Search Results

You are looking at 1 - 10 of 65 items for :

  • "szocializáció" x
  • All content x
Clear All

A kliens és a terapeuta közötti hipnoterápiás kapcsolat sok szempontból hasonlít a gyermek–szülő viszonyra. A hipnózis szociál-pszichobiológiai megközelítésében a felnőttkori hipnotikus fogékonyság mértékét az idegrendszer fejlődése és a szocializációs folyamatok is befolyásolják. Ennek ellenére eddig nagyon kevés kutatás foglalkozott a felnőttkori hipnotikus fogékonyság fejlődési előzményeivel. Szintén kevés vizsgálatot végeztek a szocializációs hatások feltárására; a gyermekkori emlékeket ezekben is inkább kvalitatív módszerekkel tanulmányozták. Ebben a cikkben összefoglaljuk e kutatások főbb eredményeit, majd bemutatjuk kutatócsoportunk 2008 óta végzett vizsgálatait, amelyekben a szülői nevelési stílusra vonatkozó emlékek és a felnőttkori hipnotikus válasz összefüggéseit kerestük. Standardizált, kvantitatív mérőeszközöket alkalmazó keresztmetszeti vizsgálataink tanulsága, hogy a hideg-büntető szülői nevelési stílus előrejelzi a laboratóriumi hipnózisban átélt negatív érzelmeket és a hipnotizőr rosszallásától való félelmet. Ezt a kapcsolatot részben az alexitímiás érzelemfeldolgozás mediálja. Ezek az eredmények segítséget adhatnak a hipnoterápia megtervezéséhez és a teherbíró pszichoterápiás szövetség kialakításához.

Open access

szocializáció . Budapest, L’Harmattan. 15 Szabó A. – Kern T. (2011) A magyar fiatalok politikai aktivitása. In: Bauer B. – Szabó A. (eds) Arctalan (?) nemzedék

Restricted access

Absztrakt:

Az intelligencia és egyéb tanulási képességek mérésének, az iskolatípus tanulói teljesítményre gyakorolt oksági hatásvizsgálatának (Pop-Eleches–Urquiola 2013; Abdulkadiroglu–Angrist–Pathak 2014) módszertana és gyakorlata jól kidolgozott, az eredmények általánosíthatók, közérdeklődésre és a döntéshozók figyelmére tarthatnak számot. Emellett a tanulók nevelési módszerekkel kapcsolatba hozható személyiségfejlődésének mérésére, az iskola szocializációs hatékonyságmutatóinak differenciálására, a vizsgálat módszerének fejlesztésére is igény mutatkozik (Hercz 2005; 2011. évi CXC. törvény 19. §(2/a); Hunyady–Nádasi 2014). Jelen tanulmány a magyar és a nemzetközi szakirodalom megoldásait felhasználva a vizsgálat módszereihez keres fejlesztő támpontokat.

Open access

Absztrakt:

A közelmúltban több kutatás is foglalkozott a fiatalok nemzeti identitásának és csoportközi előítéletességének leírásásával, valamint a köztük fennáló kapcsolat empirikus igazolásával. A nemzeti identitás és az előítéletesség tipikusan létező típusai közötti korreláció és/vagy ok-okozati modell részletes, valamilyen szociokulturális jellemző alapján történő komplex vizsgálatára gyakorlatilag nem találunk példát a hazai szakirodalomban. Ezért – felhasználva az azonos koncepciót és operacionalizálást követő „Iskola és Társadalom 2017” kutatássorozat adatfelvételét – négy olyan városban (Budapest, Debrecen, Pécs és Győr) vizsgáltuk az identitás és előítéletesség kapcsolatát, amelyek feltehetően eltérő állampolgári szocializációs feltételeket jelentenek a fiataloknak. A település és az egyéni sajátosságok leírása és hatása nélkül a városok középiskolás fiataljait jellemző nemzet- és állampolgár-fogalmi konstrukció, valamint az etnikai/nemzeti kisebbségekhez és nemzetekhez kapcsolódó viszony bemutatására és területi eltéréseire koncentrálunk. Az elemzés következtetéseit egy olyan analízis során kívánjuk felhasználni, amely figyelembe veszi a vizsgált fiatalok szocializáció szempontjából releváns individuális és a városok kontextuális jellemzőit is.

