Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for :

  • "szociális reprezentáció" x
  • All content x
Clear All

. 38. László János ( 1999 ): Identitás és szociális reprezentáció . Magyar Pszichológiai Szemle , 54 ( 1 ), 5 – 18 . 39. Madsen

Restricted access

Absztrakt

Az ágencia – mint a hatékony cselekvésre való képesség (Hamilton, 2007) – a szociális észlelés és az identitáskutatások egyik fontos dimenziója. A narratív pszichológiai elemzésben fontos kérdés, hogy a szereplő – akár egy személy, akár egy csoport – úgy jelenik meg, mint aki aktívan alakítja az életét, képes célokért cselekedni és hatással van a környezetére, vagy úgy, mint passzív, kényszer hatására cselekvő elszenvedője az eseményeknek. Az ágencia szövegbeli megjelenésének azonosítását két dimenzió mentén végeztük: az aktivitás-passzivitás, illetve az intenció-kényszer mentén, melyeket az ágencia két fő komponensének tekintünk. Jelen kutatásban a történelmi események elbeszéléseit mint szociális reprezentációkat vizsgáltuk a magyaroknak és más nemzeteknek tulajdonított ágencia összehasonlításában. Az eredményeket a nemzeti identitás tekintetében értelmeztük.

Restricted access

A tanulmány a vidéki vállalkozói körben jellemző sikerfogalmat, a sikerrel kapcsolatos elképzeléseket ismerteti. A sikert szociális reprezentációként közelíti és a vállalkozói identitással összefüggésben értelmezi. Az interjús módszerrel végzett vizsgálat során megismert sikerképzetek különböző módon igazolják a szociális reprezentációkkal kapcsolatos hipotéziseket. Az interjúk alapján kirajzolódó siker reprezentációk alapján a vállalkozók két fő csoportba sorolhatók. Az első csoport siker reprezentációiban a sikert úgy fogják fel, mint ami a megkérdezettek világában nem fordul elő. A másik csoport vállalkozóira az a jellemző, hogy a sikert saját maguk számára is elérhetőnek tartják és azonosítják a boldogsággal, a jól végzett munkával, azzal, hogy mennyire kedveli őket a környezetük, mekkora utat tettek meg a társadalmi térben felfelé, vagy azzal, hogy a nem választott életpályához képest kedvezőbb helyzetben vannak.

Restricted access

A kutatás két többségi társadalom, a magyar és az olasz, cigányságról alkotott szociális reprezentációját tárja fel több módszeres megközelítéssel. A jelentéskonstrukciókban talált különbségeket konstruktivista nézőpontból értelmezi: a két kontextus e specifikus többség/kisebbség viszonyának különbségeivel és az általános társadalomtörténethez szorosan kapcsolódó többségi identitáskonstrukciók minőségi különbségeivel magyarázza.

Restricted access

Summary

A jelen vizsgálat magyar és francia közgazdász és bölcsész egyetemisták versengéssel kapcsolatos szociális reprezentációinak feltárását és összehasonlítását tűzte ki céljául. A magyar mintába 196-an (107 közgazdász- és 89 bölcsészhallgató) tartoztak, a francia minta 194 (104 közgazdŕ_

Restricted access

Absztrakt:

A tanulmányban egy európai kutatás (MYPLACE projekt) magyar adatbázisán (N = 1 200 fő), a 15–26 éves fiatalok vizsgálata alapján a következő kérdésre próbáltunk válaszolni: hogyan jellemezhető a fiatalok demokráciáról alkotott értelmezése, és milyen szocializációs tényezők befolyásolják leginkább a fogalom értelmezését. A vizsgálat koncepciója nem előzetes kutatói konstrukciók szerint, hanem a szociális reprezentáció elméletéhez és egyik módszertani lehetőségéhez (asszociációk) kapcsolódott. Az eredmények a demokrácia antiliberális és inkább negatív tartalmú reprezentációjára utalnak, melynek alakításában nem a nyílt politikai aktivitásnak, hanem a „rejtett” szocializációs hatásoknak van szerepük.

Restricted access

JOVCHELOVITCH, S. (1995) Szociális reprezentáció és narratívitás: a közélet történetei Brazíliában. In László J., Tomka B., szerk. (2001) Narratívák 5. Narratív pszichológia. 175-188. Kijárat Kiadóo, Budapest Szociális

Restricted access