Search Results

You are looking at 1 - 10 of 48 items for :

  • "túlsúly" x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Imre Rurik, Tímea Ungvári, Judit Szidor, Péter Torzsa, Csaba Móczár, Zoltán Jancsó and János Sándor

Absztrakt

Bevezetés: A világszerte növekvő arányú elhízás Magyarországon is észlelhető, populációs előfordulásáról az első nagyszabású felmérés 1988-ban történt. Célkitűzés: A szerzők az eddigi legnagyobb esetszámú hazai elhízásprevalencia-vizsgálataik eredményeit mutatják be, amelyet háziorvosok és foglalkozás-egészségügyi orvosok részvételével bonyolítottak le. Módszer: A 18 év fölötti magyar lakosság 0,55%-ának, 43 287 fő (17 901 férfi és 25 386 nő) regisztrált adatait elemezték, országosan reprezentatív megoszlásban. Összehasonlították a korábbi hazai vizsgálatokkal, elemezték a testtömegindex, haskörfogat, iskolázottság, hypertonia és/vagy diabetes jelenléte és az életkor közötti kapcsolatot. Eredmények: Összességében férfiaknál a túlsúly 40%, az elhízás 32%-ban van jelen, míg nőknél mindkét kategória közel 32%-ban. A 18–34 év közötti életkori csoportban a férfiak 32,7%-a túlsúlyos, míg 18,2%-uk elhízott, 35–59 év között 40,1% és 34,4%, 60 év fölött 43,5%, illetve 38,8%. Ugyanezen korosztályi adatok nőknél: 19,6 és 15,7%, 36,8 és 38,7%, 36,5 és 39,7%. A testtömegindex-eloszlásokat és a hasi elhízás (férfiaknál >102 cm, nőknél >88 cm) adatait évtizedes életkori csoportokban és településtípusok szerint is bemutatják. A legnagyobb arányú túlsúly a felsőfokú végzettségű férfiaknál, a legtöbb elhízott a legalacsonyabb végzettségű nőknél volt. A testtömegindex szerinti és hasi elhízás a falvakban volt a legnagyobb arányú, különösen nőknél. A metabolikus betegségek jelenléte erősen korrelált a testtömegindexszel, és inverz módon az urbanizáció mértékével. Következtetések: Az elmúlt évtizedekben a túlsúly és főleg az elhízás aránya jelentősen megnőtt, különösen látványosan férfiaknál, szembetűnően a fiatalabbaknál. Ez nemcsak orvosi, de komoly népegészségügyi és gazdasági problémát is jelent, kezelése össztársadalmi figyelmet, a jelenleginél nagyobb szakmapolitikai támogatást igényel. Orv. Hetil., 2016, 157(31), 1248–1255.

Open access

. Trend and prevalence of overweight and obesity in Hungary, 2015. [Elhízó Magyarország. A túlsúly és az elhízás trendje és prevalenciája Magyarországon, 2015.] Orv. Hetil., 2016, 157 (31), 1248–1255. [Hungarian

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Andrea Emese Jakab, Erzsébet Valéria Hidvégi, Miklós Illyés, Attila Cziráki, Tibor Kalmár, Zoltán Maróti and Csaba Bereczki

Absztrakt:

