Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for :

  • "szezonalitás" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Az antibiotikum ambuláns alkalmazásának jellemzői és tendenciái Magyarországon (2010–2019)

The characteristics and trends of Hungarian outpatient antibiotic use (2010–2019)

Orvosi Hetilap
Authors:
Mária Matuz
,
Gyöngyvér Soós
,
Edit Hajdú
,
Erika Papfalvi
,
Ádám Visnyovszki
,
Réka Viola
, and
Ria Benkő

Összefoglaló. Bevezetés: Az antibiotikumok észszerű alkalmazása kulcsfontosságú a hatékonyságuk megőrzésében és a néhol kritikus méreteket öltő antibiotikumrezisztencia visszaszorításában. Célkitűzés: A hazai ambuláns antibiotikumfelhasználás jellemzőinek, trendjeinek bemutatása. Módszer: A 2010 és 2019 közötti időszakra vonatkozó, dobozszámban kifejezett ambuláns szisztémás antibiotikumfelhasználási adatokat – a WHO 2019. évi indexe alapján – „defined daily dose” (DDD – napi átlagdózis) egységbe konvertáltuk. Standardizált technikai egységünk a DDD/1000 fő/nap volt (DID). Az antibiotikumfelhasználás értékelésére nemzetközileg elfogadott minőségi indikátorokat alkalmaztunk. Eredmények: Az antibiotikumfelhasználás mértéke kismértékű ingadozást mutatott (min.: 12,9 DID, max.: 14,7 DID), viszont a szezonális ingadozás a teljes megfigyelt időszakban jelentős mértékű volt. A széles versus szűk spektrumú béta-laktámok és makrolidek felhasználási hányadosa évről évre tovább emelkedett (2010: 13,3 vs. 2019: 71,6), a fluorokinolonok alkalmazási aránya továbbra is meghatározó (2010: 14,3%, 2019: 14,5%). A vizsgált 12 minőségi indikátor közül a tanulmány nyitó évében 4, a tanulmány záró évében 6 indikátor esetében a legkedvezőtlenebbül teljesítő európai országok közé tartoztunk. Megbeszélés: A hazai antibiotikumalkalmazás mértéke európai mérce szerint nem magas, de csökkentésére látszik lehetőség; mintázata szuboptimális, és az évek során kedvezőtlen irányba változott. Következtetés: A kapott antibiotikumfelhasználási adatok s azok értelmezése alapján rendkívül sürgető morális kötelesség a szakmai és hatósági intervenciókra épülő hazai antibiotikumstratégia és -akcióterv mielőbbi kidolgozása, implementálása. Orv Hetil. 2022; 163(4): 140–149.

Summary. Introduction: Prudent antibiotic use is an important tool to preserve their effectiveness as well as reverse and confine antibiotic resistance. Objective: To evaluate the trends and characteristics of Hungarian outpatient antibiotic use. Methods: Crude, package level antibiotic sales data for the period 2010–2019 were converted into DDD (defined daily dose) and were standardized for 1000 inhabitants and per year (ATC-DDD index, version 2019). Internationally validated drug-specific quality indicators were used to evaluate antibiotic use. Results: The scale of antibiotic use was stagnating with minimal fluctuation (min.: 12.9 DID, max.: 14.7 DID), and with high intra-year seasonality index. The ratio of the consumption of broad to narrow spectrum beta-lactams and macrolides increased gradually from year to year (2010: 13.3 vs. 2019: 71.6) and the relative consumption of fluoroquinolones is still remarkable (2010: 14.3%, 2019: 14.5%). Out of the twelve surveyed drug-specific quality indicators in the first and last year of analysis, we were ranked among the weakest European countries in the case of four and six indicators, respectively. Discussion: The scale of Hungarian outpatient antibiotic use is not high, in European comperison, but has some reserve capacity for reduction. The pattern of Hungarian antibiotic use is suboptimal and had further decreased quality through the years. Conclusion: Based on the recorded data of antibiotic use and their interpretation, the development of national antibiotic strategy (including both professional and authority interventions) is a pressing moral obligation. Orv Hetil. 2021; 163(4): 140–149.

