Search Results

You are looking at 1 - 10 of 259 items for :

  • "személyiség" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Placebo és személyiség – a primitívtől a megküzdőig II.

Szituáció, emóció, motiváció, attribúció és megküzdés

Pszichológia
Authors:
Ferenc Köteles
and
György Bárdos

. Pressing Lajos ( 1986 ): A személyiség-szituáció kölcsönhatás problémaköre az interakcionista személyiséglélektani irányzat megvilágításában . in: Pszichológiai Tanulmányok . XVI, 11 – 33

Restricted access

Placebo és személyiség - a primitívtől a megküzdőig

I. A placebo-reszponder személyiség

Pszichológia
Authors:
Ferenc Köteles
and
György Bárdos

Summary

Kétrészes narratív összefoglalónk első részében áttekintjük a placebo-reaktor („reszponder”) személyiség kutatásának korai és modern mozgatórugóit, visszásságait és problémáit. Összefoglaljuk a legfontosabb és legismertebb kutatási eredményeket, és részletesen foglalkozunk néhány különösen ígéretes és sokat vizsgált személyiségvonással (szuggesztibilitás, szociabilitás, konformitás-tradicionalizmus és optimizmus). A szuggesztibilitás kapcsán javasoljuk a fogalom eredeti jelentésének és a placebo-irodalomban használt értelmezésének szétválasztását, mivel érzésünk szerint az utóbbi esetben sokkal inkább informálásró_9

Restricted access

Az evészavarok és a személyiség kapcsolata a középiskolás korosztályban

The relationship between eating disorders and personality in a population of secondary school students

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Balázs Ludányi
and
Pál Szabó

Absztrakt

Elméleti háttér: Az evészavarok kialakulásában, fennmaradásában és gyógyulásában számos biológiai, pszichológiai és szociokulturális tényező játszik szerepet. Ezek egyike a személyiség, melynek szerepét több korábbi tanulmány is megerősítette. Cél: Az evészavartüneteknek és az evési attitűdöknek a személyiségjegyekkel való kapcsolatának vizsgálata középiskolások körében. Módszerek: Az evési attitűdök és az evészavartünetek vizsgálatára az Evési Attitűdök Tesztje (EAT), az Evészavartünetek Súlyossági Skálája (EBSS), a Testi Elégedettség Kérdőív (BSQ) módosított változata és az Emberalakrajzok Tesztjének junior változata szolgált, míg a személyiség vizsgálatára a Cloninger-féle Temperamentum és Karakter Kérdőív Junior (JTCI) változata került felhasználásra. Eredmények: A kérdőíveket 7—12. osztályos (12—19 éves) tanulók (az életkor átlaga: 15,7 ± 1,6) töltötték ki, önként és név nélkül (n = 741, 311 fiú, 430 lány). A lányoknál az újdonságkeresés és az ártalomkerülés dimenziója pozitív korrelációt mutat az EAT két alskálájával (újdonságkeresés és diétázás: r = 0,13, p = 0,012; ártalomkerülés és diétázás: r = 0,11, p = 0,036; újdonságkeresés és bulimia: r = 0,14, p = 0,004; ártalomkerülés és bulimia: r = 0,14, p = 0,006) és az EAT összpontszámával (újdonságkeresés és EAT-összpontszám: r = 0,13, p = 0,011; ártalomkerülés és EAT-összpontszám: r = 0,13, p = 0,008). A falásrohamok is pozitívan korreláltak a JTCI újdonságkeresést és ártalomkerülést mérő faktorával. Az önirányítottság és együttműködés alskála értéke viszont negatív korrelációban van az EAT fenti alskáláival és az összpontszámmal (önirányítottság és diétázás: r = —0,21, p < 0,001; önirányítottság és bulimia: r = —0,26, p < 0,001; önirányítottság és EAT-összpontszám: r = —0,18, p < 0,001, illetve együttműködés és diétázás: r = —0,11, p = 0,035; együttműködés és bulimia: r = —0,12, p = 0,022; együttműködés és EAT-összpontszám: r = —0,10, p = 0,06), továbbá a falásrohamokkal (önirányítottság és falásroham-gyakoriság: r = —0,24, p < 0,001; együttműködés és falásroham-gyakoriság: r = —0,09, p = 0,07). Az evészavarral és az evészavartünetekkel rendelkező csoport szignifikánsan különbözött a tünetmentesek csoportjától a JTCI faktoraiban mindkét nemnél. Következtetések: A kóros evési attitűdök magasabb újdonságkereséssel és ártalomkerüléssel, alacsonyabb önirányítottsággal és együttműködéssel járnak együtt. A magas újdonságkeresés kapcsolatban áll a falásrohamokkal és a diétázással, a magas ártalomkerüléssel rendelkezők elégedetlenebbek a testükkel. A magas önirányítottságot mutatóknál nincsenek patológiás evési attitűdök, és ők elégedettebbek a testükkel. Az eredmények hasznosak lehetnek abban, hogy hatékonyabb prevenciós és kezelési módszereket alkalmazzunk az evészavarokkal kapcsolatban.

Restricted access

Személyiség, érzelmi intelligencia és élettel való elégedettség

Personality, emotional intelligence and life satisfaction

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Author:
Henriett Bányai-Nagy

Elméleti háttér

A korábbi kutatások szignifikáns összefüggést jeleztek az érzelmi intelligencia és a jóllét különböző mutatói között. A kapcsolat erőssége nagymértékben változott annak függvényében, hogy az érzelmi intelligencia mérése milyen módszerrel történt, illetve egyelőre nem tisztázott, hogy az érzelmi intelligencia a Big Five faktorok kontrollálása mellett is a szubjektív jóllét szignifikáns magyarázótényezőjének tekinthető-e.

