Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for :

  • "szezonalitás" x
Clear All

A myocardialis infarctus morbiditásának, mortalitásának időpontja szezonális és napi ritmust is mutat, amely ingadozásra a napkelte és a napfényes órák száma is hatással lehet. A vizsgálat célja: Tanulmányozni kívánjuk, hogy a napkelte időpontja és a napfényes órák száma befolyásolja-e a szívinfarktus morbiditásának és mortalitásának szezonalitását, és hatással van-e diurnalis ritmusára. Módszer: Magyarországon retrospektív elemzést végeztünk 2004–2005-ben a klinikákra és a kórházi osztályokra felvett, akut szívinfarktuson átesett betegek ( n = 32329) és szívinfarktusban elhalálozottak ( n = 5142) vonatkozásában. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisából a betegségek nemzetközi osztályozása szerint gyűjtöttük össze az adatokat. Eredmények: A napkelte és a myocardialis infarctus előfordulása és az utóbbi által okozott mortalitás között egyaránt pozitív korrelációt ( p < 0,01) találtunk szezonális és diurnalis ritmus vonatkozásában. A napfényes órák száma és a szívinfarktus szezonális előfordulása között negatív korrelációt ( r  = –0,107, p < 0,05) találtunk. A napfényes órák száma és az infarktus mortalitásának szezonális előfordulása között szintén negatív korrelációt ( r = –0,105, p < 0,05) tapasztaltunk. Következtetés: Adataink szerint a napkelte és a napfényes órák száma összefüggésbe hozható a szívinfarktus morbiditásának és mortalitásának gyakoriságával, de más tényezők is szerepet játszanak.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: Magyarországon az elmúlt években több alkalommal is tapasztaltunk az év első három hónapjában halálozási csúcsokat. Az influenza szerepének tisztázására még nem született olyan halandósági elemzés, amelynek eredményei más országok ugyanolyan módszerrel kapott eredményeivel összehasonlíthatók lennének. Célkitűzés: A 2009/10 és 2016/17 közötti időszakra vonatkozóan az influenzához köthető magyarországi többlethalálozások alakulásának bemutatása a FluMOMO statisztikai programcsomag alkalmazásával. Módszer: A halálozások heti számát (függő változó) modellezzük egy többváltozós idősoros elemzéssel, amelyben az influenzaaktivitás és az extrém időjárási körülmények szerepelnek magyarázó változóként. Az influenzaaktivitást az influenzaszerű tünetekkel háziorvoshoz fordulók konzultációs aránya (ILI) alapján becsüljük. Eredmények: Az influenzával összefüggésbe hozhatóan 2009/10-ben 1091, 2010/11-ben 2969, 2011/12-ben 4036, 2012/13-ban 2336, 2013/14-ben 2608, 2014/15-ben 6470, 2015/16-ban 51, 2016/17-ben pedig 5162 haláleset történhetett. Az évenkénti átlagos többlethalandósági ráta az össznépességben 0,5 és 52,7 (1/100 000) fő között alakult. A halálozás más országokban hasonló módszerrel kapott számokhoz és rátákhoz viszonyítva Magyarországon hasonló nagyságrendű, ugyanakkor tendenciaszerűen magasabb. Következtetés: Magasabb oltási arányt elért országokban az influenza okozta halálozás tendenciaszerűen alacsonyabb; Magyarországon az oltási ráta növelésére van szükség. Orv Hetil. 2020; 161(23): 962–970.

Restricted access
Authors: Csaba Varga, Zsuzsanna Lelovics, Viktor Soós and Tibor Oláh

Absztrakt:

Bevezetés: Magyarországon az elmúlt években húsznál több új sürgősségi osztályt adtak át. A betegforgalmi adatok, betegségek, indikátorok ismeretének hiánya számtalan logisztikai, szervezési problémát vethet fel. Célkitűzés: A sürgősségi betegellátás adatainak elemzése és rendelkezésre bocsátása a hatékony működtetés elősegítésére. Módszer: A Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház multidiszciplináris Sürgősségi Betegellátó Centrumának hároméves betegforgalmi (n = 106 203), epidemiológiai, triázs és a betegségek nemzetközi klasszifikációjának adatait elemeztük. Eredmények: A betegek 73%-a 24 órán belül otthonába bocsátható volt. Hospitalizációt (21%) döntően belgyógyászati, gyermekgyógyászati, valamint idegrendszeri betegségek indikáltak. A kritikus állapotú betegek aránya kicsi (<2%). Jellegzetes napszaki, heti és szezonális ingadozások figyelhetők meg. A betegforgalom domináns részét a sérülések, mérgezések adták (40%). Az állapotstabilizálás eredményességét igazolja a kis (0,3%) halálozási ráta. Következtetések: A szerzők eredményei megerősítik, hogy a vizsgált sürgősségi ellátás betegbiztonsági értéke nagy és mentesítheti a kórházi osztályokat az indokolatlan betegfelvétel alól. Orv Hetil. 2017; 158(21): 811–822.

Restricted access

A legújabb irodalmi adatok alapján a Graves-kór és az allergiás betegségek immunválaszában a T helper 2-dominancia érvényesül. Ezt bizonyítja a regulatorikus T-sejteknek az antigén- (vagy allergén-) specifikus immunválaszban igazolt közös szerepe. Célok: Felvetődik, hogy az allergiás tünetek az autoimmun Graves-kórban betegséget kiváltó vagy progressziót okozó tényezők lehetnek. A szezonális allergiák előfordulása megmagyarázhatja a Graves-kór megjelenésében mutatkozó fluktuációt. Módszerek: A szerző 327 pajzsmirigybetegnél (Graves-kór, Hashimoto-thyreoiditis, euthyreoid struma) vizsgálta 20 inhalatív allergénnel szemben a specifikus IgE-szintek előfordulását. Az allergénspecifikus IgE-szintek mérése Western blot-módszerrel és denzitometriás kiértékeléssel történt. Eredmények: 88 (58%) Graves-kóros, 51 (46%) Hashimoto-thyreoiditises és 31 (55%) euthyreoid strumás betegnél lehetett az allergénekkel szemben sensitisatiót kimutatni. Szignifikáns különbség csak az egyes allergének esetében mutatkozott a Graves-kóros (ophthalmopathiától függően), illetve az euthyreoid strumás csoportok között, pl. penicillinum notatum, lisztatka, éger-, rozspollen. Az allergének szezonális hónapja alapján képzett 4 csoportban a Graves-kór megjelenésének hónapja szoros összefüggést mutatott a korai fák és a gyomnövények szezonjával (P < 0,019 a Graves-kór és a Hashimoto-thyreoiditis között). Graves-kórban 17 betegnél és Hashimoto-thyreoiditisben 7 betegnél egyezett meg a betegség megjelenésének hónapja az allergén szezonjával (P < 0,028). Következtetések: Összegezve megállapítható, hogy az allergiás sensitisatio gyakoribb előfordulást mutat Graves-kórban, és e pajzsmirigybetegség megjelenésében megfigyelhető fluktuáció hátterében az allergénekre jellemző szezonalitás is érvényesül.

Restricted access

. 1962 40 37 42 Tarján M., Cserrni G.: Tüdőembolia a patológus szemével. Gyakoriság, szezonalitás

Restricted access