Search Results
Mobilitási szándékok és reziliencia
Mobility Intentions and Resilience
Absztrakt:
A mobilitási lehetőségek és igények, valamint az oktatási rendszer funkciói szorosan összefüggnek. Fontos kérdés, vajon egy-egy képzéstípus kiszolgálja-e kliensei társadalmi igényeit. A magyar szakképzési rendszer egyre inkább kettészakad: míg az érettségit nyújtó képzésekben lehetőséget látnak a tanulók az előrelépésre, addig az érettségit nem adó képzések teljes zsákutcát jelentenek egy homogén társadalmi rétegnek. Ráadásul, a szakközépiskolák kliensei pont azokból kerülnek ki, akik számára jelenleg nem körvonalazódik az iskolai mobilitási csatornán kívül egyéb mobilitási lehetőség. Ilyen környezetben a lemorzsolódás, a korai iskolaelhagyás és az iskolai reziliencia vizsgálata kulcskérdés, hiszen ezek az atipikus tanulói magatartások áshatják alá leginkább egy-egy képzéstípus legitimitását. Jelen tanulmányban az iskolai reziliencia és a mobilitási szándék összefüggését keressük. Az Országos kompetenciamérés (OKM) 2016. évi 10. évfolyamos tanulói adatbázisának felhasználásával háromféle rezilienciaszámítást ismertetek. Azt vizsgálom, hogy miként alakul a reziliencia mértéke azok között, akik státuszmegőrzési szándékot vagy felfelé irányuló mobilitási vágyat fogalmaznak meg. Eredményeim szerint a mobilitási szándék és a reziliencia mértéke összefügg.
Első generációs oktatók pályaképe és önreflexiói
First-generation Academics’ Biogrpahies and Self-reflections
Összefoglaló. Vizsgálatunk során 11 első generációs oktató életútját és pályaképét tekintjük át, elemezzük az őket ért hátrányokat, a helyzetükből fakadó előnyöket, valamint igyekszünk feltárni az oktatási karrierjük főbb állomásait, továbbtanulásuk motivációit és pályaválasztásuk történetét. Az eredmények szerint az interjúalanyok tapasztalatai diverz mintákat mutatnak, tehát a hátrányok megélése nem általános jelenség, bár a megkérdezettek nagyobb részénél az erre utaló elemek megragadhatók. A hátrányok azokon a tudományterületeken jelentkeznek élesebben, ahol a kulturális tőke felhalmozása a szakmai identitás markánsabb részét képezi, vagy pedig az adott intézmény társadalmi háttere (mind oktatói, mind hallgatói) kedvező.
Summary. The aim of this study is to recover the career and life path of 11 first-generation academics. We try to map their disadvantages or advantages – which are embedded in their social circumstances – motives of their further studies and the history of their career choices. The results have shown that their experiences are diverse. The experiencing of handicaps does not work in every case nevertheless these kinds of traces can be found in some forms by most of them. These handicaps seem to be more significant in the field of those disciplines in which cultural capital is rather the parts of the professional identities and professional socialisation or the prestige of the institution is high.
A cigányság középosztályosodása
The Emergence of Romani Middle Class
Absztrakt:
A cigány, roma népességet hagyományosan úgy szokták tekinteni, mint a társadalom leghátrányosabb helyzetű csoportját, amelynek sok gazdasági, társadalmi és kulturális segítségre volna szüksége, hogy integrálódjék a többségi társadalomba. Ebben a tanulmányban a szerző, ellenkezőleg, a cigány, roma társadalom középosztályosodását mutatja be Magyarországon. A cigány, roma középosztályosodás századok óta tart, de nehezen vagy sehogy sem volt megfigyelhető, mivel azok, akik integrálódtak a középosztályba, egyben asszimilálódtak is. Az utóbbi években azonban új jelenségre figyelhettünk fel: a cigányság a középosztályosodás során egyre inkább megőrzi cigány, roma identitását, amit eredeti nevének a megőrzése is mutat. A cigány, roma lakosság iskolázottsági szintje drámaian emelkedik. A kutatások, amelyek eredetileg a cigány, roma elemi oktatásra összpontosultak, egyre inkább áttevődnek a cigányság közép- és felsőfokú oktatására. Új aktor is színre lépett a cigányság iskolázásának támogatásában, a tradicionális (keresztény) egyházak. A szerző néhány egyetemi hallgató életpályáján keresztül illusztrálja a fő társadalmi intézmények (iskola, felsőoktatás, egyház, civil szervezetek) együttműködését a cigány, roma középosztályosodás folyamatában.
