Search Results

You are looking at 1 - 10 of 32 items for :

  • "tájékoztatás" x
  • All content x
Clear All

Absztrakt

Az egészségügyi (azon belül is az orvos–beteg) kommunikáció jogi vonatkozásait tekinti át a cikk, különös tekintettel az orvos–beteg kapcsolat alakulására, a tájékoztatás felelősségére, a nem kívánt események közlésére, a szükséges nyilatkozatokra. Orv. Hetil., 2016, 157(17), 675–679.

Restricted access

A demokratikus átalakulás kezdetei óta a nyilvánosság részvételének jogi keretei számottevően kibővültek. Például 1992-ben különleges szabályozást hagytak jóvá, amely előírta az energiatermelő létesítmények helyszínét, vagy az átalakításukat engedélyező folyamat során a közvélemény kötelező tájékoztatási programját. Azóta számos ilyen programot hajtottak végre váltakozó sikerrel. A jelen tanulmány egy újabb esetet mutat be: a széntüzelésű ajkai erőmű áttérését más fűtőanyagokra és egy új gáztüzelésű erőmű létesítését ugyanazon a helyszínen. A tanulmány ismerteti a közvéleményt tájékoztató programot és arra a következtetésre jut, hogy az a minimális szakmai színvonalat sem érte el. Az írásos tájékoztatókban, a nyilvánosságnak tartott előadásokban és a médiában a beruházási terveket félrevezetően ismertették. A nyilvános rendezvényeket nem kellően hirdették és ezért a részvétel igen szerény volt. A közvélemény-kutatásokat eltorzított mintákra alapozták, ezért az eredményt nem lehetett felhasználni arra, hogy a lakosság ismereteit és attitűdjét elemezhették volna a tervezett beruházásokkal szemben. A hiányosságok és a szakértői bizottság konzulenseinek negatív értékelése ellenére a bizottság jóváhagyta a közönséget tájékoztató programot és hagyta, hogy az engedélyezési folyamat folytatódjon. Az eset jelzi, hogy a befektetők és a nyilvánosság részvételét biztosító szabályok betartására hivatottak a magyar befektetési projekteknél gyakran nem tisztelik az előírásokat. Ezen kívül az energiaszektor helyzete az 1990-es évek közepe óta folyamatosan romlik és a közvélemény tájékoztatását célzó programok merő formalitássá alakultak.

Restricted access

Absztrakt:

Napjainkban a fejlett társadalmak egészségtudatosságának látványos fejlődésének vagyunk tanúi. A fogyasztói magatartás átalakulásának köszönhetően folyamatosan növekszik a jól informált és független döntéseket hozó, egészségtudatos fogyasztók aránya, és ezzel párhuzamosan egyre nagyobb teret hódítanak az egészségvédő hatásokkal rendelkező élelmiszerek a piacon. Az egészségügyi hatásokat tekintve hazánkban elsősorban a szív- és érrendszeri problémák megelőzésére, a baktériumflóra befolyásolására, a testtömeg-szabályozásra, az energia-, valamint a vitaminpótlásra helyezik a hangsúlyt. Gyakorlatilag bármelyik élelmiszertípus gazdagítható úgynevezett funkcionális tulajdonságokkal, azonban a technikai nehézségek mellett a fő kihívás az élelmiszergyártók számára a fogyasztók meggyőzése termékük kipróbálásáról, illetve annak folyamatos használatáról. A funkcionális élelmiszerek piaci sikerességében a kutatás-fejlesztésen és az innováción túlmenően a vásárlói tudat formálása és a folyamatos ismeretbővítés is kiemelt szerepet játszik. Mindezek tükrében különösen indokolt az egészségügyi szakemberek és kutatók, illetve az egészségvédő élelmiszereket gyártó vállalatok közötti kollaboráció megerősítése, ugyanis az eredményes és széles körű együttműködés jelentős hatást gyakorolhat az új funkcionális élelmiszerek kifejlesztésére, illetve e termékek társadalmi elfogadottságára. Orv Hetil. 2018; 159(30): 1221–1225.

Restricted access

Absztrakt:

A myeloma multiplexben szenvedő betegek kezelési és túlélési eredményei az utóbbi években jelentősen javultak. A diagnózis felállítása ugyanakkor nem könnyű, hiszen a klinikai tünetek számos egyéb, banális kórképet is utánozhatnak.

