Search Results

You are looking at 1 - 10 of 42 items for :

Clear All

Tenyészedényes kísérletben tanulmányoztuk, hogy a Ramann-féle rozsdabarna erdőtalajba kijuttatott nátrium-szelenitből (2,5 mg·kg -1 Se), illetve nátrium-szelenátból (2,5 mg·kg -1 Se) mennyi szelént akkumulál hajtásában a szareptai mustár és a takarmányretek. Megállapítottuk, hogy szelenit-kijuttatás esetén a hajtásba egy nagyságrenddel kevesebb szelén kerül be, mint a talaj szelenátkezelése esetén. Utóbbi esetben a szareptai mustár hajtásában 585, a takarmányretekében 684 mg·g -1 szelént mértünk. Mindez a hajtások szárazanyag-hozamának 53-85%-os visszaesését eredményezte. A transzport indexek kiszámításával megállapítottuk, hogy a növények által felvett szelén 40-50%-a szállítódott át a fitoextrakció során könnyen betakarítható hajtásba. A rizoszférából vett talajmintákban a domináns faj a Corynebacterium volt. A rizoszférában szintén jelen lévő Bacillus és Pseudomonas fajokról feltételezhetjük azonban - melyek a növénynövekedést serkentő ún. PGPR baktériumok közé tartoznak -, hogy a talajba mesterségesen kijuttatva stimulálják a növények szelénfelvételét (fitoextrakcióját), illetve fitovolatizációját. A nagyhörcsöki mikroelem-terheléses szabadföldi tartamkísérletben a mészlepedékes csernozjom talajba 1991-ben 30-810 kg·ha -1 nátrium-szelenitet juttattak ki. A kijuttatott szelén nagy része időközben a mélyebb rétegekbe mosódott le, és szelenáttá oxidálódott. Annak ellenére azonban, hogy a szelénkezelt parcellák 0-20 cm-es rétegében mindössze 2,3-8,0 mg·kg -1 volt az „összes”(cc. HNO 3 +cc. H 2 O 2 -oldható) szeléntartalom, a lucerna hajtásában 2005 őszén 85,3-727 mg·g -1 szelént mértünk. A koncentrációhányadosok kiszámolásával megállapítottuk, hogy a talaj szeléntartalmának növekedésével lineárisan nőtt a lucerna hajtásába került szelénmennyiség. A feltalajból kitenyészthető mikrobák (heterotrófok, spóraképzők, sugárgombák és mikroszkopikus gombák) átlagos sejtszáma még a legnagyobb (270 vagy 810 kg·ha -1 ) szelénkezelésben részesült parcellák talajában sem csökkent szignifikáns mértékben. Ezekben a talajmintákban Staphylococcus , Streptococcus , Actinomyces , Corynebacterium és Bacillus fajokat azonosítottuk.

Restricted access

. Aubert , H. - Pinta , M. : 1977 . Trace elements in soils . Elsevier scientific publishing company New York. 2. Bankhofer H. : 1994 . Bio-szelén . Golden

Restricted access

A közelmúltban a kormányzati szervezetrendszer átalakításának munkálatai során a minisztériumok által fenntartott, attól feladatokat átvevő, illetve számára feladatokat teljesítő ún. h_

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: János Szöllősi, Zoltán Závaczki and Attila Pál

A szelén abszolút hiánya az emberi szervezetben igen ritkán következik be, de a szuboptimális napi szelénbevitel miatt kialakuló relatív szelénhiány észrevétlenül is kialakulhat. A szelénhiány számos ismert következménye közül a jelen közleményben a szerzők a férfifertilitásra gyakorolt hatásokat emelik ki, összefoglalva a legfontosabb biokémiai, állatkísérletes és humán vonatkozásokat.

