Search Results

You are looking at 1 - 10 of 75 items for :

  • "szervesanyag" x
Clear All

Jelen közleményünkben a TIM adatbázis talajain és már meglévő adatain alapuló statisztikai elemzést végeztünk, azzal a céllal, hogy kiderítsük mely talajparaméterek okozzák az oldott szerves anyag (DOM), valamint ezen belül is a DOC, DON koncentráció és a DOC/DON arány változását. A talajokat két csoportra osztottuk: karbonátos (CaCO 3 tartalom > 0,1%) és karbonátmentes (CaCO 3 tartalom < 0,1%) talajokra.Mind a karbonátos, mind a karbonátmentes talajcsoportnál az eredeti változókból főkomponenseket képeztünk annak érdekében, hogy az egymással korreláló változókat egy főkomponensbe sűrítsük, ezáltal a talajtulajdonságok hatásának értelmezése könnyebbé válik. Három főkomponenst kaptunk a karbonátmentes csoportban: F1 –amely a talaj humusztartalmát és a mechanikai összetételt, F2 –amely a talaj aciditási faktorait (pH, y 1 ) és az F3 –amely a CaCl 2 -oldható N-formákat tartalmazza. Karbonátos talajoknál szinte ugyanezt kaptuk, eltérés, hogy ennél a talajcsoportnál az F1 főkomponenes tartalmazza az aciditási tulajdonságokat, az F2 pedig a szerves-ásványi jellemzőket. A vizsgálat eredményeit az alábbiakban foglalhatjuk össze:–A legnagyobb hatással az oldott szerves anyag változókra (DOC, DON, DOC/DON) a CaCl 2 -oldható N-formákat tömörítő főkomponensnek volt mindkét talajcsoport esetében.–Az aciditási paramétereket tömörítő (pH és y 1 ) főkomponens és a talaj DOC tartalma között szignifikáns, negatív összefüggést találtunk mind a karbonátos, mind a karbonátmentes talajoknál. –Az irodalommal ellentétes módon a „humusz-agyag”-főkomponensnek nagyon csekély hatását tapasztaltuk mind a DOC, mind pedig a DON koncentrációira.–Karbonátmentes talajok esetében azt találtuk, hogy a DOC mennyiségét a három főkomponens a következőképpen határozza meg: DOC = 0,54*** F3(N) –0,36** F2(Hu) + 0,27** F1(Ac).–Karbonátos talajoknál a regressziós egyenlet: DOC = –0,46** F1(Ac) + 0,42** F3(N) _+

Restricted access

Összefoglalás

Kemenesy Ernőt 1921–1945 között kiváló gazdaként és gazda szakíróként, ezt követően haláláig (1985) példamutató kutatóként, oktatóként, máig időszerű szakmai könyvek szerzőjeként tartjuk számon. Az ésszerű szervesanyag gazdálkodás első szószólóinak egyike, s nevéhez fűződik biológiai talajművelés feltételeinek és módszereinek kidolgozása. Jelen tanulmányban felidézzük az általa meghonosított, és gyakran használt szakmai kifejezéseket – talaj ősállapota, talajerő, talajerő-gazdálkodás, humuszgazdálkodás, tartós szerkezet, művelhetőség. A biológiai szemléletű talajművelés bemutatásával a még napjainkban is előforduló sablonosságok elkerülésére, a talaj biológiai életének, szervesanyagának, szerkezetének és nedvességének kímélésére irányítjuk a figyelmet.

Restricted access

Összefoglalás

Cserháti Sándort – a növénytermesztéstan tanárát, a tudós szakírót, a belterjes (intenzív) gazdálkodás szószólóját, az első Országos Kísérleti Állomás vezetőjét – mindenkor a legkiválóbbak között tartották számon. Tudományos műhelyében, amelyet Cserháti iskolának nevezünk, példáját és tanításait magának vallva számos kiváló tudós és szakember nőtt fel azokhoz a feladatokhoz, amelyeket a tudomány kihívásai és a gyakorlat elvárásai felkínáltak. Cserháti újat hozott abban is, hogy nem csak keményen bírálta a hiányos talajmunkát végzőket, s a rossz művelés okán alacsony terméseket, hanem hasznos tanácsokkal is szolgált. Őt tekintjük a talajállapot javító okszerű mélyművelés első magyar szószólójának, noha a tömörödés valódi veszélyét és számos következményét nem állt módjában felismerni. Cserháti Általános növénytermelés c. könyvében együtt tárgyalta a műveléssel változtatható, illetve nem módosítható minőség tényezőket. A műveléssel változtatható talajminőség tényezők Cserháti nyomán a humusztartalom, a tömődöttség, a talajnedvesség, a struktúra, a légjárhatóság, a talaj felmelegedése tavasszal, a talaj felülete, a talaj beborítottsága, a beéredés, és a gyommentesség. E tényezők többsége napjainkig időtállónak bizonyult.

Restricted access

2013 Szatmári G. & Barta K. , 2013. Csernozjom talajok szervesanyag-tartalmának digitális térképezése erózióval veszélyeztetett mezőföldi

Restricted access

--41. SZIE. Gödöllő. Workshop Abstracts, 2-6 June, 2003 1 41 Németh T., 1996. Talajaink szervesanyag-tartalma és

Restricted access

. Zboray , N. , Szalai , Z. , 2012 . Talajok szervesanyag-tartalmának meghatározása (analitikai eljárások összehasonlító elemzése). In.: Természetföldrajzi kutatások Magyarországon a XXI . század elején . 163 - 168

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Erika Michéli, Márta Fuchs, József Attila Tóth, Ádám Csorba and Tamás Szegi

. Dömsödi J. 1977 . Lápi eredetű szervesanyag-tartalékaink mezőgazdasági hasznosítása . Mezőgazdasági Kiadó , Budapest , 123 p

Restricted access

--56. Tóth Z. & Kismányoky T., 2000. A trágyázás hatása a talaj szervesanyag-tartalmára és agronómiai szerkezetére vetésforgókban és kukorica monokultúrában. Agrokémia és Talajtan. 50 . 207--225. A trágyázás hatása a talaj

Restricted access

Tudományos Közlemények, Sopron. 1. 5–22. Járó Z., 1995. A legfontosabb magyarországi természetszerű, származék- és kultúr erdőtársulások évi szervesanyag-képzése. Kutatási jelentés a 1385. számú OTKA pályázatról

Restricted access