Search Results
A korszerű technológiák megjelenése, az országok közötti kereskedelmi határok eltűnése, a fogyasztók választási lehetősége és megváltozott elvárásai hívták életre a reen gineering módszerét, melynek célja elsősorban a minőségjavítás, a vevők jobb kiszolgálása, a vezetés hatékonyságának növelése, illetve a teljesítményproblémák valódi okainak feltárása és javítása. A kutatás során egy újraszervezési folyamatot vizsgáltunk egy kereskedelmi tevékenységet folytató cégnél (amely eredményes működésének érdekében átalakította a vevőkkel való kapcsolattartás színterét), mely folyamat a stratégiai vezetés módszerei közül a reengineeringhez áll a legközelebb. Célunk a reengineering megismerése, illetve a folyamat lezajlásának figyelemmel kisérése és felmérése volt, melynek hatékonyságával kapcsolatosan pozitív eredményekről számolhatunk be.
Absztrakt
Annak az ismert régi észleletnek a modern patobiokémiai magyarázata, miszerint a daganatos betegekben szignifikánsan magasabb a tromboembóliás komplikációk előfordulása, ma már kezd körvonalazódni, mind a daganatsejtek által termelt prokoaguláns tényezők, mind pedig az alvadási fibrinolitikus rendszer regulációjának megváltozása alapján. Továbbmenve, az ismert kemoterápiás szerek önmagukban is fokozhatják a trombózisrizikót. Ennek részleteit, az ismert gyógyszereket és patobiokémiai alapokat tekinti át a cikk, kitekintve végül új adjuváns hatásokra a direkt antikoagulánsokkal kapcsolatosan.
magyar törvények, rendeletek és határozatok 1926 Forrai J.: A korszerű közegészségügy szervezés kezdetének
, 1865. (Kézirat a Budapesti Királyi Orvosegyesület levéltárában, jelzete 3449.) Forrai, J.: A korszerű egészségügy-szervezés kezdetének történetéből a kiegyezés után. Orv. Hetil., 1991, 132 , 199
A homloklebeny szerepére a szkizofrénia tüneteinek kialakulásában azon klinikai megfigyelések hívták fel a figyelmet, amelyek szerint ezen - elsősorban negatív - tünetek hasonlóak a frontális lebeny, különösen a prefrontális régió léziója esetén tapasztalható szimptómákhoz (Bánki, 1994). Ezt a hipotézist mind strukturális és funkcionális agyi képalkotó eljárások (Dabasi, 1994; Kenéz, 1994; Degrell, 1998), mind neuropszichológiai tesztek (Levin, Yurgelun-Todd, Craft, 1989; Jeste, Galasko, Corey-Bloom, Walens, Granholm, 1996) alkalmazásával sikerült alátámasztani. A tanulmány alapjául szolgáló vizsgálat célja a frontális lebeny diszfunkciójára utaló jegyek neuropszichológiai módszerekkel történő megragadása volt. A vizsgálatban a tartós és incidentális figyelmet, a verbális és téri-vizuális rövid távú memóriát, a vizuopercepciót és -konstrukciót mérő neuropszichológiai tesztek és egyszerű motoros próbák eredményei alapján hasonlítottunk össze szkizofrén betegeket és egészséges kontrollszemélyeket. Hipotézisünk szerint a szkizofrén csoport szignifikánsan rosszabb teljesítményt nyújt frontális lebeny diszfunkciójára érzékeny tesztekben, mint a kontrollszemélyek, és a mennyiségi különbség mellett minőségbeli eltérés is mutatkozik a két csoport teljesítménye között. A kapott eredmények kvantitatív és kvalitatív elemzése megerősítette a hipotézist; a szkizofrén betegek teljesítménycsökkenése elsősorban a gyakori perszeverációs hibákra, az aktív szervezés és tervezés hiányára és a nagyfokú figyelmi deficitre vezethető vissza. E vizsgálat bemutatásán keresztül az előadás célja az, hogy rámutasson a neuropszichológiai vizsgálóeljárások pszichiátriai betegeknél történő alkalmazásának hasznosságára a komplexebb diagnosztikai munka, terápiás terv és rehabilitációs program kialakításában.