Bevezetés: Napjainkban világszerte folyamatosan emelkedik a túlsúly és az elhízás előfordulási gyakorisága. Ez a jelenség nemcsak a felnőtt-, hanem a gyermek- és serdülőpopulációt is érinti. Ugyanakkor a túlsúly és az elhízás nem csupán kórállapotok, hanem számos egyéb megbetegedésnek, így emelkedett és magas vérnyomásnak a kialakulásához is vezethetnek. Célkitűzés: Célunk az volt, hogy megvizsgáljuk a túlsúlyhoz és az elhízáshoz társult emelkedett és magas vérnyomás előfordulási gyakoriságát magyarországi 3−18 éves korú populációban. Módszer: A vizsgálatba 2005 és 2018 között összesen 8624 (fiú = 4719) gyermeket és serdülőt vontunk be. Normál testsúlyú, túlsúlyos és elhízott csoportokat a testtömegindex alapján képeztünk. Az emelkedett (≥90–<95 percentilis) és magas (≥95 percentilis) vérnyomás diagnózisát részletes noninvazív kivizsgálás (laboratóriumi vizsgálat, hasi ultrahang, gyermekkardiológiai vizsgálat, 24 órás vérnyomás-monitorizálás) eredményeként állítottuk fel. Eredmények: Vizsgálatunkban a túlsúly és az elhízás együttes előfordulási gyakorisága 23,5% volt, ezen belül fiúknál 26,4%, míg lányoknál 20%. A túlsúlyos gyermekek és serdülők csoportjában az emelkedett vérnyomás prevalenciája 9,8%, az elhízottaknál 4,6% volt, míg a magas vérnyomás előfordulási gyakorisága 8,3% (esélyhányados: 1,1; 95% CI) volt a túlsúlyosak és 26,7% (esélyhányados: 3,6; 95% CI) az elhízottak között. Következtetés: Tudomásunk szerint először közlünk magyarországi adatokat nagyszámú kortárs gyermek- és serdülőpopuláció esetében az emelkedett és magas vérnyomásnak a túlsúlyhoz és az elhízáshoz társuló előfordulási gyakoriságáról. A túlsúly és az elhízás a társult hypertoniával a szív-ér rendszeri betegségek kialakulása szempontjából fokozott kockázatot jelent. Éppen ezért kiemelkedően fontos a jól működő primer prevenciós stratégiák kialakítása. Orv Hetil. 2020; 161(4): 151–160.

Open access

Bevezetés: A túlsúly és az elhízás folyamos és globális elterjedése Magyarországot is érinti. Az egészségügyi kiadások egyre nagyobb hányadát költik az elhízás és a vele szoros oki kapcsolatban álló betegségek kezelésére. Célkitűzés: A szerzők az elhízáshoz köthető leggyakoribb betegségekkel kapcsolatos 2012. évi egészségügyi közkiadások és a betegek kiadásainak elemzését, valamint a korábbi adatokkal való összevetését tűzték ki célul. Módszer: Az elemzés alapjául az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2012-es ellátási és kifizetési adatai szolgáltak a járó- és fekvőbeteg-intézményekben elhízás, diabetes és magas vérnyomás miatt kezelt és így jelentett betegek ellátása, valamint ugyanezen diagnózisokon alapuló táppénzes utalványozás alapján. A diabetesben szenvedők körében 80%-os, a hypertoniások körében pedig 60%-os a túlsúlyos vagy elhízott betegek aránya. Eredmények: A szerzők számítása szerint az elhízott vagy túlsúlyos betegek ellátásának költsége legalább 207 milliárd Ft volt, ami a teljes E-Alap kiadásainak 11,6%-át és a bruttó hazai termék 0,73%-át tette ki. A betegek hozzájárulása a kezeléshez legkevesebb 22 milliárd Ft-ot igényelt. Figyelembe véve az elhízottaknál nagyobb arányban kialakuló és nagyobb kezelési költséget jelentő betegségeket, továbbá az esetlegesen magasabb incidenciaarányt, a valódi költségek ennél lényegesen nagyobbak lehettek (az összes egészségügyi közkiadás 15–18%-a, illetve a bruttó hazai termék legalább 1%-a). Következtetések: A túlsúllyal vagy elhízással kapcsolatos egészségügyi közkiadás és egyéni hozzájárulás jelentős gazdasági terhet jelent. Orv. Hetil., 2014, 155(35), 1406–1412.

