Search Results

You are looking at 1 - 10 of 24 items for :

  • "szkizofrénia" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A cikk a szkizofrénia neurokognitív elméleteinek jellegzetes képviselőjét, a mentalizációs deficit hipotézist mutatja be. C. Frith (1992) elképzelése szerint a szkizofrénia tüneteinek és viselkedéses jellegzetességeinek nagy része egyetlen funkció, a tudatelmélet sérülésének következménye. Írásunkban a tudatelmélet fejlődéslélektani és autizmussal kapcsolatos kutatásának tapasztalataira alapozva kritikai áttekintését adjuk az elmélet indukálta empirikus vizsgálatok eredményeinek.

Restricted access

Stone, M. H.: Szkizofrénia és előzményeinek története. In: A szkizofrénia tankönyve. Eds: Lieberman, J. A., Stroup, T. S., Perkins, D. O. The American Psychiatric Publishing, Washington DC, London

Open access

A szkizofrénia egyik legszembetűnőbb, gyakori tünete a zavaros kommuniká_,

Restricted access

Farkas M., Tolna J., Vizkeleti Gy. és mtsa: Szkizofrénia vagy szkizofréniák? Neuropsychopharmacole. Hung., 2006, IX/1 (Suppl.) , 3–6. Vizkeleti Gy

Open access

of schizophrenia. (Bizonyítékokon alapuló pszichoszociális intervenciókkal történő közösségi pszichiátriai gondozás és rehabilitáció. In: A szkizofrénia pszichoterápiája.) Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006, 253–304. [Hungarian

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Szabolcs Kéri, György Szekeres, Nóra Bagóczky, Zoltán Janka, György Benedek, Oguz Kelemen, and Rita Erdélyi

A szkizofrénia neurokognitív vizsgálatai ellentmondásos eredményekkel szolgáltak a betegségben tapasztalható memóriazavar jellegével kapcsolatban. Jelen vizsgálatunkban a KNOWLTON és munkatársai által leírt (1994) valószínűségi kategorizációs feladatot alkalmaztuk a tudatos és kontrollált explicit, valamint a tudattalan és automatikus implicit memóriafolyamatok tanulmányozására. Eredményeink szerint a szkizofrén betegek az egészséges kontrollszemélyekhez hasonlóan képesek voltak kategorizációs teljesítményüket növelni a inger-válasz asszociációs folyamat során. Ezzel ellentétben a kategóriatagok tudatos azonosításánál jelentős károsodás volt tapasztalható. Adataink az explicit memóriafunkciókhoz kapcsolódó mediotemporális területek károsodására utalnak, míg a neostriatális implicit rendszer viszonylagosan megkíméltnek mutatkozott.

Restricted access

A szkizofrénia klasszikus idegfejlődési elmélete a genetikai sérülékenységre, a korai környezeti hatásokra (például szülészeti komplikációk) és a pszichoszociális stressz ezekkel mutatott kölcsönhatására helyezi a hangsúlyt. Az elmúlt időszakban – az idegtudományok és a genetika fejlődése mellett – a pszichoszociális tényezők szerepe egyre hangsúlyosabbá vált, olyannyira, hogy egyes szerzők az idegfejlődési elméletet kiegészítették a szociális fejlődés modelljével. A közleményben a szerző a szkizofrénia, a gyermek- és serdülőkori pszichotrauma és a bevándorlás kapcsolatát tekinti át. Az újabb epidemiológiai kulcsadatok mellett felvázolja a pszichotikus tüneteket magyarázó kötődéselméleti és neurokognitív modelleket, valamint az idegfejlődési elmélet módosított változatát.

