Search Results

You are looking at 1 - 10 of 17 items for :

  • "társadalmi mobilitás" x
  • All content x
Clear All

Összefoglaló. Vizsgálatunk során 11 első generációs oktató életútját és pályaképét tekintjük át, elemezzük az őket ért hátrányokat, a helyzetükből fakadó előnyöket, valamint igyekszünk feltárni az oktatási karrierjük főbb állomásait, továbbtanulásuk motivációit és pályaválasztásuk történetét. Az eredmények szerint az interjúalanyok tapasztalatai diverz mintákat mutatnak, tehát a hátrányok megélése nem általános jelenség, bár a megkérdezettek nagyobb részénél az erre utaló elemek megragadhatók. A hátrányok azokon a tudományterületeken jelentkeznek élesebben, ahol a kulturális tőke felhalmozása a szakmai identitás markánsabb részét képezi, vagy pedig az adott intézmény társadalmi háttere (mind oktatói, mind hallgatói) kedvező.

Summary. The aim of this study is to recover the career and life path of 11 first-generation academics. We try to map their disadvantages or advantages – which are embedded in their social circumstances – motives of their further studies and the history of their career choices. The results have shown that their experiences are diverse. The experiencing of handicaps does not work in every case nevertheless these kinds of traces can be found in some forms by most of them. These handicaps seem to be more significant in the field of those disciplines in which cultural capital is rather the parts of the professional identities and professional socialisation or the prestige of the institution is high.

Open access

Absztrakt:

A mobilitási lehetőségek és igények, valamint az oktatási rendszer funkciói szorosan összefüggnek. Fontos kérdés, vajon egy-egy képzéstípus kiszolgálja-e kliensei társadalmi igényeit. A magyar szakképzési rendszer egyre inkább kettészakad: míg az érettségit nyújtó képzésekben lehetőséget látnak a tanulók az előrelépésre, addig az érettségit nem adó képzések teljes zsákutcát jelentenek egy homogén társadalmi rétegnek. Ráadásul, a szakközépiskolák kliensei pont azokból kerülnek ki, akik számára jelenleg nem körvonalazódik az iskolai mobilitási csatornán kívül egyéb mobilitási lehetőség. Ilyen környezetben a lemorzsolódás, a korai iskolaelhagyás és az iskolai reziliencia vizsgálata kulcskérdés, hiszen ezek az atipikus tanulói magatartások áshatják alá leginkább egy-egy képzéstípus legitimitását. Jelen tanulmányban az iskolai reziliencia és a mobilitási szándék összefüggését keressük. Az Országos kompetenciamérés (OKM) 2016. évi 10. évfolyamos tanulói adatbázisának felhasználásával háromféle rezilienciaszámítást ismertetek. Azt vizsgálom, hogy miként alakul a reziliencia mértéke azok között, akik státuszmegőrzési szándékot vagy felfelé irányuló mobilitási vágyat fogalmaznak meg. Eredményeim szerint a mobilitási szándék és a reziliencia mértéke összefügg.

Open access

Kolosi, Tamás: A terhes babapiskóta. A rendszerváltás társadalomszerkezete. [The Pregnant Sponge Finger. The Social Structure of the Change of the System] Budapest: Osiris, 2000.; Róbert, Péter: Társadalmi mobilitás a tények és a vélemények tükrében. [Social Mobility as Reflected by Facts and Views] Budapest: Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság - Századvég, 2001.

Restricted access

Absztrakt:

A cigány, roma népességet hagyományosan úgy szokták tekinteni, mint a társadalom leghátrányosabb helyzetű csoportját, amelynek sok gazdasági, társadalmi és kulturális segítségre volna szüksége, hogy integrálódjék a többségi társadalomba. Ebben a tanulmányban a szerző, ellenkezőleg, a cigány, roma társadalom középosztályosodását mutatja be Magyarországon. A cigány, roma középosztályosodás századok óta tart, de nehezen vagy sehogy sem volt megfigyelhető, mivel azok, akik integrálódtak a középosztályba, egyben asszimilálódtak is. Az utóbbi években azonban új jelenségre figyelhettünk fel: a cigányság a középosztályosodás során egyre inkább megőrzi cigány, roma identitását, amit eredeti nevének a megőrzése is mutat. A cigány, roma lakosság iskolázottsági szintje drámaian emelkedik. A kutatások, amelyek eredetileg a cigány, roma elemi oktatásra összpontosultak, egyre inkább áttevődnek a cigányság közép- és felsőfokú oktatására. Új aktor is színre lépett a cigányság iskolázásának támogatásában, a tradicionális (keresztény) egyházak. A szerző néhány egyetemi hallgató életpályáján keresztül illusztrálja a fő társadalmi intézmények (iskola, felsőoktatás, egyház, civil szervezetek) együttműködését a cigány, roma középosztályosodás folyamatában.