Kolosi, Tamás: A terhes babapiskóta. A rendszerváltás társadalomszerkezete. [The Pregnant Sponge Finger. The Social Structure of the Change of the System] Budapest: Osiris, 2000.; Róbert, Péter: Társadalmi mobilitás a tények és a vélemények tükrében. [Social Mobility as Reflected by Facts and Views] Budapest: Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság - Századvég, 2001.
A szerző esszéje elsősorban az óbabilóni birodalom és a hettita társadalom mobilitási esélyeinek összehasonlításával foglalkozik, többek között a hettita rabszolgák felemelkedési esélyeinek empirikus elemzésén keresztül. Az író külön tárgyalja a státusinkonzisztenciát az óbabilóni b__
Roma szakkollégium mint nonformális tanulási tér
Roma Student Society at the University as Non-formal Learning
A tanulmány egy nagyobb kutatás részeredményeit felhasználva azt elemzi, hogy a társadalmi mobilitás útját járó fiatalok a felsőoktatási előrehaladás időszakában miként kapcsolták össze az informális (családi, baráti) és formális (iskolai) tanulásukat, tudásukat. Vizsgálatunk egy nonformális tanulási térként értelmezett inkluzív kortársközösség (roma szakkollégium) volt hallgatói körében zajlott. A szakkollégisták életútinterjúiban (N = 50) a közösség saját fizikai tere, a kortárscsoport közösségi élményekbe ágyazott tevékenységei, valamint az egyetemi oktatók és más segítők partneri szerepben jelentek meg kiugróan. A visszaemlékezések arra utalnak, hogy a szakkollégium mint nonformális közösség „hídszerepet” töltött be az otthoni és egyetemi élet között.
Összefoglaló. Az írás áttekinti a most záruló kormányzati ciklus felsőoktatás-politikai lépéseit. Négy területet vizsgál meg. Az első a felvételi rendszer átalakítása, amelynek nyomán a felsőoktatás a kormány elitista politikája miatt, a társadalmi mobilitás befagyása felé halad. A másik terület az intézményi vezetés, amely területen a gazdaság és hatékonyság jelszavát hangoztatva – a korábbi csodafegyvernek hirdetett kancellári rendszer bukása után – az alapítványi átszervezéssel kíván előrelépni a kormány. Azonban ez az átszervezés valójában inkább politikai megszállás, amelynek nyomán Fidesz-barát kuratóriumok tulajdonába került át az állami felsőoktatási intézmények nagyobbik része. A harmadik terület a nemzetköziesedés. Ezen a területen szembetűnő ellentmondás a CEU törvénytelen elüldözése, szemben a Fudan Egyetem értelmetlen idehívásával, továbbá a külföldi hallgatók jelentős anyagi támogatással történő idecsábítása szemben a hazai hallgatók külföldi tanulásának elhanyagolásával. És végül a felsőoktatási támogatások alakítása is ilyen ellentmondásos, azáltal, hogy a 2013 óta tartó szigorú elvonással terhelt felsőoktatási intézmények baráti kuratóriumokba átszervezett részének állami támogatását megduplázta a kormány.
