Search Results

You are looking at 1 - 10 of 125 items for :

  • "szennyvíziszap" x
Clear All

Tenyészedény-kísérletünk 3. évében vizsgáltuk a városi szennyvíziszap-terhelés hatását a tavaszi árpa ásványi összetételére, valamint a kísérleti talajok (savanyú és karbonátos homok, ill. savanyú és karbonátos kötött talaj) cc. HNO 3 +cc. H 2 O 2 feltárással becsült összes és az NH 4 -acetát+EDTA-oldható Zn-, Cu-, Cr-, Cd- és Hg- tartalmak változására. Talajonként 0; 7,5; 15, 30, 60 g/kg/3 év iszapterhelést alkalmaztunk légszáraz tömegre számítva. A maximális 60 g/kg terhelés szántóföldön 180 t/ha légszáraz anyag leszántását jelentené 6%-os tömegarányt képviselve a szántott rétegben. Az 5 iszapadag × 4 talaj = 20 kezelés × 4 ismétlés = 80 db edényszámot tett ki évente. Az edények alul lyuggatott 10 literes műanyagvödrök voltak. A tenyészedény-kísérletből levonható főbb tanulságok:–Annak ellenére, hogy a maximális iszapterheléssel az éves szinten kiadható, ill. engedélyezett Zn-, Cu-, Cr- és Cd-mennyiségeket 10–14-szeresen léptük túl három éven át, a tavaszi árpa átlagos szemtermése közel 5-szörösére, a szalma termése 3,5-szeresére nőtt a kontrollhoz képest a 3. évében, depresszió nem jelentkezett korábbi vizsgálataink szerint (Kádár & Morvai,2007). Az iszap 6,1 pH-értékkel, 35% szervesanyag- és 4,6% Ca-tartalommal rendelkezett. Savanyú talajokon nőtt a pH, karbonátos talajokon viszont mérséklődött a talajok Scheibler-féle CaCO 3 %-ával együtt. A talajok kalciumban gazdagodtak, míg karbonátban elszegényedtek. A maximálisan adott 2% szerves anyag a talajban kimutatható volt, a szerves anyag nem bomlott el. A homoktalajokban a szervesanyag-mennyiség pl. megnégyszereződött. A talajok összes-sótartalma 0,7 g/kg mennyiséggel emelkedett a maximális terheléssel. –Az iszappal adott cink, réz, króm és kadmium közelítően 100%-a, a higany 80%-a megtalálható volt a 3. év végén a talajban. A kísérlet 1. éve után ugyanitt a bevitt Zn-, Cu-, Cr- és Cd-mennyiség csak kb. 60%-a volt kimutatható cc. HNO 3 + cc. H 2 O 2 feltárással, míg a Hg méréshatár alatt maradt. Az NH 4 -acetát+EDTA-oldható frakcióban a kísérlet 1. évében a Zn, Cu és Cd 30–40%-át, a Cr kevesebb, mint 1%-át azonosítottuk. A 3. év után ezzel szemben a Zn, Cu és Cd 70–80%-át, a Cr 2–10%-át találtuk, míg a Hg továbbra is a kimutatási határ alatt maradt.–A tavaszi árpa mellé_k

