Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for :

  • "szimulátor" x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Péter Zoltán Bogár, Luca Tóth, Szilárd Rendeki, László Mátyus, Norbert Németh, Mihály Boros, Bálint Nagy, Miklós Nyitrai and Péter Maróti

Absztrakt:

Az egészségügyi, orvosi szimulációs oktatás alapja, hogy klinikai szituációkat, gyakorlati feladatokat modellez szimulátorok, számítástechnikai megoldások, esetleg humán szereplők segítségével. Így az oktatott a legvalósághűbb környezetben sajátíthatja el a készségeket. A közleményben bemutatjuk a szimulációs oktatás múltját, technológiai hátterét, valamint a szimulációs oktatás jelenlegi helyzetét Magyarországon, melynek megkérdőjelezhetetlen szerepe van az egészségügyi felsőoktatásban. Számos pozitív hatása van hallgatók és oktatók számára, továbbá az intézetek számára is számtalan előnyt tartogat. Az egységek feladata, hogy hidat teremtsen az elméleti és a gyakorlati képzés között, felkészítve a hallgatókat a valódi orvosegészségügyi életpálya kihívásaira. Bár a terület több évszázada ismert módszertan az orvos- és egészségtudományi képzésben, csak a XXI. században indult jelentős fejlődésnek a technológia robbanásszerű előrehaladásának köszönhetően. Az innovatív megoldások révén egyre élethűbben lehet modellezni bonyolultabb orvosi feladatokat is. Már hazánkban is használják az oktatás során a 3D nyomtatott segédeszközöket, virtuális- és kiterjesztettvalóság-megoldásokat. A magyarországi „Skill Labor Hálózat” fejlesztése mellett a szimulációs oktatás hazai módszertanának kialakítása is megkezdődött, ennek sikerességét jelzi több, oktatást segítő kézikönyv megjelenése is. A hálózat négy egyetemi skillközpontot és 16 oktató kórházat foglal magában. A skill-laborok eddig hiányzó láncszemek voltak az elméleti és a klinikai oktatás között, melyekben magas szakmai színvonalú gyakorlati készségeket sajátíthatnak el a hallgatók mind a graduális, mind a posztgraduális képzés során. A kezdeti fejlesztések sikeresnek tekinthetők, ezt tükrözi a nagy érdeklődés, a résztvevők száma és a hallgatók pozitív visszajelzései is. Közleményünk átfogó jelleggel betekintést ad a magyarországi egészségügyi szimulációs oktatás jelenlegi helyzetébe, illetve felveti a potenciális fejlesztési irányokat, gyakorlati példákkal szemléltetve. Orv Hetil. 2020; 161(26): 1078–1087.

Open access

Absztrakt

Bevezetés: A laparoscopos technika betegen történő elsajátítása financiális és betegbiztonsági szempontból sem előnyös. A technika oktatására és elsajátítására jelenleg a tréningboksz tűnik a legmegfelelőbbnek, de a laparoscopos gyakorlattal már rendelkező szakorvosok technikájának mérésére és rezidensekkel történő összehasonlítására még kevés a releváns adat. Módszer: A SE I. sz. Sebészeti Klinikán 25 sebész és urológus szakorvost, illetve 30 rezidenst vizsgáltunk MENTOR® tréningbokszon egy kérdőív kitöltése után, melyben többek között rákérdeztünk a szakmai gyakorlatukra, korábbi tréningboksz-, virtuális szimulátor-, hangszer- és videojáték-használatukra. A vizsgált személyeknek 3, az Amerikai Sebész Társaság szakvizsgájához megkövetelt gyakorlatot (FLS) és 3 általunk meghatározott feladatot kellett el-végezniük meghatározott idő alatt. A statisztikai számításokhoz lineáris regresszióanalízist használtunk (ANOVA táblázat). Eredmények: A szakorvosok 16%-a, a rezidensek 6,66%-a tudta teljesíteni időkorláton belül az összes feladatot. A feladatok elvégzéséhez szükséges idő és a saját laparoscopos műtétek száma között szignifikáns (p < 0,05) kapcsolatot igazoltunk, míg a többi befolyásoló tényező és az idő között nem találtunk szignifikáns kapcsolatot. A résztvevők 66%-a az általunk készített feladatokat tartotta hasznosabbnak. Következtetések: Magyarországon jelenleg a rezidensek jellemzően a betegen sajátítják el a laparoscopos műtéti technikát, holott a tréningbokszok alkalmasak a szem-kéz koordináció, a kétkezesség begyakorlására, valamint az eszközhasználat megtanulására. Ezért szükség lenne szervezett gyakorlási lehetőségek biztosítására.

Restricted access

Magyarországon a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kara elsőként vezette be a páciensszimulátorra épülő gyakorlati oktatást a nem orvos szakemberek képzésében. Korábban csak egyes vizsgálatok és beavatkozások menetét tudták gyakorolni a hallgatók a demonstrációs eszközökön, a szimulátor segítségével azonban a beavatkozások hatásait is figyelemmel kísérhetik. A valósághű felnőtt Human Patient Emergency Care Simulator (HPS-ECS, Medical Education Technologies Incorporation, Sarrasota, Florida, Amerikai Egyesült Államok) főként a sürgősségi helyzetek tanulmányozását segíti. A fantom magassága 180 cm, súlya 34 kg, hanyatt fektetett, ülő és oldalára helyezett állapotban egyaránt működőképes. Szimulált légzéssel és keringéssel rendelkezik, ezek ugyanúgy vizsgálhatók, mint élő emberen. Több különböző életjelenség bemutatására képes: légzés mellkasmozgással, elektromos szívműködés, tapintható pulzus, mérhető vérnyomás. Ezek mellett képes pislogásra, előidézhető a nyelv duzzadása, az egész test remegése, hallgathatóak a bél-, szív- és tüdőhangok. Elvégezhetők rajta a beteg komplex ellátásához szükséges beavatkozások (monitorozás, oxigénterápia, hólyagkatéterezés, gyomorszondázás, injekciózás, infúziós/transzfúziós terápia). Rákapcsolhatók a gyakorlat kivitelezéséhez szükséges vizsgálati műszerek is (EKG, vérnyomásmérő, pulzoximéter), és lehetőség van intubálásra, defibrillálásra, pace-elésre, folyadékpótlásra, transzfúzióra, valamint a gyógyszeres kezelésre bekövetkező változások megfigyelésére. A szerzők a klinikai szimuláció oktatási célú felhasználási lehetőségeiről adnak rövid áttekintést, bemutatva azt is, hogy a páciensszimulátorra épülő gyakorlótermi programokat miként illesztették be a különböző szakok tantervébe. Orv. Hetil., 2011, 152, 27–33.

Open access