Restricted access

A perinatalis hormonális imprinting fogalma először 1980-ban jelent meg és azóta széleskörűen elterjedt. Az imprinting a fejlődő receptor és a megfelelő hormon első találkozásakor megy végbe – valószínűleg a DNS metilációs mintázatának megváltozása által –, és hatása a sejtek utódgenerációiban élethossziglan tart. Szükséges a receptor kötési képességének teljes kialakulásához. A fejlődő receptorhoz azonban egyéb – a célhormonhoz hasonló – molekulák (receptorszinten ható hormonanalógok, gyógyszerek, vegyszerek, környezetszennyező anyagok) is kötődni képesek, ugyancsak életre szóló hibás imprintinget hozva létre. Ez kóros állapotokat okozhat. Később kiderült, hogy egyéb kritikus periódusokban, mint a pubertás, szintén imprinting jöhet létre, sőt differenciálódó sejtekben az élet bármely szakaszában. Az imprinting a szülőről az utódra is átadódik, azaz epigenetikusan öröklődik, valószínűleg emberben is. A központi idegrendszer is (hibásan) imprintálódhat, ami a dopaminerg, szerotonerg és noradrenerg rendszert tartósan befolyásolja, így a szexuális és szociális magatartás zavaraiban is megmutatkozik állatkísérletekben. Korunkban a hibás imprinting létrejötte elkerülhetetlen a gyógyszerek, vegyszerek tömege, az ételekben levő hormonszerű anyagok (például szójafitoszteroidok) és a környezetszennyezés miatt. A szerző különösen kiemeli az oxitocinnak, mint imprinternek veszélyességét, mivel igen széles körben alkalmazzák, miközben imprintingje döntően érintheti az érzelmi és szociális szférát és egyes betegségek – mint az autizmus, szkizofrénia és Parkinson-kór – fellépését. A perinatalis imprinterek veszélyessége azért is nő, mert az imprinting átöröklődve befolyásolhatja az emberi evolúciót. Orv. Hetil., 2013, 154, 128–135.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Gabriella Inczédy-Farkas, Judit Benkovits, Nóra Balogh, Péter Álmos, Beáta Scholtz, Gábor Zahuczky, Zsolt Török, Krisztián Nagy, János Réthelyi, Zoltán Makkos, Ákos Kassai-Farkas, Anikó Égerházy, Judit Tűzkő, Zoltán Janka, István Bitter, György Németh, László Nagy, and Mária Judit Molnár

A multifaktoriális betegségek patogenezisének vizsgálata a posztgenomiális éra nagy kihívása. Egyes pszichiátriai kórképek – mint például a szkizofrénia – hátterében erős genetikai determináció figyelhető meg. A pszichiátriai betegségek kezelésére használatos antipszichotikumok és antidepresszánsok gyakran nem kívánt mellékhatásokat eredményeznek, amelyek alapjai szintén genetikailag kódoltak. A krónikus multifaktoriális betegségek vizsgálatában fontos szerep jut a nagyszámú minta tárolására és azok klinikai adatokkal való összekötésére lehetőséget adó biobankoknak, amelyek építése világszerte folyik. Hazánkban is számos ilyen gyűjtemény kialakítása van folyamatban. Az első hazai neurológiai és pszichiátriai biobankhálózat a Magyar Klinikai Neurogenetikai Társaság által működtetett NEPSYBANK volt. A hazai biobankok hálózattá formálása a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal NEKIFUT programjának szervezésében jelenleg zajlik. Közleményünkben egy olyan konzorciális biobankról (SCHIZOBANK) számolunk be, amelynek építését a hazai akadémiai szféra és gyógyszeripar kezdeményezésére a Schizo-08 Konzorcium vezetése mellett öt nagy hazai pszichiátria centrum klinikusai végzik. A SCHIZOBANK felépítése, logisztikája, informatikai háttere ismertetése mellett áttekintjük a biobankok jelentőségét, és számba vesszük a nemzetközi szkizofréniabiobank-kezdeményezéseket. A SCHIZOBANK erőssége a betegek rendkívül részletes fenotipizálása mellett, hogy egyes biológiai minták (RNS és plazma) levétele az akut pszichózis és a remisszió állapotában is megtörténik. Így nemcsak statikus genomikai jellegzetességek, hanem a betegség kórlefolyása során dinamikusan változó génexpressziós, proteomikai és metabolomikai markerek vizsgálatára is lehetőség nyílik. A SCHIZOBANK nemcsak a konzorcium tagjai, hanem külső kutatók számára is elérhető. Célunk a más országok biobankjaival való harmonizálás is.

Open access

A tanulmány áttekinti a végrehajtó funkciók vizsgálata során felmerülő elméleti problémákat és kísérletet tesz annak felvázolására, hogy milyen lehetséges szerepet játszik az emlékezeti gátlás a flexibilis tervezésben és feladatmegoldásban. Részletesen tárgyalja a kísérleti emlékezetkutatásban széles körben használt emlékezeti gátló paradigmákat, az irányított felejtést, a gondolatelnyomást, az előhívás kiváltotta gátlást, és bemutatja, hogyan hasznosíthatóak ezek az eljárások a kognitív neuropszichológiai vizsgálatoknál. Tanulmányunkban bemutatjuk, milyen patológiás következménye lehet az emlékezeti gátlás károsodásának depresszióban, poszttraumás zavarban és pánikrohamban szenvedő betegeknél. Végül pedig az automatikus emlékezeti gátló folyamatok épsége mellett az intencionális emlékezeti gátlás zavarát demonstráljuk szkizofrén személyeknél.

Restricted access