Cél

Jelen tanulmány a Big Five személyiségfaktorok, a vonás jellegű és képességalapú érzelmi intelligencia és az élettel való elégedettség összefüggéseit vizsgálja.

Módszerek

Keresztmetszeti kutatásunkban 421 fő vett részt (166 férfi és 255 nő). Az eljárás során az alábbi kérdőíveket töltötték ki a résztvevők: Érzelmek Mérése Skála (AES-HU), Érzelemszabályozás Szituációs Teszt (STEM), Ekman 60 Arc Teszt, Big Five Kérdőív (BFI), Élettel való Elégedettség Skála (SWLS).

Eredmények

Eredményeink szerint négy Big Five dimenzió (extaverzió, barátságosság, lelkiismeretesség, nyitottság) pozitív, a neuroticizmus pedig negatív korrelációt mutat mind az élettel való elégedettséggel (r = 0,20–0,33; p < 0,01), mind a vonás érzelmi intelligenciával (r = 0,21–0,55; p < 0,01). A hierarchikus lineáris regresszió elemzés eredményei szerint az extraverzió, a neuroticizmus és a vonás érzelmi intelligencia is szignifikáns önálló magyarázóerővel bír az élettel való elégedettség vonatkozásában. A vonás érzelmi intelligencia azután is szignifikáns hányadot magyaráz az SWLS pontszámok varianciájából miután kontrolláljuk a Big Five faktorokat (korrigált R2 = 0,231; F(7, 413) = 21,016; p < 0,001). Ezzel ellentétes módon a vizsgált képességalapú érzelmi intelligencia-mutatók függetlennek bizonyultak mind a személyiségtől, mind pedig az élettel való elégedettség szintjétől.

Következtetések

Az eredményeink egybecsengnek azokkal a korábbi kutatásokkal, amelyek igazolták, hogy a Big Five faktorok fontos szerepet játszanak az élettel való elégedettségben, illetve demonstrálták, hogy a vonás jellegű érzelmi intelligencia kapcsolatban áll a szubjektív jólléttel.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Anita Deák
,
Regina Balázs
,
Tímea Fodor
,
Ádám Csery
,
Zsófia Hanna Bulla
,
Veronika Erdélyi
,
Júlia Kopácsi
,
Anetta Lázár
,
Fanni Szecsei
, and
Tamás Bereczkei

egyénre jellemző megoldási módjai, egyedi módosulásai (Buss, 1995, idézi Gyuris, 2016 ). A személyiség-lélektani elméletek közül a klasszikus pszichobiológiai megközelítések (pl. Eysenck, Gray, Zuckerman) kihangsúlyozzák, hogy ha egy személyiségvonás az

Open access

Jelen vizsgálat célja a D-típusú személyiség vizsgálatára kifejlesztett kérdőív magyar adaptációja volt. A D-típusú (distressed) személyiség modelljét számos vizsgálat alapján a szív- és érrendszeri betegségek fontos kockázati tényezőjének tartják. A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív vizsgálat keretében 12 653 személlyel került felvételre a mérőeszköz. A kérdőív magyar változatában 4 tétel rontotta a kérdőív pszichometriai jellemzőit, így ezeket a tételeket kihagytuk a kérdőívből, amely így 10 kérdésre redukálódott. A 10 kérdéses változat Cronbach-alfa értékei már mindkét skálára kielégítőnek bizonyultak (Negatív Érzelmek skála: 0,87; Szociális Gátoltság skála: 0,84). Az elvégzett faktoranalízis megerősítette a magyar változat kétfaktoros struktúráját, így a skála magyar verziója megfelelően alkalmas a D-típusú személyiség vizsgálatára.

Restricted access

A cikk célja, hogy megvizsgálja, mennyiben lehet érdekes az Ötfaktoros modell (Five Factor Model [a ké­sőbbiekben FFM] - más néven a „nagy ötök”) a valláspszichológia szempontjából. Először áttekint­jük az eysencki taxonómiát használó empirikus kutatásokat. Másodszor, az FFM rövid bemutatása után hipotéziseket fogunk felállítani arra, hogy milyen kapcsolatok létezhetnek az öt faktor és a vallásosság között, részben az eysencki keretekben végrehajtott kutatásokra, részben pedig a vallás pszichológiájának általános eredményeire alapozva. Harmadrészt szeretnénk kihangsúlyozni a vallás és személyiség kapcsolatának vizsgálatában a nemek meghatározó szerepét. Negyedrészt áttekintünk majd olyan vizsgálatokat, amelyek a vallásos személyiséget az FFM szempontjából vizsgálták meg. Végül pedig a vallás tanulmányozásában a személyiségtaxonómiák (nevezéktanok) fontosságára fókuszálunk, s az FFM hasznos voltára ebből a szempontból.

Restricted access

Allport, G. W.: A személyiség alakulása. Kairosz, Budapest, 1998, 39. Allport G. W. A személyiség

Restricted access

Computer game preference analysis: Relationship with personality, coping and flow traits

A felhasználók személyiségjellemzőire, a megküzdés módjaira és a flow élményeire utaló jegyek összehasonlító vizsgálata

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Máté Smohai
,
Dániel Tóth
, and
Zsuzsanna Mirnics

Restricted access

Az alkoholfogyasztás meghatározói közül az alkohol fogyasztásának következményeire vonatkozó elvárásokat és a szenzoros élménykeresést vizsgáltuk. Kutatásunk célkitűzései 1 . az Alkohol Következményeinek Elvárása Kérdőív magyar változata struktúrájának igazolása; valamint 2 . a szenzoros élmény­keresés és az alkoholfogyasztás közötti kapcsolat magyarázata az alkoholhasználat következményeinek elvárásával. A vizsgálati elrendezés: keresztmetszeti, kérdőíves kutatás._a

Restricted access