Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for :

  • "táplálkozáskontroll" x
  • All content x
Clear All

A serdülőkori táplálkozási magatartás szerepe meghatározó mind a pozitív bio-pszicho-szociális fejlődés folyamatában, mind a felnőttkori egészséges életmód kialakításában. Vizsgálatunk célja a táplálkozáskontrollal összefüggésbe hozható egyénszintű, családi és transzperszonális tényezők vizsgálata. Adatainkat 1977 erdélyi serdülőtől (15–19 évesek) nyertük, önkitöltős kérdőíves módszerrel. Eredményeink a táplálkozáskontrollban nemi és életkori sajátosságokat igazolnak. A táplálkozással kapcsolatos tudatosságban a kognitív-kontroll tényezők mellett kiemelt szerepet játszanak a családi és transzperszonális tényezők. A nemzetközi vizsgálati eredményekkel ellentétben mintánkban az énhatékonyságnak az étkezés magatartással kapcsolatos meghatározó szerepe nem igazolódik. Ezzel ellentétben felértékelődik a szülői bánásmód és az elégedettség a szülői támogatással, és bár nemekhez, valamint életkorhoz kötötten, de igazolást nyer a transzperszonális tényezők szerepe. Az egyénszintű jóllétmutatók szintén összefüggésben állnak az étkezési magatartással, igazolva, hogy a táplálkozáskontroll a fiatalok életminőségének meghatározó eleme.

Restricted access

Az egészségfejlesztésben és betegségmegelőzésben az egészségtudatos táplálkozás, a táplálkozáskontroll kérdése egyre nagyobb figyelmet kap. A fiatalok táplálkozási szokásai számos problémát vetnek fel világszerte, mivel a globalizációs hatások következtében a tendenciák egyre kedvezőtlenebbek, ráadásul serdülőkorban kedvezőtlen irányba változik az egészségmagatartás is. A kutatások más egészségmagatartásoktól (mint például dohányzás, alkoholfogyasztás) eltérően azonban azt találták, hogy a serdülők étkezési magatartására kevésbé hatnak a kortársak, a szülői hatás továbbra is erős marad. Jelen vizsgálatunkat 15–20 éves szegedi középiskolások körében végeztük. Az adatgyűjtéshez önkitöltéses kérdőíves módszert alkalmaztunk, amely kiterjedt a minta étkezési magatartásának és az azzal összefüggő társas hatásoknak a megismerésére. Adataink alapján arra következtethetünk, hogy a szülők hatása igen erős a serdülők étkezési magatartására, a barátok szerepe pedig inkább indirekt módon, főként a testképpel, testsúllyal összefüggő hatásokban nyilvánul meg. Míg a testképpel összefüggő változók a lányokra, a társas hatások inkább a fiúkra hatnak. A lányok több tekintetben is előnyben vannak: a táplálékok kiválasztásában, sőt elkészítésében önállóbbak a fiúknál, kevésbé vannak ráutalva a szülőkre, a családra. A családban előforduló túlsúly is inkább preventív módon egészségtudatosabb táplálkozásra ösztönzi a serdülő lányokat. A serdülők étkezési magatartásának megismerése elősegítheti az egészségtudatosabb döntéseket a táplálkozás terén is.

Restricted access

Serdülőkorban az egészségmagatartás és a protektív tényezők a prevenció kiemelt érdeklődési területét képezik. A leggyakrabban vizsgált egészségmagatartási formák serdülőkorban a dohányzás, alkoholfogyasztás (mint egészségkockázati magatartások), a fizikai aktivitás és a táplálkozáskontroll (mint egészségvédő magatartások). Jelen kutatásunk ezen egészségmagatartások és bizonyos protektív tényezők összefüggéseire összpontosít. Adatainkat 1977, IX-XII.-es erdélyi diáktól nyertük, önkitöltős kérdőíves módszerrel, 2006 tavaszán. Az egészséggel kapcsolatos magatartási formák regresszióanalíziséből nyert adataink arra hívják fel a figyelmet, hogy az egészségvédő magatartás nem egyszerűen az egészségkockázati magatartásformák hiánya, hanem egészségtudatos döntés eredménye. A sportolás és a táplálkozáskontroll meghatározói a jövőorientáltság és az önszabályozott viselkedés, míg a szerfogyasztás legfontosabb prediktora az élet értelmébe vetett hit („életcélok és kapcsolatok” változó) hiánya volt. Az énhatékonyság sajátos helyzetére utal az, hogy mindkét egészségmagatartási típus esetében pozitív előjellel szerepelt az eredmények között. Kutatási eredményeink megerősítik a protektív pszichológiai hatások szerepét a fiatalok egészségtudatos viselkedésének kialakításában, illetve az egészségkockázati magatartásformák megelőzésében.

Restricted access

gender differences. [Táplálkozáskontroll középiskolások körében: Az étkezési magatartás társas összefüggéseinek nemek szerinti jellegzetességei.] Mentálhig Pszichoszom. 2008; 9: 149–164. [Hungarian

Restricted access