Open access

Absztrakt:

A cikk a társadalmi mozgalmakkal foglalkozik. Azt vizsgálja, hogy az ifjúsági társadalom elmúlt negyedszázadában milyen mozgalmi csírákat azonosíthattunk. A fogalmi magyarázatot követően a cikk arra koncentrált, hogy ezek a mozgalmak milyen sikereket, kudarcokat értek el, és miként befolyásolták az ifjúság általános beállítódását. Nyilvánvalóan fontos e téren az országos hallgatói képviselet és az alternatív hallgatói mozgalom, leginkább a HaHa és ennek középiskolai változatának elemzése. Érdekes, és külön vizsgálandó kérdés, hogy az ifjúsági társadalom nyertes és vesztes csoportjaiban azonosított két szubkultúra, a kuruc.info és a Critical Mass tudott-e mozgalommá fejlődni, és ha igen, hogyan változtatta meg a magyar fiatalok politikai közgondolkodását.

Restricted access

–575. Jennings, M. Kent – R. G. Niemi (1981): Generations and Politics. A panel study of young adults and their parents . Princeton University Press, Princeton, New Jersey. Kéri László (1989): Politikai folyamatok szocializációs

Restricted access

–437. 2 Boros L. (1986a) A szakmunkássá válás folyamata mint a szocializáció egyik konkrét útja (Néhány sajátosság és a főbb zavarok). Szakképzési Szemle, 4. pp. 22–30. 3

Restricted access

hatásai: a szocializáció szerepe. Habilitációs értekezés, Debreceni Egyetem. Sallay, H., Dalbert, C. (2004): The development of the belief in a just world: The impact of being raised in a one-parent or an intact

Restricted access

társadalomtudományok köréből. Somlai Péter 60. születésnapjára. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest. Somlai Péter (1997): Szocializáció: a kulturális átörökítés és a társadalmi beilleszkedés folyamata . Corvina Kiadó Vállalat, Budapest

Restricted access

Kutatásunk során arra kerestünk választ, hogy nem klinikai populációhoz tartozó főiskolai hallgatók körében - akiknek a szocializációja sikeresnek mondható - a szubklinikus depressziós tünetegyüttes és a vele kapcsolatban lévő megküzdési stratégiák (a kognitív átstrukturálás alacsonyabb szintje, a külső alkalmazkodás, érzelmi indíttatású cselekvés és visszahúzódás magasabb szintje) és a pesszimista attribúciós stílus milyen összefüggést mutatnak a családi szocializációs tényezőkkel (családi légkörrel, a szülői nevelési célokkal, a szülői nevelési stílussal, szülői nevelői attitűdökkel, valamint a szülői bánásmóddal), valamint a személyiség temperamentum- és a karakterjellemzőivel. A vizsgálatban 681 hallgató vett részt (465 nő, 216 férfi). A vizsgálati és a kontrollcsoport kialakításánál a különböző vizsgálati eszközökön (Beck-féle Depresszió Skála, Konfliktusmegoldó Kérdőív, Attribúciós Stílus Kérdőív) elért eredményeket vettük figyelembe, ezen belül is azt, hogy a minta melyik kvartilisébe kerültek a hallgatók. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a szubklinikus depresszív tünetegyüttes és a vele szorosan összefüggő megküzdési stratégiák, valamint attribúciós stílus kialakulása a családi szocializációs tényezők közül a szülők nevelői attitűdjével volt a legszorosabb kapcsolatban. A nevelői attitűdök közül is a legszorosabb kapcsolatban a manipulatív, inkonzisztens nevelői attitűd magas szintjével voltak összefüggésben a vizsgált tényezők. Ezek egyaránt prediszponálhatnak depressziós tünetegyüttes kialakulására, inadekvát problémaközpontú és érzelemközpontú megküzdési stratégiák alkalmazására, valamint a pesszimista attribúciós stílus stabilitásának és globalitásának megerősödésére, mind a saját teljesítmény, mind a veszteségek megítélésénél. A temperamentumskálák közül csak az ártalomkerülés magasabb szintje mutatott összefüggést a fenti tényezőkkel. A karakterskálákkal szorosabb összefüggést találtunk. Minden vizsgált tényező összefüggésbe hozható az önirányítottság alacsonyabb szintjével. Az alacsony önirányítottság a személyiség éretlenségére utal.

Restricted access