Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for :

  • "tápanyag-utánpótlás" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All
Növénytermelés
Authors:
Helga Klupács
,
Ákos Tarnawa
,
Zsolt Szentpétery
,
Andrea Ambrus
, and
Márton Jolánkai

Összefoglalás

A SZIE Növénytermesztési Intézet nagygombosi kísérleti területén 2006 őszén állítottunk be kisparcellás kísérletsorozatot, melyek célja a különböző termesztéstechnológiai tényezők hatásának vizsgálata volt az őszi búza vetőmagtermesztés szempontjából. Az egyes kezeléseket a vetőmagtermesztés kritikus pontjain jellemző beavatkozások variációi alapján alakítottuk ki. A kísérletben öt különböző fajta vesz részt: az Alföld, Mv Magdaléna, Mv Suba, Mv Csárdás és Mv Toborzó. A kísérlet két fő pontja a tápanyagellátás és különböző peszticidek hatásának vizsgálata volt. Az első vizsgálati év eredményei az alábbiak: 1. A különböző herbicidek jelentős hatást gyakoroltak a termés mennyiségére. Elsősorban a termésmennyiséget növelték, 1,1-1,5 t/ha mértékben. Az egyes fajták esetén: a kijuttatott tápanyagmennyiség növelésének hatására az Mv Magdaléna és az Alföld termésátlaga folyamatosan emelkedett, az Mv Toborzó, Mv Suba fajták termései kezdeti csökkenés után szintén komoly növekedést mutattak a termésmennyiség tekintetében. A kontrolltól számított jelentős eltérést azonban csak az Mv Suba és az Mv Csárdás fajták esetében tapasztaltunk. A herbicidek hatása hasonló volt a parcellák termésmennyisége szempontjából. Az eltérés azonban csak az Mv Csárdás esetén volt szignifikáns. Az alkalmazott herbicidek esetében a kontrollhoz viszonyított szignifikáns különbséget csak az Mv Suba és az Mv Csárdás esetében, az inszekticidek és fungicidek hatására pedig csupán az Mv Csárdás esetében tapasztalhattunk, mindegyik esetben pozitív irányba. 2. A minőségi mutatók eredményeit összefoglalva, az egyszerűség kedvéért egy adattal, a hektáronkénti csíraszámmal (melyet az ezerszemtömeg, termésmennyiség és csírázási százalék alapján számoltunk ki) kifejezve azt tapasztaltuk, hogy az értékek a kijuttatott tápanyag-dózisok hatására fokozatosan emelkedtek, ennek ellenére szignifikáns különbséget csak az Mv Csárdás és az Alföld fajták mutattak. A különböző fejtrágya-mennyiségeknek köszönhetően a hektáronkénti csíraszám folyamatos emelkedést (pozitív korrelációt) mutatott, 10000000-15000000 db/ha közt alakult. Az Mv Magdaléna, az Mv Suba és az Mv Toborzó esetében a kontrollhoz képest szignifikáns különbséget nem találtunk. A mért eredmények közötti különbség csupán az Mv Csárdás és az Alföld esetén volt statisztikailag is igazolható. A herbicidek csíraszámra gyakorolt hatása hasonlóan változatos képet mutatott a fajták között. Az eredmények alapján csupán az Mv Suba és az Mv Csárdás adott szignifikáns különbséget. A különböző növényvédő szerek alkalmazása esetén szintén az Mv Csárdás fajta, a herbicidekkel kezelt parcellák közül pedig az előbbi mellett az Mv Suba is szignifikáns különbséget mutatott.

Restricted access

Összefoglalás

A gyümölcstermesztésben a megfelelő termésbiztonság elérésében és fenntartásában kulcsszerepe van a rendszeres és szakszerű tápanyag-utánpótlásnak. Munkánk során nitrogén, foszfor, kálium és magnézium műtrágyakészítmények (Kontrol, NP, NPK, NPKMg) hatását vizsgáltuk a fák vegetatív és generatív teljesítményére intenzív almaültetvényben ’Golden Reinders’ fajtán hároméves kísérletben (2016-2018). Eredményeink alapján a vizsgált időszakban a legnagyobb mértékű (80%) törzsgyarapodást a NPKMg kezelésben rögzítettük. 2016-ban és 2018-ban a fák optimális termésmennyiséget produkáltak (0,83-1,25 kg cm−2, valamint 0,78-1,15 kg cm−2) míg 2017-ben a kisugárzási fagyok miatt alacsonyabb hozamokat kaptunk (0,21-0,60 kg cm−2). Valamennyi évben és kezelésben a gyümölcsök mérete elérte az étkezési piac által támasztott követelményeket (75 mm átmérő), de azok alakulásában tendenciózus kezeléshatást nem tapasztaltunk. A levelek méretében ugyanakkor 6-10% körüli gyarapodás jelentkezett és azok relatív klorofill-tartalma, azaz a SPAD értéke, 2-5% körüli mértékben növekedett a vizsgálatok 2. és 3. évében az alkalmazott műtrágya kezelésekben.

