Search Results

You are looking at 1 - 10 of 18 items for :

  • "szexualitás" x
  • All content x
Clear All

Archilochos első kölni epódosa (196a W) a bevett értelmezés szerint egy bosszú-csábítást beszél el. A narrátor Neobulé visszautasított kérőjeként alattomosan elcsábítja annak húgát, e célját pedig egy hamis házassági ígérettel és egy közönséges ajánlattal éri el. Valójában a szöveg nem tartalmaz kényszerítő okot a feltételezéshez, hogy a férfi házassággal áltatta volna a lányt. A szerelmi ajánlat (21-24. s.) pedig finom humorú, kétszólamú szövegnek tekinthető, amit a lány ártalmatlan, beszélgetésre szóló invitálásként érthetett, s erotikus metaforaként csupán a vers (férfi-) hallgatósága számára nyerhette el valódi értelmét. Az említett megfigyelések, továbbá pszichológiai és recepcióesztétikai megfontolások valószínűvé teszik, hogy a vers egy vágytól - nem: bosszútól - fűtött férfi és egy ismeretlen szűz - vagyis aligha Neobulé húga - találkozását örökíti meg.

Restricted access

Irodalom/References 1 Bagdy E., Belső N. & Popper P. (2004) Szeretet, szerelem, szexualitás. Budapest, Sziget. 2 Coombs, P. H. (1971) Az oktatás

Open access

Foucault, Michel (1999): A szexualitás története. A tudás akarása. Atlantisz, Budapest. Foucault, Michel (1998a): A diskurzus rendje. In: Uő: A végtelenbe tartó nyelv . Pallasz, Budapest

Restricted access

A XIX. század végén a budapesti bordélyok látogatása mindennapos volt az éjszakai életben, ami egyet jelentett a szifilisz és egyéb nemi betegségek fertőzésének kockázatával. A prostitúció rohamos fejlődése az urbanizáció, valamint a gazdasági és társadalmi fejlődés egyik fontos mutatója. Számtalan formában és szinten alakult ki, működött a prostitúció, amely a házasságon kívül elfogadott szexualitás egyetlen tolerált formája volt. A prostituáltaknak a rendőrség vezetője előírta a rendszeres vizsgálatot. A rendszeres ellenőrzés kezdetben csak a regisztrált, bordélyokban dolgozó prostituáltakra vonatkozott, mert a titkos kéjnőket nem tudták elérni. A szigorú szabályok liberalizálásának következményeként egyre emelkedő számú szifiliszes beteg ellátását az egészségügyi ellátórendszer kapacitásának növelésével igyekeztek megoldani.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Dániel Ferencz, Csaba Pléh, Attila Forgács, and Voinov Pavel

. P ACKARD , V. ( 1971 ). A rejtett rábeszélők . In SÜKÖSD M. (szerk.), Feltörekvés, reklám, szexualitás Amerikában ( 123 – 204 ). Budapest: Gondolat. S CHACHTER

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A fiatalkori szexualitás és az azzal kapcsolatos nemkívánatos következmények megelőzése világszerte probléma. Hazai és nemzetközi felmérések egyaránt kimutatták, hogy a serdülők egyre fiatalabb korban esnek át az első szexuális aktuson. Célkitűzés: A kérdőíves felmérés és az interaktív szexuális oktatás során szerzett tapasztalatok, valamint a témához kapcsolódó nemzetközi irányelvek alapján annak meghatározása, hogy milyen módon és milyen ismeretek átadásával tudnak az orvosok – háziorvosok, házi gyermekorvosok, szülész-nőgyógyászok stb. – bekapcsolódni a fiatalok szexuális nevelésébe. Módszer: A vizsgálat önkitöltéses, papíralapú kérdőíves felmérés formájában történt 13–18 éves általános, illetve középiskolás lányok (N = 868) körében 2009 és 2016 között. A kutatás során serdülőkorú lányok szexuális aktivitását, fogamzásgátlással, szexuális úton terjedő fertőzésekkel kapcsolatos ismereteit, nőgyógyászattal (például rákszűrés) összefüggő tapasztalatait mértük fel nőgyógyász szakorvos által tartott szexuális oktatás előtt. Eredmények: Minden 4. lány már 14 évesen vagy korábban átesett az első szexuális aktuson, ugyanakkor szexuális ismereteik hiányosnak bizonyultak, és jelentős volt azoknak az aránya, akik ugyan éltek már szexuális életet, de még soha nem voltak nőgyógyászati vizsgálaton. Következtetés: Az eredmények felhívták a figyelmet a reprodukciós élet oktatási, nevelési hiányosságaira, amelynek javítása összetett feladat, megoldásához szükség van a hazai egészségügyi és oktatási rendszer szemléletváltására, a tudományos bizonyítékokon alapuló irányelvek elfogadására, követésére. A szexuális nevelésben minden olyan egészségügyi dolgozónak részt kell vállalnia, aki a munkája során serdülőkkel találkozik. Ugyancsak elengedhetetlen a szexuális nevelésnek az oktatásba való folyamatos beépítése, kisgyermekkortól egészen a fiatal felnőtt korig. Orv Hetil. 2019; 160(13): 494–501.

