Search Results

You are looking at 1 - 10 of 147 items for :

  • "szervezet" x
Clear All

vállalatban Jávor I. - Rozgonyi T. (2003): Szervezet és munkaszociológia . Zsigmond Király Főiskola, Budapest. Szervezet és munkaszociológia

Restricted access

Absztrakt:

Az alapellátásban az általános orvosi gyakorlat optimális munkamódszere a családorvoslás, mely jól képzett szakembereket és az orvos és a család korrekt viszonyát feltételezi, illetve melyben érvényesülhet a betegségmegelőzés és a gondozás jó gyakorlata, a kedvezőbb forrásfelhasználás. A hazai egészségügyi reform része volt egy nemzetközi színvonalú családorvosi szisztéma kialakítása. Az 1967-ben alapított Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesületének szorgalmazására már 1974-től volt Magyarországon általános orvostani szakvizsga; a szakképzést a 6/1993. számú NM-rendelet indította el, mely a szolgálatban dolgozó orvosoknak felzárkóztató képzést és szakvizsgát írt elő. Segítette a hazai alapellátás fejlődését, hogy a szaktárca Európában egyedülállóan létrehozta 1998-ban az Országos Alapellátási Intézetet. Ezzel egy tudományos szervezet, az akadémiai szektor és országos intézet összefogása kezdődött a szakember-utánpótlásban, szakmapolitikai és népegészségügyi célok megvalósításában és a kutatás-fejlesztésben. A jelen munka visszatekint a kezdetekre, számot ad átfogó, lakossági szintű tudományos kutatások eredményeiről, bemutatja a családorvoslás munkájának eredményeit, alapot ad a jövőbeli fejlesztés irányaihoz, használható megállapításokat és a belőlük levonható következtetéseket mutat be. Orv Hetil. 2018; 159(32): 1310–1316.

Restricted access

Az információs korszak szükségessé teszi, hogy a társadalmi szervezetek a logisztika olyan új formáit hozzák létre, amelyek képessé teszik őket a környezethez való alkalmazkodásra. A társadalmi szervezetek emberekből állnak, akiknek az intelligenciája nem eredményezi a szervezet intelligenciaszintjének növelését. Az információs korszakban az adatfeldolgozás és a kommunikáció új lehetőségeinek megjelenése drámaian megnövelte a szervezeteken belüli információs szintet. Ez a folyamat a hadseregben és az üzleti életben indult el. A szervezeti intelligencia szükségleteinek kielégítése érdekében megszervezték az üzleti intelligencia egységeit, amelyek modellül szolgálhatnak a társadalom más szervezetei számára.

Restricted access

Az elmúlt években az iskolák szakmai autonómiájának erősödésével fokozott figyelem fordult az iskolák szervezeti működése felé is. Napjainkban követelmény az iskolák számára, hogy szervezeti kultúrájukkal, illetve szervezeti működésükkel tudatosabban, tervszerűbben foglalkozzanak. Tanulmányunkban azt elemezzük, hogyan gondolkodnak a pedagógusok iskolájuk szervezeti működéséről, észlelik-e a szervezeti érték- és normarendszer koherenciáját. Elemzésünk egy sokrétű empirikus munkára épül. 1996 és 2003 között három egymásra épülő kutatás során vizsgáltuk az iskolák szervezeti működését. Összesen 28 iskola 639 pedagógusát kérdeztük meg. Az iskolák között voltak budapestiek (24) és debreceniek (4), általános iskolák (24) és gimnáziumok (4), valamint önkormányzati (19), alapítványi (5) és egyházi (4) fenntartású intézmények. A szervezeti működés különböző területeinek megismeréséhez kérdőíveket alkalmaztunk. A téma feltáró, leíró jellegű megközelítése érdekében ezt kiegészítettük még írásbeli nyitott kérdésekkel, az iskolavezetőkkel és pedagógusokkal készített interjúkkal, nevelőtestületi ülések megfigyelésével és iskolai dokumentumok elemzésével. Írásunkban elsőként bemutatjuk, hogyan vélekednek a pedagógusok iskolájuk egyedi sajátosságairól, abban milyen szervezeti elemeket észlelnek jelentősnek. Ezek közül kiemeljük az iskolai légkört és a vezetést, az erre vonatkozó vélekedéseket külön is tárgyaljuk. A kérdőívek feldolgozása során főkomponens-elemzés segítségével vizsgáltuk, hogy a pedagógusok milyen főbb dimenziók mentén észlelik és jellemzik iskolájuk kultúráját. Elemzésünkben bemutatjuk, hogy ezek a faktorok hogyan viszonyulnak a Quinn-féle „versengő értékek” modellben leírt kultúratípusokhoz. A szervezeti működésről készített strukturált interjúk összegzésében arra mutatunk rá, hogy a pedagógusok élményeiben hogyan fedezhetők fel az iskolai érték- és normarendszer hatásai. Tapasztalataink szerint nincs koherens kultúrakép az egy intézményben dolgozók fejében, de ha konkrét folyamatokról kérdezzük őket, akkor képesek azonosítani iskolájuk szervezeti működésének sajátosságait. Végül írásunk végén azt mutatjuk meg, hogy milyen hasonlatokat találnak a tanárok iskolájukra, azt elemezzük, hogy ezekben a metaforákban milyen szervezeti jellemzőkre utalnak.