Open access

A heveny szívinfarktus gyakoriságának és az általa okozott halálozás diurnalis és szezonális jellemzői Magyarországon

Országos regiszteradatok

Diurnal and seasonal patterns in the incidence and mortality of acute myocardial infarction in Hungary

A nationwide, registry-based study
Orvosi Hetilap
Authors:
Tamás Ferenci
and
András Jánosi

Összefoglaló. Bevezetés: A heveny szívinfarktus gyakoriságának és halálozásának napi és szezonális ingadozása fontos epidemiológiai adat, régóta kutatás tárgya. Célkitűzés: A szívinfarktus gyakoriságának, az általa okozott halálozásnak diurnalis és szezonális vizsgálata nagy esetszámú, válogatás nélküli betegcsoport adatainak elemzésével. Módszer: A szerzők a Nemzeti Szívinfarktus Regiszterben 2014. 01. 01. és 2017. 12. 31. között regisztrált betegek adatait dolgozták fel. Az adatok többváltozós vizsgálatára általánosított additív modelleket használtak. Eredmények: Három év alatt 30 333, ST-elevációval nem járó infarktus (NSTEMI) és 23 667, ST-elevációval járó infarktus (STEMI) miatt kezelt beteg adatait rögzítettük. A betegek utánkövetésének medián értéke 563 nap volt. Szívinfarktusra utaló panasz – mindkét infarktustípus esetén – reggel 7 és 8 óra között jelentkezett a leggyakrabban, NSTEMI esetén este 20 óra körül is találtak egy második gyakorisági csúcsot. A hét napjai a gyakoriság szempontjából szignifikáns eltérést mutattak (p<0,001): hétfőn magasabb, hétvégén lényegesen alacsonyabb incidenciát találtunk. Az éven belüli mintázat mindkét nemi, életkori és infarktustípus szerinti csoportban konzisztens: tavasszal a legmagasabb, nyáron a legalacsonyabb az incidencia (p<0,001). Az incidencia munkaszüneti napokon alacsonyabb volt (p = 0,0053 STEMI-nél, p<0,001 NSTEMI-nél). A halálozás többszempontos analízise azt igazolta, hogy a hét napjai itt is eltértek, hétvégén magasabb halálozás igazolódott (p<0,001). A munkaszüneti napoknak ugyanakkor nem volt szignifikáns hatásuk a halálozásra (p = 0,4542), és az évszakok halálozási adatai sem különböztek (p = 0,0677). Következtetés: A szívinfarktus gyakrabban fordult elő hétfőn, a reggeli órákban és az évszakok esetén tavasszal. A halálozás hétvégén nagyobb volt, mint munkanapokon. Orv Hetil. 2021; 162(14): 555–560.

Summary. Introduction: Daily and seasonal variation of the incidence and mortality of acute myocardial infarction has long been the subject of research. Objective: Investigation of the diurnal and seasonal pattern of the incidence and mortality of myocardial infarction by analyzing data from a large number of consecutive patients. Method: The authors processed the data of patients registered in the Hungarian Myocardial Infarction Registry between 01. 01. 2014 and 31. 12. 2017. Generalized additive models were used for the multivariate investigation of the data. Results: 30 333 patients treated for non-ST elevation myocardial infarction (NSTEMI) and 23 667 patients with ST elevation myocardial infarction (STEMI) were recorded. The median follow-up was 563 days. Patients’ complaints most commonly occurred between 7:00 and 8:00 a.m. for both types of infarction with a secondary peak at 20:00 p.m. for NSTEMI. The days of week were significantly different (p<0.001) with a higher incidence on Monday, and lower at the weekend. The seasonal pattern was consistent in every age and sex group and according to the type of infarction: incidence was the highest in spring and the lowest in summer (p<0.001). The incidence was lower on public holidays (p = 0.0053 for STEMI, p<0.001 for NSTEMI). Multivariate analysis of mortality revealed that the days of week are significantly different here as well (p<0.001) with a higher mortality at the weekends. The effect of public holidays was non-significant (p = 0.4542) as was seasonality (p = 0.0677) in mortality. Conclusion: Myocardial infarction occurs more often in the morning hours, on Monday, and – as far as seasonal variation – in spring. The mortality at the end of the week is greater than on working days. Orv Hetil. 2021; 162(14): 555–560.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Csaba Varga
,
Zsuzsanna Lelovics
,
Viktor Soós
, and
Tibor Oláh