Open access

Németh T.— Várallyay Gy. (1998): A trágyázás és tápanyag-utánpótlás jelenlegi helyzete és lehetőségei — Gyakorlati Agrofórum, Vol. 9 No. 13 pp. 2 Várallyay Gy. A trágyázás és tápanyag-utánpótlás

Restricted access

-Bölöni I. , 1965 . Kukoricatermesztés . Mezőgazdasági Kiadó . Budapest K ádár I. , 1993 . Különböző szemléletek a tápanyag-utánpótlás

Open access

A bioszén anyagában a tápanyagok három jellemző, hasznosulási sebességüket meghatározó formában lehetnek jelen. A hamu frakcióban lévő elemek gyakorlatilag azonnal, a labilis frakcióban lévők a mineralizáció után heteken, hónapokon belül, míg a perzisztens frakcióban lévők csak évszázadok során szabadulnak fel. A frakciók aránya a bioszén előállítási körülményeitől függ, így ezek alapvetően befolyásolják a végtermék tápanyag-szolgáltató képességét.

A foszfor és a kálium mindhárom frakcióban megtalálható, így a bioszén ezen elemek közvetlen forrása lehet a talajban. A nitrogén viszont csak a labilis és a perzisztens frakcióban található meg — koncentrációja a hamuban gyakorlatilag nullának tekinthető –, így a bioszén saját N-tartalmából növénytáplálási szempontból csak a labilis frakcióban lévő vehető számításba rövidtávon. Ezt figyelembe véve a bioszén alkalmazása mellett a nitrogén más forrásból történő pótlása szüksé-ges.

A bioszén azonban nem csak közvetlenül, saját tápelem-tartalma folytán, hanem közvetetten a talajtulajdonságokra (pH, kationcsere-kapacitás, vízgazdálkodás, stb.) és a mikrobiológiai folyamatokra gyakorolt hatása révén is befolyásolja a talaj táp-anyag-szolgáltató képességét. A közvetlen és közvetett hatás a tápanyagok felvehe-tősége szempontjából gyakran ellentétes irányú. A bioszénnel bevitt elemtartalom révén a talajban mért összes mennyiség megnőhet, de a fokozottabb tápelem-megkötő képesség miatt a könnyen felvehető, vízoldható mennyiségek lecsökken-hetnek. A két hatás eredője határozza meg, hogy egy adott elem felvehetősége javul-e a talajban.

Hosszú távon azonban csakis a közvetett hatásokkal számolhatunk, így a bioszén alkalmazásánál ezeket szem előtt tartva kell mérlegelni és dönteni a felhasználásáról.

A bioszén olyan mértékű alkalmazása, hogy az a Föld klímája szempontjából befolyásoló tényezőként jelentkezzen, egyelőre meglehetősen távolinak tűnik. A talajjavítási, tápanyag-utánpótlási szerepkörben azonban érdemes a bioszénnel foglalkozni. Az intenzív növénytermesztés során a bioszénnel történő tápanyag-utánpótlás nem biztosítható, de a konvencionális trágyaszerekkel együtt alkalmazva hasznos adalékanyag lehet, mivel azok hatékonyságának fokozása mellett talajjavító hatása is érvényesülni tud. A bioszén ezáltal a mezőgazdasági termelésben hosszú távú előnyöket biztosíthat.

Restricted access

Búzatermesztési kísérletek. 1970–1980 1985 Németh T. & Várallyay Gy. , 1998. A trágyázás és tápanyag utánpótlás

Restricted access

Eidgenössiche Forschungsantalt für Wald, Schnee und Landschaft Birmensdorf 226 . G. Solti 2000 Talajjavítás és tápanyag-utánpótlás

Restricted access

Egy köles tájfajta műtrágya-reakciójának vizsgálata

Examination of the reaction to fertilization of regional millet variety

Agrokémia és Talajtan
Authors:
Zsadány Zsembeli
,
Lúcia Sinka
,
Júlia Tüdősné Budai
,
Györgyi Kovács
,
Géza Tuba
, and
József Zsembeli

. KÁDÁR I ., 1993 . Különböző szemléletek a tápanyag-utánpótlás alapelveiről . Agrokémia és Talajtan . 42 . ( 3–4 .) 408 – 420 . KÁDÁR I ., 2012 . A mezőföldi műtrágyázási tartamkísérlet első évtizedeinek tanulságai . MTA ATK Talajtani és

Open access