Vizsgálatunk során anonim, önkitöltős kérdőív segítségével szereztünk információkat myeloma multiplexben szenvedő betegekről, érintve a demográfiai jellemzőket, a diagnózis megszületésének körülményeit, a kezeléseket, az életkörülmények változását a kórlefolyás során.

A 2017. október – 2018. január közötti időszakban összesen 39 főt (20 nő, 19 férfi, átlagéletkor: 63 év) vontunk be a felmérésbe. A betegek 69%-ánál panaszok miatt indult el kivizsgálás, de 31%-nál a diagnózist tünetmentes állapotban, véletlenszerűen állapították meg. Az esetek csaknem felében kevesebb mint 3 hónap után született meg a myeloma multiplex diagnózisa, ám 21%-ban 1 évnél is hosszabb telt el. A betegek benyomása szerint a diagnózisig eltelt idő alatt az állapotuk inkább rosszabbodott. A betegek többsége háziorvosnál, reumatológusnál, illetve belgyógyásznál jelentkezett először a panaszaival. A diagnózis megismerésekor elsősorban negatív érzelmek uralkodtak el rajtuk. A betegek többsége részletes vagy rövid tájékoztatást kapott a betegséggel kapcsolatos tudnivalókról. A betegségükkel és a kezelési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatást többnyire megfelelőnek ítélték, ugyanakkor 26% számolt be arról, hogy a kapott tájékoztatást csak részben értette meg. Többségük kombinált kezelésben részesült, mely tablettás és injekciós készítményt is tartalmazott, kétharmaduk esett át őssejt-transzplantáción, 8%-uk pedig alternatív terápiás eljárást is kipróbált. A kezelési eljárás kiválasztásakor döntő szempont volt az élettartam meghosszabbítása és a jó életminőség megóvása. A legfőbb problémát a terápia mellékhatásai és a negatív emóciók (félelem, bizonytalanság, stressz) jelentették.

Eredményeink megerősítik, hogy a myeloma multiplexes betegek gondozása során az effektív diagnosztikai és terápiás eljárások mellett fontos szerepe van a megfelelő tájékoztatásnak és pszichés vezetésnek is.

Open access

Absztrakt:

A tanulmány alapjául szolgáló kutatás a gyermek páciensek jogainak gyakorlati alkalmazását vizsgálta az erdélyi egészségügyi ellátásban, és doktori tézis elkészítését is szolgálta. A jelen összefoglalóban a kutatási folyamatot és az eredmények egy részét mutatjuk be. A kiskorú páciensek jogainak ismeretére és betartására vonatkozó megállapításainkat az egészségügyi alkalmazottak, a szülők és a gyermekek véleményére alapozzuk. Összesen 751 személyt vontunk be a vizsgálatba: 200 egészségügyi dolgozót, 200 szülőt, 200 olyan 7–17 éves kiskorút, akik legalább háromszor részesültek egészségügyi ellátásban az utóbbi egy év során, valamint egy 151 fős, ilyen tapasztalattal nem rendelkező gyermekekből álló kontrollcsoportot. Vizsgálati adataink lehetővé tették, hogy rávilágítsunk a gyermekek egészségügyi ellátásában észlelt legfőbb problémákra. Megállapítottuk, hogy a gyermekek helyzetét elavult elvek mentén kezeli az orvosi gyakorlat, annak ellenére, hogy részben ismertek a gyermek páciensek jogai. Sem a szülők, sem maguk az ellátott gyermekek nem elég tudatosak a jogaikat illetően. Az egészségügyi szakemberek nincsenek felkészülve a gyermekek életkori sajátosságaiból adódó kommunikációs nehézségek áthidalására, így a gyermek páciensek alapjogai csak részlegesen érvényesülnek: a gyermekeket, bár általában meghallgatják, nem tájékoztatják megfelelően egészségi állapotukról, nem vonják be a rájuk vonatkozó döntésekbe, ezáltal sérül a gyermek önrendelkezésének joga. A megfelelő egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyei kisebbek a szegénységben élő, szociokulturálisan veszélyeztetett gyermekek számára. Orv Hetil. 2018; 159(11): 423–429.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: László Zubek, Balázs Tőkey, Léna Szabó, and Gábor Élő

Dósa Á.: Az egészségügyi szolgáltatók kártérítési orvos felelőssége a tájékoztatás elmulasztásáért. Állam- és Jogtudomány, 2002, 1–2 , 23–72. Dósa Á. Az egészségügyi