Restricted access

A szelén nélkülözhetetlen nyomelem, amely antioxidáns hatása révén lényeges az immun- és az endokrin rendszer működésében. A pajzsmirigy hormonszintézise során képződő szabad gyököknek szerepük lehet a thyreoidea autoimmun betegségeiben. A vizsgálat célja az volt, hogy meghatározzák, a szelénkezelés hat-e a pajzsmirigy-peroxidáz, a tireoglobulin elleni antitestek szintjére és az antioxidáns státusra. Módszer: Százharminckét autoimmun thyreoiditises betegben kettős vakmódszerrel tesztelték a szelén hatásait. Mindkét csoportban alkalmaztak L-tiroxin-szubsztitúciós kezelést, így a TSH-szint az élettani tartományban maradt. A kezelt csoportba 70 beteg (68 nő, átlagéletkor 41,4 ± 9,5 év), a placebocsoportba 62 beteg (61 nő, átlagéletkor 42,7 ± 8,3 év) tartozott. A TSH, az fT4, az fT3 és az antitestek mérését kemilumineszcens technikával végezték. A teljes antioxidáns-kapacitást Randox kittel, a szérumszelénszintet atomabszorpciós módszerrel határozták meg. A kezelés során a vizsgált betegek 2 × 100 µg L-szelén-metionin tablettát kaptak. A betegek klinikai és laboratóriumi vizsgálatát háromhavonta végezték egy éven át. Eredmények: A szelénszint a betegek szérumában lényegesen alacsonyabb volt, mint az egészséges kontrollokban. Az fT3/fT4 arány magasabb volt a szelénnel kezeltekben, mint a placebocsoportban. A szelén hatására az autoantitestek (főleg a pajzsmirigy-peroxidázenzim elleni antitestek) titere szignifikánsan csökkent a megfigyelési idő végére. Inverz összefüggést találtak az antioxidáns státus és a pajzsmirigy-peroxidázenzim elleni antitestek titere között. A pajzsmirigy térfogata a kezelt betegekben nem csökkent jelentősen. Mellékhatást a kezelés során nem tapasztaltak. Következtetés: A szelénkezelés autoantitest-képzést gátló hatása miatt alkalmas az autoimmun thyreoiditises betegek kezelésére.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Dániel Tamás Nagy, Béla Fülesdi and Judit Hallay

A gastrointestinalis traktust érintő megbetegedések patomechanizmusában egyre nagyobb szerepet tulajdonítanak a reaktív oxigén- és nitrogéngyökök sejtmembrán-károsító hatásának. Az antioxidáns védelemben alapvető fontosságú a nyomelemek, köztük a szelén szerepe, amely glutation-peroxidáz formájában részét képezi a bélfal immunrendszerének. A gyulladásos bélbetegségekben megfigyelhető felszívódási zavar és következményes malnutritio miatt nagy a jelentősége a táplálásterápiának, a megfelelő energia-, fehérje- és nyomelempótlásnak. A humán tanulmányok rámutatnak, hogy a gyulladásos bélbetegség többnyire alacsonyabb szérumszelénszinttel jár együtt, ezzel együtt mérhetően csökken az antioxidáns és nő a proinflammatorikus aktivitás. A megfelelő szelénpótlás lehet kedvező hatással a szervkárosodás mértékére, a fertőzések súlyosságára, de a mortalitás csökkenését nem igazolták az eredmények. Némi bizakodásra adhat okot, hogy állatkísérletekben a szelén egyértelmű preventív hatását mutatták ki mind a gyulladásos, mind a gyulladás indukálta daganatos bélbetegségek területén. Orv. Hetil., 2013, 154, 1636–1640.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Annamária Erdei, Annamária Gazdag, Miklós Bodor, Eszter Berta, Mónika Katkó, Bernadett Ujhelyi, Zita Steiber, Ferenc Győry, Hilda Urbancsek, Sándor Barna, László Galuska and V. Endre Nagy