Open access

Bowlby (1974, 1980) fejlődéselmélete szerint a kötődés funkciói serdülőkorban fokozatosan áttevődnek a szülőkről a barátokra, majd a szerelmi partnerre. A belső munkamodell tartalma és rétegei is bővülnek a kapcsolati tapasztalatok és a kognitív fejlődés következtében. Kutatásunkban a kötődés kora serdülőkori átszerveződésének kognitív és affektív tartalmait vizsgáltuk és hasonlítottuk össze annak felnőttkori sajátosságaival.

Módszer

Az általunk kidolgozott Kötődés Asszociációs Eljárással a kötődéshez kapcsolódó gondolatokat, élményeket, fogalmakat gyűjtöttünk 15–17 éves serdülőktől és felnőttektől. A fogalmakat szakértők szortírozták. A fogalmi csoportok elemzéséhez multiple korrespondencia-analízist, majd hierarchikus klaszterelemzést használtunk.

Eredmények

Az asszociációk csoportjainak elemzése jellegzetes dimenziókat és mintázatokat tárt fel a serdülőknél és a felnőtteknél egyaránt. Mindkét életkori csoportnál megjelentek a kötődés élményrétegei, tárgyai, funkciói, a kapcsolatok szerepe és a szeparációs élmények. Az intimitás, a szexualitás és gondoskodás fogalomköreit csak a felnőtteknél, míg a kötődés élményének távolítására utaló fogalmakat csak a serdülőknél figyeltük meg. A gyakorisági sorrendben a serdülőknél a család és a barátok szerepeltek első helyen, míg felnőtteknél a szerelem és a család. A dimenziók és a felvett kötődés kérdőívek korrelációi szerint a serdülők kötődésfogalmának középpontjában a kapcsolati biztonság keresése állhat, míg felnőtteknél az összefüggések az önérvényesítés és a kapcsolatok egyensúlyának dilemmájára utaltak.

Következtetés

Kutatásunk alátámasztja a kötődési rendszer serdülőkori átszerveződését, és új adatokat nyújt a belső munkamodell kognitív és affektív rétegeinek jellemzőiről serdülő- és felnőttkorban. Az általunk kidolgozott új módszer alkalmas lehet a kötődés élményrétegeinek vizsgálatára klinikai populációkon is.

Restricted access

Háttér és célok: Korábban az érzelemmentes, elköteleződés nélküli szexualitást az egyén individuális döntéseként, egyfajta intrapszichés változóként értelmezte a pszichológia, amely a Kinsey-jelentések (Kinsey és mtsai, 1948, 1953) óta igényt tart a jelenség egzakt, ellenőrizhető módszerekkel való kutatására. Mivel a szexualitás közvetlen kapcsolatban van a szaporodási sikerességgel, ennek mérése már régóta foglalkoztatja az evolúciós kutatókat is. Vizsgálatunk célja a Szocioszexuális Orientációs Kérdőív megújított változata (SOI-R) (Penke És Asendorpf, 2008) hazai hasznosíthatóságának ellenőrzése, a faktorstruktúra és a belső mutatók analízise. Módszer: mintánk (N=1472) három alcsoportból áll: nők (n=832), férfiak (n=513) és homoszexuális férfiak (n=127). A kérdőívet magyarra fordítottuk, és pszichometriai szempontból elemeztük. Konfirmációs faktoranalízist végeztünk a háromfaktoros modell illeszkedésének ellenőrzésére, a skálák belső megbízhatóságát Cronbach-α mutatóval vizsgáltuk, az életkor hatását Pearson-féle korrelációs együtthatóval teszteltük. Az alcsoportokat is összehasonlítottuk egymással egyszempontos varianciaanalízis, valamint Bonferroni-próba segítségével. Eredmények: a vizsgált populációban is elkülönül a három mért részminta szocioszexuális pontértéke: a nők csoportja alacsonyabb SO értéket mutat, mint a férfiaké, míg a legmagasabb SO pontszámot a homoszexuális férfiak adják. Az életkor előrehaladtával korlátlanabb szocioszexuális viselkedés mérhető a nők és férfiak csoportjában, miközben a szocioszexuális attitűd nem változik, a szocioszexuális vágy pedig csökken. A homoszexuális férfiaknál az életkor előrehaladtával az alkalmi szexuális kapcsolatokban való részvétel gyakorisága nő, és az ennek irányában mutatott attitűd megengedőbbé válik, a vágy azonban náluk független az életkortól. A Szexuális Stratégiák Elmélete és a Plurális Stratégia Modell segítségével megérthetjük, hogy a korlátlan, illetve korlátozott szocioszexualitásnak bizonyos körülmények között milyen adaptív értéke lehetett az emberi törzsfejlődés során. Következtetések: eredményeink azt mutatják, hogy a vizsgálatokban jól hasznosítható, megbízható mérőeszköz áll a magyar alanyokkal dolgozó kutatók rendelkezésére. Mivel a SOI-R meglehetősen prediktív eszköz a társas viselkedés személyiséggel, kötődéssel, hormonműködéssel összefüggő dimenzióinak feltárására, várhatóan számos kutatásban alkalmazzuk a machiavellizmus vizsgálatától a fizikai vonzerővel kapcsolatos párválasztási stratégiák elemzéséig.

Restricted access

171 Gyongyosine Kiss E. (2000) Szerelem és agresszió. A szexualitás és az agresszió értelmezése Szondi sorsanalízisében . XIV. Országos Tudományos Nagygyülés, 2000. május 3O.-június 2

Restricted access

1997 Lukács D. (2005). Párkapcsolat, szexualitás, pszichoanalízis . Budapest: Animula Kiadó

Restricted access