Absztrakt:

Bevezetés: Magyarországon az elmúlt években húsznál több új sürgősségi osztályt adtak át. A betegforgalmi adatok, betegségek, indikátorok ismeretének hiánya számtalan logisztikai, szervezési problémát vethet fel. Célkitűzés: A sürgősségi betegellátás adatainak elemzése és rendelkezésre bocsátása a hatékony működtetés elősegítésére. Módszer: A Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház multidiszciplináris Sürgősségi Betegellátó Centrumának hároméves betegforgalmi (n = 106 203), epidemiológiai, triázs és a betegségek nemzetközi klasszifikációjának adatait elemeztük. Eredmények: A betegek 73%-a 24 órán belül otthonába bocsátható volt. Hospitalizációt (21%) döntően belgyógyászati, gyermekgyógyászati, valamint idegrendszeri betegségek indikáltak. A kritikus állapotú betegek aránya kicsi (<2%). Jellegzetes napszaki, heti és szezonális ingadozások figyelhetők meg. A betegforgalom domináns részét a sérülések, mérgezések adták (40%). Az állapotstabilizálás eredményességét igazolja a kis (0,3%) halálozási ráta. Következtetések: A szerzők eredményei megerősítik, hogy a vizsgált sürgősségi ellátás betegbiztonsági értéke nagy és mentesítheti a kórházi osztályokat az indokolatlan betegfelvétel alól. Orv Hetil. 2017; 158(21): 811–822.

Open access

Influenzához kapcsolódó halálozás 2009/2010 és 2016/2017 között Magyarországon

Influenza-associated mortality in Hungary between 2009/2010 and 2016/2017

Orvosi Hetilap
Authors:
Katalin Kovács
and
Levente Pakot

Absztrakt:

Bevezetés: Magyarországon az elmúlt években több alkalommal is tapasztaltunk az év első három hónapjában halálozási csúcsokat. Az influenza szerepének tisztázására még nem született olyan halandósági elemzés, amelynek eredményei más országok ugyanolyan módszerrel kapott eredményeivel összehasonlíthatók lennének. Célkitűzés: A 2009/10 és 2016/17 közötti időszakra vonatkozóan az influenzához köthető magyarországi többlethalálozások alakulásának bemutatása a FluMOMO statisztikai programcsomag alkalmazásával. Módszer: A halálozások heti számát (függő változó) modellezzük egy többváltozós idősoros elemzéssel, amelyben az influenzaaktivitás és az extrém időjárási körülmények szerepelnek magyarázó változóként. Az influenzaaktivitást az influenzaszerű tünetekkel háziorvoshoz fordulók konzultációs aránya (ILI) alapján becsüljük. Eredmények: Az influenzával összefüggésbe hozhatóan 2009/10-ben 1091, 2010/11-ben 2969, 2011/12-ben 4036, 2012/13-ban 2336, 2013/14-ben 2608, 2014/15-ben 6470, 2015/16-ban 51, 2016/17-ben pedig 5162 haláleset történhetett. Az évenkénti átlagos többlethalandósági ráta az össznépességben 0,5 és 52,7 (1/100 000) fő között alakult. A halálozás más országokban hasonló módszerrel kapott számokhoz és rátákhoz viszonyítva Magyarországon hasonló nagyságrendű, ugyanakkor tendenciaszerűen magasabb. Következtetés: Magasabb oltási arányt elért országokban az influenza okozta halálozás tendenciaszerűen alacsonyabb; Magyarországon az oltási ráta növelésére van szükség. Orv Hetil. 2020; 161(23): 962–970.