Restricted access

Tenyészedény-kísérletben vizsgáltuk a városi szennyvíziszap-terhelés hatását a négy kísérleti talaj (savanyú és karbonátos homok, ill. savanyú és karbonátos kötött talaj) cc. HNO 3 + cc. H 2 O 2 feltárással becsült „összes” és az NH 4 -acetát + EDTA-oldható Ca, P, Fe, Al, Ni és Se elemek frakciójára. A talajvizsgálatok adatait szembe állítottuk a tesztnövény tavaszi árpa szem- és szalmatermésének Ca-, P-, Fe-, Al-, Ni- és Se-tartalmával, bemutatva a vizsgált elemek dúsulását a talaj–növény rendszerben. Talajonként 0, 2,5, 5, 10 és 20 g iszap/kg talaj/év (3 év alatt 0, 7,5, 15, 30 és 60 g/kg talaj) terhelést alkalmaztunk légszáraz tömegre számolva. A maximális 20 g iszap/kg/év talajterhelés szántóföldön 60 t/ha légszáraz anyag leszántását jelentené kb. 2%-os tömegarányt képviselve. Az 5 iszapkezelés×4 talaj = 20 kezelés×4 ismétlés = 80 edényt tett ki. Az edények alul lyuggatott 10 literes műanyagvödrök voltak. A levonható főbb tanulságok: –Az iszappal talajba vitt kalcium gyakorlatilag teljes mértékben kimutatható volt a cc. HNO 3 + cc. H 2 O 2 módszerrel. Az NH 4 -acetát + EDTA-oldható frakcióban szintén jól visszamérhető volt a felhasznált Ca-mennyiség a savanyú talajokban, míg a karbonátos talajokban a dúsulás nem volt igazolható. A tavaszi árpa szem- és szalmatermésében a Ca-tartalom minden talajon látványosan emelkedett.–Az iszaptrágyával talajba kevert foszfor teljes mennyisége nyomon követhető volt a cc. HNO 3 + cc. H 2 O 2 összes tartalomban, a talajok P-készlete átlagosan 3–5-szörösére ugrott. Az NH 4 -acetát + EDTA-oldható frakció ugyanakkor már egy nagyságrenddel nőtt meg, minden talaj extrémen nagy P-ellátottságúvá vált. A tavaszi árpa szemtermésében a P-tartalom közel a kétszeresére, míg a szalmában 3-szorosára emelkedett a készlet átlagában.–Az iszappal talajba került vas mintegy 50%-át találtuk cc. HNO 3 + cc. H 2 O 2 oldható összes formában a kísérlet átlagában. A Fe elemben szegény homoktalajokban az akkumuláció látványos (70%), míg a kötött és vasban gazdag talajokban az akkumuláció hibahatáron belül maradt. Az NH 4 -acetát + EDTA-oldható Fe-tarta-lom minden talajon többszörösére emelkedett a trágyázással és átlagosan 30% körüli visszamérhetőséget tükrözött. A tavaszi árpa magtermésében a vas átlagosan 37%-kal, a melléktermésben 56%-kal nőtt meg maximálisan a kontrollhoz viszonyítva. –Az iszap szárazanyag 2% Al-ot tartalmazott, a maximális terhelés 1,2 g/kg Al-mennyiséget ért el. Dúsulás a cc. HNO 3 + cc. H 2 O 2 összes készletben nem volt igazolható. Az NH 4 -acetát + EDTA-oldható frakció mennyisége viszont igazolhatóan kb. 50%-kal nőtt a trágyázással. A bevitt alumínium mintegy 3%-a volt kimutatható oldható formában. A tavaszi árpa magtermésének Al-tartalma érdemben nem változott a trágyázással. A melléktermésben viszont mintegy 50%-os emelkedés volt igazolható átlagosan, döntően a savanyú kötött talajon előálló kétszeres Al-dúsulás_P

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Mária Óbert, Antalné Csepregi, Katalin Posta, Erika Tóth Király and László Hornok

Szennyvíziszapból és lignocellulóz-tartalmú növényi hulladékból álló, termofil fázisban lévő komposzthalmokból 21 gombát izoláltunk. A morfológiai és molekuláris módszerekkel azonosított gombák tíz fajba tartoztak, hat termofil fajba ( Aspergillus fumigatus, Aspergillus versicolor, Rhizomucor pusillus, Thermoascus aurantiacus, Talaromyces thermophilus, Thermomyces lanuginosus ) és négy mezofilbe ( Aspergillus oryzae, Aspergillus terreus, Neosartorya fischerii és Trichoderma hamatum ). A két leggyakoribb faj a T. lanuginosus és a T. thermophilus volt, az előbbit nyolc, az ut_

Restricted access

. Tessedik Sámuel Főiskola. Szarvas. Kádár I. & Morvai B., 2007. Ipari-kommunális szennyvíziszap-terhelés hatásának vizsgálata tenyészedény-kísérletben. Agrokémia és Talajtan. 56. 333

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Hosam E. A. F. Bayoumi Hamuda, Erika Orosz, Márk Horváth, Attila Palágyi, Beatrix Szederné Baranyai, István Patkó and Mihály Kecskés

Abdorhim , H. et al., 2004. Szennyvíziszap adagok hatása a növény ( Triticum vulgare L.) talaj rendszer néhány mikrobiológiai és biokémiai tulajdonságára. Agrokémia és Talajtan. 53. 367

Restricted access

–63. Kádár I. & Morvai B., 2007. Ipari-kommunális szennyvíziszap-terhelés hatásának vizsgálata tenyészedény-kísérletben. Agrokémia és Talajtan. 56. 333–352. Kádár I. & Morvai B., 2008a. Városi

Restricted access

-kommunális szennyvíziszap-terhelés hatásának vizsgálata tenyészedény-kísérletben. Agrokémia és Talajtan. 56. 333–352. Kádár I. & Morvai B., 2008a. Városi szennyvíziszap-terhelés hatásának vizsgálata tenyészedény

Restricted access

. Bőrgyári szennyvíziszap hatása a növények elemi összetételére . Növénytermelés. 31 . 4 : 551 – 559 . 6. Diez , Th. — Rosopulo , A. : 1976 . Schwermetallgehalte in Böden und Pflanzen

Restricted access

–25. Kádár I., 2008. A mikroelemkutatások eredményeiről, különös tekintettel a Cu és Zn elemekre. Acta Agr. Ovár. 50. (1) 9–14. Kádár I. & Morvai B., 2007. Ipari–kommunális szennyvíziszap-terhelés hatásának

Restricted access

. Simon , L. , Prokisch , J. , Győri , Z. 2000 . Szennyvíziszap komposzt hatása a kukorica nehézfém-akkumulációjára . Agrokémia és Talajtan. 49 . 247 – 255

Restricted access