Az endokrin orbitopathia a Graves-kór leggyakoribb extrathyreoidalis manifesztációja. A súlyos – látást veszélyeztető – esetek kezelése a mai napig nem megoldott probléma. A szerzők a közleményben a nemzetközi ajánlásokban is szereplő, elfogadott kezelési módok bemutatása mellett az elmúlt évtizedek terápiás próbálkozásait, a közelmúlt új kezelési lehetőségeit, valamint saját klinikai tapasztalataikat foglalják össze. Kiemelik, hogy az endokrin orbitopathia kezelésében a biológiai terápiák közül elsősorban az anti-CD20 antitesttel végzett terápiával kedvező irodalmi adatok állnak rendelkezésre. A szelén enyhe esetekben egyértelműen pozitív hatású. További, nagyobb esetszámú prospektív vizsgálatok szükségesek a biológiai terápiák alkalmazhatóságáról endokrin orbitopathiában. Orv. Hetil., 2014, 155(33), 1295–1300.

Restricted access

A szabad oxigéngyökök, a szuperoxid anion, hidrogén-peroxid és a hidroxilgyökök toxikus hatásukkal károsítják a sejtmembránt. A szelén esszenciális nyomelem, amely komplex effektusát szabadgyök-fogó hatása révén fejti ki az endokrin rendszerben. Ebben a mechanizmusban a szelént tartalmazó enzimek: dejodinázok, glutation-peroxidázok és tioredoxinok antioxidáns és pajzsmirigyhormonokat reguláló tulajdonsága játszik szerepet. A szelénkezelés kedvező hatásáról számoltak be Hashimoto-thyreoiditisben és Basedow–Graves-kórban, és az utóbbi időben endokrin orbitopathiában is eredményesnek bizonyult. A gyógyszer szerepe diabetes mellitusban még vitatott, mivel egyesek inzulinszerű hatást figyeltek meg, mások a betegség kialakulásának növekvő kockázatáról számoltak be. Mind a női, mind a férfi autoimmun eredetű meddőségben kedvező eredményt tapasztaltak szelénkezelés után. Orv. Hetil., 2013, 154, 1628–1635.

Open access

A szerző először tömören vázolja a szelénnel kapcsolatos antioxidáns hatásokat, majd részletesen kitér a magyarországi szelénellátottsággal foglalkozó irodalomra, és összefoglal néhány lényeges nemzetközi adatot is. Magyarországon a talajrendszerek szelénben szegények, és ez részben tükröződik a növények szeléntartalmában is. Magyarországon az 1980-as évek óta általános gyakorlat a legtöbb haszonállat szelénpótlása a szelénhiánnyal kapcsolatba hozható betegségek megelőzése céljából. A magyar élelmiszerek szeléntartalmáról csak kevés adat áll rendelkezésre, ezért a közleményben az Európai Unióban forgalmazott élelmiszerek szeléntartalma kerül elsősorban bemutatásra. A humán szelénellátottságról szintén kevés reprezentatív adat jelent meg, és az eredmények nagymértékben függenek az alkalmazott analitikai módszertől. Összefoglalva megállapítható, hogy Magyarországon marginális szelénhiány valószínűsíthető, amely számos kórkép kialakulásában szerepet játszhat és azok kezelését is megnehezítheti. Orv. Hetil., 2013, 154, 1613–1619.

Restricted access

A kóros mértékű szelénhiány mélyreható változásokat eredményez a sejtek oxidatív stressz elleni védekezésében, aminek többek között a keringési rendszer egyes betegségeinek és azok kockázati faktorainak kialakulásában is fontos szerep jut. A szepszis és az ezzel kapcsolatos kórképek igen összetett patomechanizmusának része a szabad oxigéngyökök fokozott képződése és csökkent eliminációja. A szelénpótlás a fenti betegségek megelőzésében és kezelésében nem új keletű gondolat, az utóbbi években született közlemények azonban ellentmondásos adatokat tettek közzé mindkét betegségcsoport vonatkozásában. A szerzők ezen a területen született legfontosabb kutatási eredmények összefoglalását tűzték ki célul a jelen összefoglaló írásakor. Orv. Hetil., 2013, 154, 1621–1627.

Restricted access