Search Results

You are looking at 1 - 10 of 24 items for :

  • "szekunder prevenció" x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Gergely Kóder, Judit Olasz, László Tóth, Hilda Urbancsek, Csilla András, Tamás Bubán, Károly Palatka, László Damjanovich, and Miklós Tanyi

Absztrakt:

Bevezetés: A hereditaer nonpolyposus colorectalis carcinomára jellemző mutációk (HNPCC) autoszomális domináns öröklődésmenetet mutatnak. Leginkább vastagbéldaganatok kialakulásáért felelősek. Célkitűzés: A HNPCC-szindrómás betegek szűrésének és követésének fontosságát szeretnénk hangsúlyozni egy igazolt MMR-gén-mutációt hordozó betegünk jelenlegi és 10 évvel korábbi családfájának összehasonlításával. Betegek és módszer: Hazánkban előforduló, HNPCC-re gyanús családok kiszűrése érdekében alapos családi anamnézist veszünk fel. Amennyiben az immunhisztokémiai és mikroszatellitainstabilitás-vizsgálatok HNPCC-szindrómára utalnak, elvégezzük az MMR-gének szekvenálását. Eredmények: Betegünknél egy, a hMSH2-gén 6. exon két bázispárt érintő deletiója (c.969–970delTC) igazolódott. Tízéves utánkövetés során betegünknél és rokonainál újabb, a HNPCC-re jellemző tumorok jelentek meg. Következtetés: A veszélyeztetett családtagok követése során a szekunder prevenció a jól együttműködő betegeknél hatékony volt. Orv Hetil. 2017; 158(30): 1182–1187.

Restricted access

Absztrakt

A cardiovascularis betegségek jelentik világszerte a korai halálozás fő okát annak ellenére, hogy elsősorban a gazdaságilag fejlett országokban a cardiovascularis mortalitás az utóbbi évtizedekben jelentős csökkenést mutat. Ez a csökkenés részben a modern gyógyszeres és eszközös kezelésnek, részben a hatékony prevenciós intézkedéseknek köszönhető, mint például a koleszterin- és vérnyomáscsökkentés, valamint a sikeres dohányzás elleni stratégiák. Ugyanakkor a kedvező tendenciát ellensúlyozza az elhízás és ezzel párhuzamosan a 2-es típusú cukorbetegség terjedése. Ezek megfékezésében is a sikeres életmódváltás a legalapvetőbb tennivaló. A jelen összefoglaló közleményben a szerzők áttekintik a legutóbbi európai prevenciós irányelv alapján a cardiovascularis prevenciós stratégiákat és elérendő célokat, a legfontosabb életmódbeli javaslatokat, és a már kialakult betegség esetén a szekunder prevenciós gyógyszeres kezelési lehetőségeket. Orv. Hetil., 2016, 157(38), 1526–1531.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A statinterápia bizonyítottan az egyik alapköve a cardiovascularis betegségek megelőzésének és kezelésének, ugyanakkor szedésük nagyon gyakran szuboptimális. Primer prevencióban ismerten magas a statint abbahagyók aránya, infarktus után ez az arány nem ismert. Célkitűzés: Az akut myocardialis infarctus után történő hazai statinszedési gyakorlat megismerése. Módszer: Az infarktus utáni halálozásra, a statin- és ezetimibadherenciára vonatkozóan az Országos Egészségpénztár 2013–2015-ös adatai alapján végeztünk retrospektív adatgyűjtést. Legalább hat hónapos terápiát alapul véve adherensnek tekintettük azokat, akiknél a gyógyszerkiváltás legalább 80%-os volt. Eredmények: Az infarktus utáni halálozás a 2013-as évet figyelembe véve az infarktus után hat hónappal 12,7% volt, egy évvel az infarktus után 16,2%, és két évvel az infarktus után 21,8%-nak adódott. Szekunder prevencióban a statinadherencia átlagosan elérte a 70%-ot. A nagy dózisú statinterápia mellett az adherencia jobb volt, mint a közepes dózisok mellett, illetve az ezetimib kombinációval (66%, illetve 38% a nagy, illetve közepes dózisok mellett). Ugyanakkor csak a betegek töredéke (3,6%) volt statin-ezetimib kombináción. Következtetések: Az első két évben a myocardialis infarctus utáni halálozás napjainkban is igen magas. A statinadherencia sokkal jobb eredményt mutatott az infarktus után, mint a primer prevencióban. Ugyanakkor a kombinációs terápia aránya még nagyon alacsony, amiből arra lehet következtetni, hogy sok betegnél nincsenek az LDL-koleszterin-értékek a céltartományon belül. Orv. Hetil., 2017, 158(12), 443–446.