Open access

A szerző esszéje elsősorban az óbabilóni birodalom és a hettita társadalom mobilitási esélyeinek összehasonlításával foglalkozik, többek között a hettita rabszolgák felemelkedési esélyeinek empirikus elemzésén keresztül. Az író külön tárgyalja a státusinkonzisztenciát az óbabilóni b__

Restricted access

1988 Ferge Zs. (1969): Társadalmi mobilitás, a társadalom nyitottsága. [Social Mobility, the Openness of the Society.] Valóság , 6: 10

Restricted access

-selection and mobility) Andorka, Rudolf (1990): A társadalmi mobilitás félévszázados trendjei Magyarországon. (Half a century's tends of social mobility in Hungary) In Andorka, Rudolf

Restricted access

A kiterjedt nemzetközi vizsgálatok, amelyek a társadalmi közérzetet igyekeznek feltárni, kizárólag az egyének szubjektív jólétét tanulmányozzák és mérik. Az előadás azonban abból indul ki, hogy az egyén nemcsak önmagára koncentrálva él meg különböző helyzeteket, hanem mint a társadalom aktív alkotóeleme direkt módon is megtapasztalja és megítéli annak viszonyait, érzelmileg reagál rájuk, és ebben is ki van téve társai meggyőző vagy taszító hatásának. A társadalmi közérzet célzott kutatásának utolsó fázisára 2007–2008 fordulóján került sor, 600 fős rétegzett mintán. A strukturált interjúk 6 témakört érintettek: A) a vizsgálati személyek szubjektív jóllétét, hangulatát, elégedettségét, B) hogyan látják mások érzelmi állapotát, hogyan észlelik a társadalom más tagjainak viszonyulásait, C) a társadalom viszonyaival, intézményeivel szemben magának a kérdezettnek a kinyilvánított személyes attitűdjét, D) a tárgyi jellemzést, amelyet a vizsgálati személyek a társadalmi közállapotokról és intézményekről adtak, E) az emberi értékek és a társadalmi pozíciók látni vélt (disz)harmóniáját, F) összehasonlítást a múlt és jelen, a norma és a valóság között. A kérdezett válaszai és azok összefüggései nemcsak korrelációs és faktoranalízis útján képezték elemzés tárgyát, hanem a vizsgálati személyek csoportosítására is sor került, a nézetek kapcsolódási mintáit kifejező jellegzetes válasznyalábjaik alapján. A klaszteranalízis három népes csoportot különített el, amelyeket toleránsnak, ambivalensnek, illetőleg hiperkritikus nak lehet címkézni, és meg lehet határozni helyüket a közállapotok (alapvetően kedvezőtlen) megítélésének kontinuumában. Az empirikus adatok arról tanúskodnak, hogy a társadalom érzésvilágát a történeti léptékű társadalmi átalakulás, a társadalmi mobilitás és különbségek növekedése, valamint a társadalmi egyenlőség és gondoskodás normáinak halványulása és keresése zaklatja fel.

Restricted access

. Liskó Ilona (2003): Kudarcok a középfokú iskolákban . Kutatás Közben. Oktatáskutató Intézet, Budapest. Lin, Nan (1997): Társadalmi erőforrások és társadalmi mobilitás – a státuselérés strukturális elmélete. In: Angelusz Róbert

Restricted access

. Iskolaválasztás és mobilitás 2000 Andorka, R. (1995): A társadalmi mobilitás félévszázados trendjei Magyarországon. [Half of Century

Restricted access