Restricted access

E tanulmány első része a hatalom meghatározását foglalja magában. Minden szervezetben két alrendszert különít el, a szakmait és a hatalmit. Gazdasági szempontból a szervezetnek a hatalmi és a szakmai alrendszert egyaránt finanszíroznia kell. A szervezet és a környezet viszonylatában a gyenge hatalmi pozíció veszteséget hoz létre, az erős hatalmi pozíció hatalmi extraprofitot eredményez. A második rész a hatalom működésének logikáját mutatja be. Rámutat arra, hogy a hatalmi viszonyok teljesen másképp strukturálják a szervezeti - és társadalmi - szerkezet elemeit, kapcsolódásukat, kölcsönhatásukat, mint például a gazdasági viszonyok, vagy az etikai elvek. Ám mivel minden rendszert a hatalom tart össze, a tanulmány álláspontja: elsődlegesek a hatalmi logika alapján való elemzések. A tanulmány bemutatja a hatalom logikájának mechanizmusait és azt, hogy hogyan különbözik ez a logika a gazdaság és az erkölcstan logikájától.

Restricted access

Abstract

The auctions held yearly four or five times under the aegis of the society ensured monopoly for the Saint George Guild for many years owing to the special legal regulations. The economic processes during World War I put an end to this favourable situation by 1917 when several rich auctioneers appeared who went into business – on the West European model – instead of remaining within the frames of a society. The auction-house of the Ernst Museum that was active for decades had larger turnover in a single auction than the Guild had in a whole year. The society that was financially pushed into the background was hindered by the lost war and the 1919 half-year communist power that radically changed the social and economic situation. From 1920 an auction or two were still announced, but ever rarer and in 1923 it stopped this activity. By then the Saint George Guild had fulfilled its function: regular art auctions were institutionalized, art collection and art trade had now consolidated frames that already superseded those of the initiator in the early 1920s.

Restricted access

Organisationen sind Zusammenschlüsse von Menschen, die sich Strukturen geben und Prozesse beschreiben, um gemeinsam und arbeitsteilig Ziele zu erreichen. Organisationen handeln nicht im luftleeren Raum: Sie streben die Verwirklichung ihrer Ziele unter gegebenen äußeren Bedingungen mit gegebenen Ressourcen ihrer Mitglieder bzw. Mitarbeiter an. Besonders, wenn sich die äußeren Gegebenheiten wandeln, besteht die Gefahr, dass Organisationen unter Druck geraten, ihre Ziele unter Bedingungen zu realisieren, die die Mitglieder überfordern und krank machen. Die Untersuchung zeigt am Beispiel von Organisationen des Sozialwesens, die zumindest in Mitteleuropa genau einer solchen Veränderung der gesellschaftlichen Rahmenbedingungen ausgesetzt sind, auf, welche Mechanismen die Mentalhygiene der Organisationsmitglieder gefährden und welche Werte, Ziele und Strukturen in Organisationen gewährleisten können, dass die seelische Gesundheit der Mitglieder im Blick bleibt und aktiv durch die Organisation geschützt und unterstützt wird. Dazu gehört eine Organisationsethik, die die Ziele der Organisation offen legt und die Wege zur Realisierung dieser Ziele unter sich wandelnden Bedingungen jeweils neu auf den Prüfstand stellt. Weiterhin zeichnet sich die mentalhygienisch sensible Organisation durch Strukturen aus, die die Mitglieder an der Suche nach der jeweils bestmöglichen Verwirklichung der Organisationsziele beteiligen. Zum Dritten betreibt die mentalhygienisch gut aufgestellte Organisation eine Personalentwicklung, die die Ressourcen der Mitglieder und die Anforderungen in den verschiedenen Rollen und Positionen aktiv in Übereinstimmung bringt. Und schließlich gehört zur mentalhygienischen Vorsorge, den Mitgliedern qualifizierte Angebote zur Selbstreflexion in der jeweiligen Rolle und Aufgabe, im Team und in der Gesamtorganisation zu eröffnen.

Restricted access

Senge, P. M. (1998): Az 5. alapelv. A tanuló szervezet kialakitásának elmélete és gyakorlata . Budapest: HVG Rt. Az 5. alapelv. A tanuló szervezet kialakitásának elmélete és gyakorlata

Restricted access

. 25. kötet. Szentpéteri I. (1985): A szervezet és a társadalom. Közgazdasági és Jogi Könykiadó, Budapest. A szervezet és a társadalom

Restricted access

atherosclerosisban. A rejtélyes HDL-partikulum]. Lege Artis Med., 2009, 19 (1), 23–27. [Hungarian] Jakab, L.: Inflammation: the safeguard of the integrity of the organism. [A szervezet épségének őrzése, az inflammatio.] Imm

Open access