jövedelmeikből, aztán vannak „hónapról hónapra anyagi gondokkal” küszködők, mint ahogy „nélkülözések közt élők” is találhatók társadalmunkban. A kérdezetteknek tehát az volt a feladatuk, hogy ezen kijelentések közül azt válasszák ki, amelyik megítélésük szerint leginkább ráillik családjuk tényleges anyagi helyzetére, amelyik a legjobban megfelel valóságos helyzetüknek.  Bár a minősítések önmagukban is sokat elárulnak a fiatalok családjainak anyagi helyzetéről - és persze társadalmi közérzetéről - az írás azt is megvizsgálja, hogy konkrétan mit takarnak ezek a kijelentések. Például a fiatalok milyen anyagi helyzetére gondoltak, amikor az adott kijelentés mellett döntöttek, vagyis milyen „tartalmakkal” ruházták fel azt. És az sem érdektelen kérdés, hogy vajon az adott minősítések és az általuk hordozott jelentések milyen „valóságokat” jelenítenek meg: mondjuk a jövedelmeikből „gond nélkül élő” (5%) vagy azokból „éppen hogy kijövő” (38%) családok milyen felhalmozási, megélhetési, újratermelődési stb. jellemzőkkel bírnak. Az írás fő megállapítása, hogy a fiatalok többsége nagyon is a realitások talaján állva minősítette családja anyagi-megélhetési helyzetét. Továbbá hangsúlyozza, hogy a „gond nélkül élők” vékony rétegén túl már a jövedelmeikből „beosztással jól kijövő” családok (39%) nagy része sem engedheti meg magának a tartalékolás és felhalmozás polgári „luxusát”, jóllehet a világ, melyben élnek, ezt nagyon is igényelné. A magukat ezeknél rosszabb helyzetűnek minősítő fiatalok családjaiban mind az egyensúlyi helyzet, mind a tartalékolás képessége messze elmarad az előbbi csoportokétól, és természetesen az Európai Unió fejlettebb országai által diktált versenyképességi kihívásoktól. Ez utóbbi azért érdekes, mert a családi és a társadalmi erőforrásokkal meglehetősen rosszul ellátott magyar fiataloknak napjainkban már az Unió hasonló korú ifjúságával kell versenyeznie.

Restricted access

Az európai szociális modellt újjá kell építeni. Az Új Szociális Menetrend a versenyképesség fenntarthatóságára és az európai szociális modellre épül, de elképzelhetetlen társadalmi egyetértés nélkül. A jó példát az „északi modellt”követőállamok jelentik, ahol a jó gazdasági teljesítmény és a magas szintű szociális védelem egyszerre van jelen. A 2004-2006-ra szóló magyar Nemzeti Fejlesztési Terv 5 stratégiai célt tűzött ki: foglalkoztatás javítása; közszolgáltatásokhoz való hozzáférés garantálása; a szegénység visszaszorítása, beleértve a hosszú távú szegénységet és a mélyszegénységet is; beruházás a jövőbe: a gyermekjólét garantálása; és a társadalmi kirekesztés elleni harc folytatása. Eközben Európa négy nagy kihívása a társadalmi elöregedés; az alacsony nyugdíjkorhatár; a diszkrimináció; és a munkaügyi adminisztráció nehézkessége.

Restricted access

A Lisszaboni Stratégia célja, hogy az Európai Uniót a világ legdinamikusabb és legversenyképesebb térségévé tegye 2010-re azáltal, hogy Európát a világ legnagyobb tudásalapú gazdaságává fejleszti. 2002-ben azonban még 17 millió gyermek nevelkedett alacsony jövedelmű háztartásokban az EU-15-ben. A szegény családok gyermekeinek nem azonosak a lehetőségeik az életben, mint társaiknak: ha egy gyermek tanulni szeretne, ahhoz képzésre kell járnia, nyelvet kell tanulnia - ezt egy szegény gyermek nem teheti meg. A szegény sorban felnövőgyermekek nagy eséllyel néznek szembe tanulási nehézségekkel, iskolából való kibukással, majd a képzetlen munkanélküliek sorsával. A szegénység az emberi jogok sérelmét vonja maga után, ezért minden tagállamnak küzdenie kell felszámolásáért.</o:p>

Restricted access

On the Road to Integration: Introducing an Empirical Study in Progress Examining Long-Term Unemployed People

Vorstellung einer gegenwärtig laufenden empirischen Untersuchung von Langzeitarbeitslosen