Summary. The study reviews the higher education policy steps of the current government term. It looks at four areas. The first is the overhaul of the admissions system, which has seen higher education move towards a freeze on social mobility as a result of the government’s elitist policies. The other area is institutional management, where the government intends to make progress with the reorganisation of foundations, under the slogan of economy and efficiency, after the failure of the former chancellorship system, which was proclaimed a panacea. However, this reorganisation is in fact more of a political occupation, with the majority of public higher education institutions being taken over by Fidesz-friendly boards of trustees. The third area is internationalisation. In this area, there is a striking contradiction between the government’s illegal blocking of CEU’s operation in Hungary and the senseless invitation of Fudan University. But there is also a contradiction between the luring of foreign students to Hungary with substantial government support versus the low level of government encouragement for domestic students to study abroad. And finally, the restructuring of higher education funding is just as controversial. In the higher education sector, which has been subject to severe cutbacks since 2013, funding has been doubled for institutions that have been reorganised by the government to be owned and run by pro-government boards of trustees.
A kiterjedt nemzetközi vizsgálatok, amelyek a társadalmi közérzetet igyekeznek feltárni, kizárólag az egyének szubjektív jólétét tanulmányozzák és mérik. Az előadás azonban abból indul ki, hogy az egyén nemcsak önmagára koncentrálva él meg különböző helyzeteket, hanem mint a társadalom aktív alkotóeleme direkt módon is megtapasztalja és megítéli annak viszonyait, érzelmileg reagál rájuk, és ebben is ki van téve társai meggyőző vagy taszító hatásának. A társadalmi közérzet célzott kutatásának utolsó fázisára 2007–2008 fordulóján került sor, 600 fős rétegzett mintán. A strukturált interjúk 6 témakört érintettek: A) a vizsgálati személyek szubjektív jóllétét, hangulatát, elégedettségét, B) hogyan látják mások érzelmi állapotát, hogyan észlelik a társadalom más tagjainak viszonyulásait, C) a társadalom viszonyaival, intézményeivel szemben magának a kérdezettnek a kinyilvánított személyes attitűdjét, D) a tárgyi jellemzést, amelyet a vizsgálati személyek a társadalmi közállapotokról és intézményekről adtak, E) az emberi értékek és a társadalmi pozíciók látni vélt (disz)harmóniáját, F) összehasonlítást a múlt és jelen, a norma és a valóság között. A kérdezett válaszai és azok összefüggései nemcsak korrelációs és faktoranalízis útján képezték elemzés tárgyát, hanem a vizsgálati személyek csoportosítására is sor került, a nézetek kapcsolódási mintáit kifejező jellegzetes válasznyalábjaik alapján. A klaszteranalízis három népes csoportot különített el, amelyeket toleránsnak, ambivalensnek, illetőleg hiperkritikus nak lehet címkézni, és meg lehet határozni helyüket a közállapotok (alapvetően kedvezőtlen) megítélésének kontinuumában. Az empirikus adatok arról tanúskodnak, hogy a társadalom érzésvilágát a történeti léptékű társadalmi átalakulás, a társadalmi mobilitás és különbségek növekedése, valamint a társadalmi egyenlőség és gondoskodás normáinak halványulása és keresése zaklatja fel.
Regionális hátránykompenzáció a közművelődésben megvalósuló kulturális tanulás segítségével
Regional Disadvantage Compensation with the Aid of Cultural Learning Realised in Community Learning
, társadalmi tőke. In: Angelusz R. (ed.) A társadalmi rétegződés komponensei . Budapest, Új Mandátum. pp. 156–178. 8 DiMaggio, P. (1998) Kulturális tőke és iskolai siker. In: Róbert P. (ed.) Társadalmi mobilitás. Budapest
Szülői segítségnyújtás a jelenléti és távolléti oktatás idején
Parental Assistance during Traditional and Distance Education
struktúrákban való részvétel hatása az egyesült államokbeli középiskolások jegyeire. In: Róbert P. (ed.) Társadalmi mobilitás. Hagyományos és új megközelítések . Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó. pp