Open access

A myocardialis infarctus morbiditásának, mortalitásának időpontja szezonális és napi ritmust is mutat, amely ingadozásra a napkelte és a napfényes órák száma is hatással lehet. A vizsgálat célja: Tanulmányozni kívánjuk, hogy a napkelte időpontja és a napfényes órák száma befolyásolja-e a szívinfarktus morbiditásának és mortalitásának szezonalitását, és hatással van-e diurnalis ritmusára. Módszer: Magyarországon retrospektív elemzést végeztünk 2004–2005-ben a klinikákra és a kórházi osztályokra felvett, akut szívinfarktuson átesett betegek ( n = 32329) és szívinfarktusban elhalálozottak ( n = 5142) vonatkozásában. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisából a betegségek nemzetközi osztályozása szerint gyűjtöttük össze az adatokat. Eredmények: A napkelte és a myocardialis infarctus előfordulása és az utóbbi által okozott mortalitás között egyaránt pozitív korrelációt ( p < 0,01) találtunk szezonális és diurnalis ritmus vonatkozásában. A napfényes órák száma és a szívinfarktus szezonális előfordulása között negatív korrelációt ( r  = –0,107, p < 0,05) találtunk. A napfényes órák száma és az infarktus mortalitásának szezonális előfordulása között szintén negatív korrelációt ( r = –0,105, p < 0,05) tapasztaltunk. Következtetés: Adataink szerint a napkelte és a napfényes órák száma összefüggésbe hozható a szívinfarktus morbiditásának és mortalitásának gyakoriságával, de más tényezők is szerepet játszanak.

Restricted access

A legújabb irodalmi adatok alapján a Graves-kór és az allergiás betegségek immunválaszában a T helper 2-dominancia érvényesül. Ezt bizonyítja a regulatorikus T-sejteknek az antigén- (vagy allergén-) specifikus immunválaszban igazolt közös szerepe. Célok: Felvetődik, hogy az allergiás tünetek az autoimmun Graves-kórban betegséget kiváltó vagy progressziót okozó tényezők lehetnek. A szezonális allergiák előfordulása megmagyarázhatja a Graves-kór megjelenésében mutatkozó fluktuációt. Módszerek: A szerző 327 pajzsmirigybetegnél (Graves-kór, Hashimoto-thyreoiditis, euthyreoid struma) vizsgálta 20 inhalatív allergénnel szemben a specifikus IgE-szintek előfordulását. Az allergénspecifikus IgE-szintek mérése Western blot-módszerrel és denzitometriás kiértékeléssel történt. Eredmények: 88 (58%) Graves-kóros, 51 (46%) Hashimoto-thyreoiditises és 31 (55%) euthyreoid strumás betegnél lehetett az allergénekkel szemben sensitisatiót kimutatni. Szignifikáns különbség csak az egyes allergének esetében mutatkozott a Graves-kóros (ophthalmopathiától függően), illetve az euthyreoid strumás csoportok között, pl. penicillinum notatum, lisztatka, éger-, rozspollen. Az allergének szezonális hónapja alapján képzett 4 csoportban a Graves-kór megjelenésének hónapja szoros összefüggést mutatott a korai fák és a gyomnövények szezonjával (P < 0,019 a Graves-kór és a Hashimoto-thyreoiditis között). Graves-kórban 17 betegnél és Hashimoto-thyreoiditisben 7 betegnél egyezett meg a betegség megjelenésének hónapja az allergén szezonjával (P < 0,028). Következtetések: Összegezve megállapítható, hogy az allergiás sensitisatio gyakoribb előfordulást mutat Graves-kórban, és e pajzsmirigybetegség megjelenésében megfigyelhető fluktuáció hátterében az allergénekre jellemző szezonalitás is érvényesül.

Restricted access

. 1962 40 37 42 Tarján M., Cserrni G.: Tüdőembolia a patológus szemével. Gyakoriság, szezonalitás

Restricted access