Bizonyítékokon alapuló egészségpolitikai döntéshozatal az integrált ellátásban.
A Ritka Betegségek Nemzeti Erőforrás Központjának tervezési folyamata
Implementation of evidence-based health policy in the field of integrated care.
The planning process of the Hungarian National Resource Centre for Rare Diseases
Összefoglaló. Bevezetés: A ritka betegséggel élők ellátásában fontos előrelépések történtek az elmúlt években. Egy következő lépés lehetne hazánkban a Ritka Betegségek Nemzeti Erőforrás (Uni-Versum) Központjának (a továbbiakban: Központ) létrehozása, amely az egészségügyi, szociális és köznevelési szolgáltatásokat összehangolva és kiegészítve személyközpontú ellátást nyújtana a betegek és támogatóik részére. Célkitűzés: Célunk az volt, hogy egy nemzetközi tudományos módszertan alapján javaslatokat tegyünk arra, hogy milyen eszközökkel lehet feloldani a Központ megvalósításának lehetséges korlátozó tényezőit. Módszer: A Központ megvalósíthatóságának értékelésére interdiszciplináris szakmai egyeztetést szerveztünk különböző érintett érdekcsoportok részvételével, a SELFIE H2020 kutatási projekt által kidolgozott módszertan alapján. Az előzetesen rangsorolt legfontosabb korlátozó tényezőkre lehetséges megoldási javaslatokat tettünk. Eredmények: A lehetséges korlátozó tényezőket a résztvevők relevánsnak tartották a Központ létrehozásával kapcsolatban, és ezekre összesen 17 olyan konkrét javaslat született, amelyben a résztvevők között egyetértés alakult ki. A javaslatok kiterjedtek az ellátás tartalmára, az alkalmazott technológiák támogató szerepére, a humánerőforrás-korlátok megoldására, a hatékony vezetés és szervezés kialakítására, az összetett finanszírozási struktúra kialakítására és a kutatási lehetőségek megteremtésére is. Megbeszélés: A Központ megvalósítása esetén a ritka betegséggel élők ellátása az egészségügyi, szociális és köznevelési tevékenységeket integráló megközelítés felé mozdulna el. A kutatás során megfogalmazott javaslatok hozzájárulhatnak a Központ létrehozásához, amennyiben megvan az ehhez szükséges szakpolitikai támogatás is. Ezen túlmutatóan, a leírt munkamódszer más integrált ellátási modellek bevezethetőségének elemzéséhez is mintaként szolgálhat. Következtetés: Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a Központ létrehozásához számos, előzetesen is látható korlátozó tényezőt kell feloldani. Az érdekcsoportok közös javaslatai alapján kialakítható egy olyan működési forma, amely az ellátórendszerek kiegészítésével és összehangolásával jelentős társadalmi értéktöbbletet eredményezhet. Orv Hetil. 2021; 162(45): 1818–1825.
Summary. Introduction: In Hungary, significant achievements have been made in the care of patients with rare diseases in recent years. A next step could be the establishment of the National Resource Centre for Rare Diseases (hereinafter: Centre) to facilitate patient-centered complex care by the integration and supplementation of existing health, social and educational services. Objective: This research aimed to develop recommendations based on international scientific methodology to overcome potential implementation barriers of the aforementioned Centre. Method: To evaluate the feasibility of the implementation, we organized an interdisciplinary workshop with representatives of different stakeholder groups, adopting the methodology developed in the SELFIE H2020 research project. During the workshop, we discussed the previously ranked, most significant implementation barriers and made recommendations for potential solutions. Results: The potential implementation barriers were considered relevant by the participants and, reflecting on these barriers, altogether 17 recommendations were developed by consensus. These recommendations were related to the content of service delivery, use of supportive technologies, overcoming workforce issues, establishing effective leadership, implementing a complex financing structure and creating research opportunities. Discussion: Implementation of the Centre would shift the care of rare diseases towards personalized and integrated health, social and educational services. Our recommendations will contribute to the establishment of the Centre, subject to positive policy decision. Furthermore, our methodological approach could support the feasibility assessment of future integrated care solutions and programs. Conclusion: Several predictable barriers must be overcome to establish the Centre. Recommendations developed by representatives of relevant stakeholders could support successful implementation and societal value generation. Orv Hetil. 2021; 162(45): 1818–1825.