Restricted access

235 247 Jermendy Gy. Szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzése diabetes mellitusban. 2. A szekunder prevenció gyógyszerei. Diab. Hung., 2004, 12 , 5

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: László Szapáry, Katalin Koltai, Antal Tibold, Andrea Fehér, Gábor Harang, Gabriella Pusch, and Gergely Fehér

Bevezetés: Korábban már leírták a clopidogrelkezelés hatékonyságát akut ischaemiás cerebrovascularis eseményen átesett betegek körében rövid távon. Célkitűzés: A szerzők célja a betegek egyéves utánkövetési adatainak bemutatása. Módszer: A vizsgálatban 100, akut stroke-on/tranziens ischaemiás attakon átesett beteg vett részt. A betegek az első 48 órában aszpirinkezelésben, majd clopidogrelkezelésben részesültek. A kezelés hatékonyságát a gyógyszeres terápia bevezetését követően 7 és 28 nap, majd 3, 6 és 12 hónap után ellenőrizték. A betegeket két csoportra osztották optikai aggregometriás leletük alapján (clopidogrelérzékeny és -rezisztens). A két csoport kockázati profilját, gyógyszereit, laboratóriumi paramétereit és a klinikai kimenetelt elemezték. Eredmények: A clopidogrelkezelés esetében szoros összefüggés mutatkozott az aktuális vérnyomás, a vércukor- és vérzsíranyagcsere-paraméterek, az ultraszenzitív C-reaktív protein szintje és a thrombocytaaggregációs értékek között (p<0,05). Erélyes szekunder prevenciós kezelés hatására a fent jelzett paraméterek normalizálásával párhuzamosan a thrombocytaaggregáció-gátló kezelés hatékonysága is növelhető volt, hosszabb távon rezisztens beteg nem volt. Az egyéves utánkövetés során a kezdetben rezisztens betegek esetében több volt a vascularis események aránya (4 kezdeti clopidogrelérzékeny [4,5%] vs. 2 kezdeti clopidogrelrezisztens [18,1%], p<0,01), ugyanakkor a rezisztencia jelensége nem bizonyult a későbbi kedvezőtlen kimenetel független kockázati faktorának a multivariációs analízis során. Következtetések: Jelen vizsgálat eredményei alapján igen komolyan felvetődik az erélyes szekunder prevenciós kezelés szerepe a thrombocytaaggregáció-gátló terápia hatékonyságának hátterében. Orv. Hetil., 2015, 156(2), 53–59.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Veronika Tóth, Beáta Somlai, Judit Hársing, Zsófia Hatvani, and Sarolta Kárpáti