Authors: Attila Pilinszki and Zsuzsanna Ládonyi

1994 4 28 47 Kozma, J. (2003) ‘A szegénység pszichológiai vonatkozásai’, Esély 2, 15

Restricted access

A tanulmány az ember természettől való elidegenedését, a természet értékeinek kihasználását elemzi. A természeti ember olykor kívül reked a civilizáció körén, de ez nem jelenti, hogy elveszítené alapvető emberi jogait: pusztán a joghoz való viszonya értékelődik át. Amikor a környezeti veszélyek migrációra kényszerítik a szegényebb országok lakosságát, voltaképp a Ruth-effektus archetipikus megjelenésével találkozunk. A szegénység és a környezetrombolás közös gyökerekből ered. Ezen azonban változtatni kell. A szegénység nem lehet a környezetvédelem korlátja. A tehetősebb államok, ha mással nem is, de legalább anyagiakkal kell, hogy támogassák a szegényebb országok környezetvédelmi törekvéseit. Régi-új jelenségről van szó, de a mai kor civilizációs foka lehetővé teszi, hogy különböző szabályozókkal – főként jogi eszközökkel – megfelelően lehessen kezelni a környezeti veszélyeket. A jog nem az egyedüli, de talán a legalkalmasabb eszköz a környezeti hátrányok szülte intraszociális és internacionális konfliktusok rendezésére. Az egyik pillanatról a másikra végbement környezetetikai váltás a jogban akár évtizedekig is elnyúló transzformációs időszakot vehet igénybe. Az etikai váltás tehát megtörtént, de a jogrendi változtatás még hosszú ideig tarthat. Jogi szabályozottság nélkül pedig – jelenlegi tudásunk szerint – nem lehet társadalmi célokat és irányokat módosítani.

Restricted access

Bár a nemzetközi fejlesztési együttműködést és segélyezést elviekben a külső támogatásra szoruló államok igényei, szükségletei indokolják, a rendszer egészének működését végső soron mégis a donorállamok részvételi hajlandósága és mögöttes motivációi határozzák meg. A donorok jól felfogott érdekeiknek megfelelően (általában egyoldalúan) döntenek arról, hogy költségvetésük mekkora hányadát fordítják szegény országok támogatására, mely országokat választják partnereiknek, és milyen feltételekhez kötik segélyeiket. A hivatalos retorikában megjelenő hangzatos fordulatok („a szegénység felszámolása”; „igazságos és méltányos emberi fejlődés lehetőségének biztosítása”; „a fejlődő országok integrálása a világgazdaságba” stb.) mögött általában altruisztikusnak aligha nevezhető gazdasági, külpolitikai, biztonságpolitikai, és ideológiai-morális motivációk állnak. A donorok allokációs döntéseit a hidegháború idején elsősorban geostratégiai és ideológiai megfontolások vezérelték, napjainkban azonban eltolódást figyelhetünk meg a hosszú távú biztonságpolitikai motivációk felé. A tanulmány röviden kitér a kelet-közép-európai felemelkedő donorok motivációinak vizsgálatára is. A recipiens államok esetében a nemzetközi fejlesztési együttműködésben való részvételt értelemszerűen elsősorban a rászorultság indokolja; kevésbé olyan választási lehetőség, amely az egyéb érdekek érvényesítését biztosítaná. Ez azonban nem zárja ki, hogy ezen államok kormányai ne próbálnák meg saját érdekeiket érvényesíteni akár a fejlesztési forrásokért való fellépés során, akár azok felhasználása terén. Következtetésünk, hogy a donorok, illetve a recipiensek érdekeinek vizsgálata nélkül nem tárgyalható érdemben a fejlesztési együttműködési rezsim hatékonyságának kérdése. Nem feltétlenül biztos, hogy a rezsim megreformálható lenne a résztvevők érdekeinek számottevő változása nélkül. A donorok érdekeiben az elmúlt években a hosszú távú, biztonságpolitikai megfontolások irányába bekövetkezett eltolódás némi optimizmusra adhat okot.

Restricted access
Authors: Mihály Fónai, Gergely Fábián, Éva Filepné Nagy and Mariann Pénzes

123 148 Gábos A. and Szívós P. (2004): Szegénység Magyarországon az EU-csatlakozás küszöbén. [Poverty in Hungary Right before the EU-Accession.] In Kolosi T., Tóth, I.Gy. and

Restricted access