Restricted access

Absztrakt

A cikk annak a paradigmaváltásnak a következményeit elemzi a sebészeti gyakorlatban, amely az utolsó ötven évben ment végbe az orvostudományban. A korábbi, paternalisztikus orvos-beteg kapcsolatot felváltotta a beteg tájékoztatásán, a kezelését érintő döntésekbe való bevonásán alapuló, egyenrangú orvos-beteg kapcsolat. Ez a váltás nem minden orvosi szakágban ment végbe egyforma sebességgel, s a sebészet ebben a vonatkozásban nemzetközileg is konzervatívabbnak mutatkozott, mint pl. az általános orvostan. A cikk elemezi a tájékoztatás gyakori problémáit, majd sorra veszi a sebészi tájékoztatás fontosabb elemeit és lehetséges technikai feltételeit. Külön kitér a sebészeti tájékoztatás specifikumaira és a beavatkozás elutasításának feltételeire is.

Restricted access

Irodalom 1. [A dokumentáció 1961 ] = A dokumentáció, az információ és a tájékoztatás fogalma: Terminológiai vita . 1961. Budapest: OSZK KMK

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Péter Vajer, Ferenc Tamás, Róbert Urbán, Péter Torzsa, and László Kalabay

Bevezetés: Az invazív pneumococcusbetegség előfordulása 50 éves kortól emelkedik. Vakcináció ajánlott, az átoltottság mégis igen alacsony. Célkitűzés: A szerzők az influenza ellen oltottak tájékoztatásának, a tájékoztatást nyújtó kilétének hatását vizsgálták az oltás felvételére. Módszer: Húsz praxisban, a 2012/2013-as influenzaoltási kampányban megjelenő 50 év feletti személyek kérdőívet töltöttek ki és tájékoztatást kaptak a pneumoccusvakcináció fontosságáról. Eredmények: 4000 személy közül 576 kért receptet, a nők 16,5%-a, a férfiak 11,6%-a (OR 1,67; CI 95% 1,37–2,04; p<0,001), átlagéletkoruk 70,95 év, illetve 69,8 év volt (OR 1,01; CI 95% 1,00–1,02; p<0,05). Családorvosi tájékoztatás esetén a védőoltást kérők aránya 33,6%, asszisztensnő általi tájékoztatás esetén 8% volt (OR 6,33; CI 95% 5,23–7,67; p<0,001), a védőoltást felvevőknél ez az arány 17,7%, illetve 4,4% volt. A családorvosok 6,3-szer több vakcinát adtak be, mint az azt megelőző évben (p<0,001). Következtetések: A családorvosok a pneumococcusvakcinációval kapcsolatban hatékonyabb tájékoztatást nyújtanak, mint az asszisztensek. Az intenzív tájékoztatás jelentősen növeli a pneumococcusvakcináció felvételi arányát. Orv. Hetil., 2015, 156(5), 186–191.

Open access

Jelen tanulmány a placebo terápiás és klinikai kutatásokban történő felhasználásának etikai kérdéseit veszi sorra, külön hangsúlyt helyezve a megtévesztés, az egészségügyi hátrány, a kutatási torzítás és a teljes körű tájékoztatás kérdéskörére. Az összefoglaló kitér a terápiás és klinikai hatásvizsgálatok során alkalmazott gyakorlati placebófelhasználás jellemzőire, összefoglalva a téma kurrens irodalmát, külön hangsúllyal a Köteles és munkatársai (2007) összefoglalóját követő, szakterületet érintő fejleményekre és kutatási eredményekre. A 20. századot követően a farmakocentrikus orvostudomány, főleg az etikai kérdésfelvetés mentén, a placebót negatívnak bélyegezte, ezen bélyeg pedig begyűrűzött a gyógyítás makrokontextusába, befolyásolva és nehezítve a placebo hatékony felhasználását a betegségek gyógyításában, az öngyógyító mechanizmusok elősegítésében és a tünetek enyhítésében. Napjainkra azonban a placebo témakörében végzett kutatások egyértelmű eredményeinek köszönhetően egyrészről a placebo felhasználását vitató kérdés fókusza a „lehet-e” kérdésről a „szabad-e” kérdésre módosult, az etikai megfontolások mentén pedig a fókusz tovább változik, immár nem a „szabad-e”, hanem a „hogyan kell alkalmazni” válik releváns kérdéssé.

Restricted access