Bevezetés: A malignus melanoma túlélése elsősorban a TNM-stádium függvénye, azonban a Nemzeti Rákregiszter a daganatokat stádiumok alapján nem részletezi. Célkitűzés: A szerzők a Semmelweis Egyetem, Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikán melanomával kezelt betegek stádiumfelmérését tűzték ki célul. Módszer: A vizsgálat 2004–2009 között diagnosztizált 1160 cutan melanomás betegre (558 férfi és 602 nő, átlagéletkoruk 60,5±16, illetve 57±17 év) terjedt ki. Eredmények: Nagy esetszámú nemzetközi vizsgálatokkal összehasonlítva az IA és IV-es stádiumban a klinika betegeinek aránya kedvezőnek bizonyult, azaz viszonylag magas százalékban fordultak elő a korai melanomák (IA: 34,8%), alacsony volt a késői, IV-es stádiumú daganatok előfordulása (0,4%). Az IB–IIA stádiumban már szignifikánsan alacsonyabb, a későbbi stádiumok (IIC, IIIA, IIIB) esetében magasabb volt a betegek aránya a nyugat-európai, ausztráliai, egyesült államokbeli adatoknál. Következtetések: A vizsgálat felhívja a figyelmet arra, hogy a korai diagnózis javítása, a nyugati országokhoz való felzárkózás érdekében további lépések, primer és szekunder prevenciós programok szükségesek. Orv. Hetil., 2013, 154, 969–976.

Open access

A tengeri halakban található omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak, mint az eikozapentaénsav és dokozahexaénsav, vagy a bizonyos növényi olajokban található α-linolénsav cardioprotectiv hatását primer és szekunder prevenciós tanulmányok igazolják. Ez arra vezethető vissza, hogy az omega-3 zsírsavak kedvező irányban befolyásolják az atherosclerosis kockázati tényezőinek többségét. Csökkentik a szérumtriglicerid és a VLDL szintjét, mérsékelten emelik a HDL mennyiségét, vérnyomáscsökkentő, antitrombotikus és antiaggregációs hatásúak, amit részben az okoz, hogy az omega-3 zsírsavak kompetícióba lépnek az arachidonsav ciklus enzimjeiért, gátolva ezzel az aggregációs (tromboxán-A 2 ) vagy proinflammatoricus (leukotrién-B 4 ) eikozanoid-szintézist. Másrészt transzkripciós szinten gátolják a nukleáris faktor-κB és a szterol-receptor elementkötő protein-1c aktivációját, melyek további olyan elemek aktiválódását befolyásolják, amelyek proinflammatoricus citokinek, adhéziós molekulák és szelektinek képződésében vagy a triglicerid szintézisében (pl. hepaticus nuclear faktor-4α, farnesol-X-receptor, peroxiszómaproliferátor-aktivált receptor) kulcsfontosságúak. Mindezek alapján étrendünk omega-3 zsírsavakkal történő kiegészítése primer és szekunder prevencióban egyaránt ajánlatos.

Restricted access

Epidemiológiai felmérések szerint az 1-es típusú diabetes incidenciája és prevalenciája világszerte növekvőben van. Az incidencia elsősorban csecsemő- és kisdedkorban emelkedett. Az 1a típusú autoimmun diabetes predikciója a pozitív családi anamnézis vagy a genetikai, immunológiai és metabolikus markerek segítségével lehetséges. A betegség prevenciója a patogenezis három szintjén valósítható meg: primer prevenció azon egyedekben, akikben a béta-sejt-pusztulás még nem észlelhető, szekunder prevenció a már béta-sejt-pusztulás jeleit mutatókban, és tercier prevenció az újonnan diagnosztizált 1-es típusú diabeteses betegekben. Az utóbbi években ismereteink a betegség patogeneziséről gyorsan gyarapodtak és világszerte számos prevenciós klinikai vizsgálatot indítottak. Feltehetőleg az immunintervenció bizonyul majd a leghatásosabbnak az 1-es típusú diabetes megelőzésében. Orv. Hetil., 2011, 152, 1916–1921.

Open access

Dani Gy., Márk L., Nagy E. és mtsai: Szívinfarktust elszenvedett betegek szekunder prevenciós gyógyszereinek alkalmazási gyakorisága. Cardiol. Hung., 2006, 36 , 26–31. Nagy E

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Béla Mezey, Lajos Kullmann, †L. Kent Smith, Sarolta Borbás, Klára Sándori, Éva Belicza, Gábor Veress, and István Czuriga

I.: Szívinfarctus utáni szekunder prevenció. Klinikai bizonyítékok. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2003. Czuriga I. Szívinfarctus utáni szekunder

Restricted access