Gyermekkori neuroblastoma kezelésében alkalmazott 131-I-meta-jodo-benzil-guanidin terápia.
Első hazai tapasztalatok
131-I-meta-iodo-benzyl-guanidine therapy in childhood neuroblastoma.
First experiences in Hungary
A gyermekkori malignus betegségek egytizedét képviselő neuroblastoma klinikailag és prognosztikailag is rendkívül heterogén betegség. A rossz prognózisú esetekben a túlélést az utóbbi időszakban a gyorsan fejlődő multimodális terápia jelentősen javította. Négy éves betegünk kivizsgálását bitemporalis duzzanat miatt kezdtük meg, melynek hátterében IV. stádiumú neuroblastoma igazolódott (csontvelői és multiplex csontáttétek). A kezelésre kezdetben jól reagáló tumor posztkonszolidációs terápiája során azonban recidíva jelentkezett. A nagy kockázatú, rossz prognózisú betegség ’salvage’ terápiájának részeként – gyermekkori neuroblastoma esetében hazánkban először – 131-I-meta-jodo-benzil-guanidin-kezelést alkalmaztunk. A neuroendokrin szövetek sejtjeinek noradrenalin transzportere képes a katecholaminanalóg meta-jodo-benzil-guanidin felvételére. Ez az alapja a molekula képalkotásban (123-I-meta-jodo-benzil-guanidin) és célzott terápiában (131-I-meta-jodo-benzil-guanidin) történő felhasználásának, többek között neuroblastoma esetében is. A 131-I-meta-jodo-benzil-guanidin-kezelés speciális személyi és tárgyi feltételekhez van kötve, s különösen igaz ez gyermekkori alkalmazására. Alapos szervezés mellett a radioizotóp-terápiában jártas nukleáris medicina szakorvosok és kooperáló klinikusok (gyermekonkológusok, szükség esetén felnőttbelgyógyászok) szoros együttműködését igényli. A külföldön már rutinszerűen alkalmazott meta-jodo-benzil-guanidin-terápia napjainkig a recidív neuroblastoma ’salvage’ terápiájának részeként jött szóba, azonban a jelenleg még zajló klinikai vizsgálatok alapján a közeljövőben az első vonalbeli kezelés részévé válhat. Az indikációs kör szélesedése miatt szükségszerű, hogy hazánkban is egyre több gyermek számára váljon elérhetővé a kezelés. Orv Hetil. 2023; 164(39): 1550–1555.
vagy szervezett kritika? – Tudományelméleti megjegyzések a szervezetelméletek kritikai alkalmazásához. . [Critics on organization or organized critics? – Remarks on using organizational theory critical.] BKÁE Vezetés és Szervezés Tanszék [Department of
és kisiskolák: közoktatási tapasztalatok a kistérségi társulásokban. In: Kovács K. & Somlyódyné Pfeil E. (eds) Függőben. Közszolgáltatás-szervezés a kistelepülések világában. Budapest
maga úgy számol be, hogy míg Mérei a váteszi lángot adta, Szakács mintegy a kategóriába szervezés és „adminisztratív kodifikálás” feladatát vállalta magára. A ,jogszabályok számára (is) definiálnunk kellett a klinikai pszichológia fogalmát” (Szakács
