Search Results

You are looking at 1 - 10 of 44 items for :

  • "társadalmi egyenlőtlenségek" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

): Teljesítményelv. A társadalmi egyenlőtlenségek igazolásának modern formája. Múltunk 56(2), 34–50. Huszár Ákos (2011b): Társadalmi rétegződés és az egyenlőtlenségek igazolása. Szociológiai Szemle 21(3), 107

Restricted access

Beck, Ulrich (1997): Túl renden és osztályon? Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi individualizációs folyamatok és az új társadalmi alakulatok, identitások keletkezése. In: Angelusz Róbert (szerk.): A társadalmi

Restricted access
Educatio
Author: Péter Tibor Nagy

, Jóri András adatvédelemmel foglalkozó jogász-ügyvéd és Tardos Róbert szociológus. Educatio , Vol. 22. No. 4. pp. 555–566. 4 Blaskó Zs. (2008) Társadalmi egyenlőtlenségek

Open access

Az árnyékoktatás oktatásgazdasági közelítésben

Shadow Education in the Educational Economy approach

Educatio
Author: István Polónyi

Abstract:

The study first defines the shadow economy and (in its peculiar Hungarian version) the second economy. The writing then defines and examines shadow education relative to the shadow economy.

Subsequently, the writing reviews the forms of shadow teaching. It then focuses on shadow education from the perspective of various economic theories and approaches.

The study concludes that shadow education is essentially a market response to the characteristics of the formal education system: that public education is unable to address individual needs and abilities, or that it deliberately egalitarianly treats everyone, or that public education is of low quality. At the same time, the individualisation effect of shadow education is also a source of different levels of ability and academic achievement of students from different social backgrounds (who are able and willing to use different amounts of shadow education due to their economic opportunities). Thus, shadow education is one of the means of transplanting social differences, which the state, education policy, can never prevent, but only mitigate.

Open access

Az anyag azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy vajon a magyar fiatalok miként látják a rendszerváltást követő jelentős gazdasági, társadalmi, politikai és tulajdoni átrendeződési folyamatok következményeit, és minként ítélik meg azoknak a kortársaik (fiatalok) és a saját életükre gyakorolt hatásait. A problémát egy hosszú ideje tesztelt kérdés „mit tart az ifjúság legégetőbb problémájának” kapcsán járja körül társadalmi és regionális metszetben az anyag, melyre az „Ifjúság 2000” kutatásban nyolcezer 15-29 éves fiatal válaszolt. A fiatalok válaszaiból kirajzolódó szubjektív társadalomkép centrumában a „munkanélküliség”, az „alacsony keresetek”, a „lakáshelyzet megoldatlansága” vagy a „létbizonytalanság” problémái állnak, csupa olyan tényező, amely a társadalmi lét legelemibb összefüggéseit kondicionálja. A fiatalok által felrajzolt szubjektív társadalomképből egybeesve a reálfolyamatokkal megállapítható, hogy a magyar ifjúság reálisan - nem pesszimistán - értékeli a körülötte zajló folyamatokat. Ugyanakkor az is jól érzékelhető, hogy e társadalmi méretekben megoldatlan problémák súlyos feszültségeket keltenek körükben, melyekre az eddigiekben nem születtek adekvát és hatékony politikai és gazdasági válaszok.

Restricted access

Andorka , Rudolf 1992: A társadalmi egyenlőtlenségek növekedése a rendszerváltás óta [The growth of social inequalities since the change of system]. Szociológiai Szemle 1. 3–26. Andorka R. A

Restricted access

A társadalmi egyenlőtlenségek testi és pszichikai egészségre gyakorolt hatását számos kutatás igazolta a modern társadalmakban. Ez a hatás azonban az életciklus folyamán nem mutatkozik egyenlő mértékben; gyermek- és felnőttkorban jelentős az összefüggés a társadalmi helyzet és az egészségi állapot között, a serdülők és idősek körében viszont kevésbé nyilvánvaló és koherens a kapcsolat. Míg serdülőkorban, ahol az egészségi állapot szintjén ritkán igazolhatók társadalmi egyenlőtlenségek, a pszichikai állapotban, akár az objektív, de főként a szubjektív társadalmihelyzet-indikátorok hatása egyértelműen kimutatható, mint például a pszichoszomatikus tünetek, az egészség önértékelése vagy a depresszió. Jelen tanulmány célja ezért a középiskolások pszichikai egészségének felmérése a szüleik által meghatározott társadalmi státusz tükrében. Kérdőíves adatfelvételünkre 2008 tavaszán került sor Szegeden, középiskolás diákok körében (N=881). A társadalmi helyzetet a következő mutatókkal mértük: szülők iskolai végzettsége és alkalmazási minősége, valamint a társadalmi helyzet önbesorolása; a függő változók között az egészség önértékelése, a depresszió, az élettel való elégedettség és az optimizmus szerepelt. Eredményeink szerint mind az objektív, mind pedig a szubjektív társadalmihelyzet-mutatók összefüggnek a középiskolások pszichikai állapotával. A szubjektív mutatók szerepe erőteljesebb és grádiensszerű; az objektív mutatók közül a szülők iskolai végzettsége és a végzettséggel összefüggő szellemi foglalkozása, illetve vállalkozói státusza gyermekeik jobb pszichikai állapotával jár együtt; az apa munkanélkülisége viszont a serdülők élettel való elégedettségét rontja.

Restricted access

Bourdieu, P. (1978): A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Tanulmányok. Gondolat, Budapest. A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése

Restricted access

–822. Bourdieu, Pierre (1978a): Az iskolai kiválóság és a francia oktatási rendszer értékei. In: Uő: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Gondolat, Budapest. Bourdieu, Pierre (1978b): Rekonverziós stratégiák. In: Uő: A

Restricted access

Bourdieu, P. (1978): Rekonverziós stratégiák. In: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Gondolat, Budapest. Rekonverziós stratégiák

Restricted access