Restricted access

Az elhízás pszichológiai aspektusai nem választhatók el a túlsúlyos emberekkel szemben kialakított sztereotípiáktól és a nők társadalmi helyzetétől. Mind a tudományos, mind a köznapi megközelítésekre jellemző, hogy az elhízásért elsősorban az egyént és nem a környezeti tényezőket teszik felelőssé. A túlsúlyos embert a társadalom erőteljesen stigmatizálja és diszkriminálja, bár az elutasítás rendszerint indirekt formát ölt, és már gyerekkorban tetten érhető. Kvalitatív vizsgálatunk arra irányult, hogy felmérje e társadalmi összetevők hatásait a serdülőkor előtt álló lányok elhízással, a túlsúlyos emberekkel és a soványságideállal kapcsolatos attitűdjeiben. Nyolc fókuszcsoport-interjúban 51, 9—11 éves gyerek vett részt Budapesten és környékén. Az interjúk szociálpszichológiai tartalomelemzése több szinten, a „grounded theory” elve szerint és a sztereotipizálás hatásainak elméleti kerete mentén zajlott. Eredményeink a túlsúlyossággal szembeni egyöntetű, negatív attitűdökről árulkodnak, amelyek kifejeződése kommunikációs tabuba ütközik, így az elutasítás ténye implicit marad. A gyerekek morális dilemmát élnek át, mivel az elutasítás tapasztalata szembekerül a saját magukról fenntartott pozitív, toleráns én képével. Következésképp a túlsúlyhoz kapcsolódó attribúció kérdése meghatározó szerepet kap az elfogadás—elutasítás dinamikájában. A beszélgetéseket a soványság normatív jellege, vagyis a sovány mint jelző nélküli állapot gondolata is áthatja. Mivel azonban mindez implicit módon és nem nyíltan kommunikálva fogalmazódik meg, a túlsúlyos gyerekek fenyegetett helyzete fokozottan tetten érhető, hiszen az implicit vagy averzív elutasítást az elutasító nem, csupán az elutasított érzékeli. A túlsúly problémája megnevezhetetlen, mégis áthatja a csoportdinamikát. Kutatásunk eredményei arra engednek következtetni, hogy a serdülőkor előtt álló lányokban kiemelten fontos lenne tudatosítani az (A) egészséges táplálkozással, az egészséges életmóddal, vagyis az elhízás megelőzésével és kezelésével kapcsolatos és a (B) külső megjelenésre vonatkozó társadalmi elvárások, sztereotípiák és kirekesztő attitűdök közötti különbséget.

Restricted access

. Lukács , L. ( 2015 ). Az éhes lélek gyógyítása—Túlsúly, evészavarok és kapcsolati problémák . Budapest : Kulcslyuk Kiadó Lukács , L. , & Túry , F. ( 2003 ). Az

Restricted access

://www.webbeteg.hu/cikkek/elhizas/17819/tulsuly-es-elhizas-magyarorszagon Papp , I. , Czeglédi , E. , Udvardy-Mészáros , Á. , Vizin , G. , & Perczel-Forintos , D. ( 2014 ). A viselkedésterápia eredményeinek

Restricted access

A születési testtömeg és a gyermek-/serdülőkori túlsúly, illetve elhízás közötti kapcsolat vonatkozásában az epidemiológiai vizsgálatok ellentmondóak. Célkitűzés: A vizsgálatban arra kerestünk választ, hogy milyen összefüggés van a születési testtömeg és a gyermek-/serdülőkori túlsúly és elhízás között. Módszer: Vizsgálatunkban fővárosi iskolákban tanuló gyermekek és serdülők születési testtömegét és aktuális antropometriai adatait dolgoztuk fel. A túlsúlyt/elhízást a nemre, korra standardizált testtömegindex alapján, illetve az elhízást a testzsírszázalék ismeretében is megállapítottuk. Eredmények: Összesen 1334, 7–19 éves tanuló (725 fiú, 609 lány) adatait értékeltük. A kis, illetve a normális testtömeggel születettek között a túlsúly/elhízás előfordulási aránya hasonló volt (19,36%, ill. 18,96%), míg a nagy születési testtömegű tanulók esetén ez az arány 25,98% volt. Az utóbbi csoportban testzsírszázalék alapján is több volt az elhízott, mint a kis és normális születési testtömegű csoportban (18,11% vs 12,89% és 12,66%). Következtetések: A macrosomiával születettek között a későbbiekben nagyobb arányban fordul elő túlsúly, illetve elhízás, különösen gyermekkorban.

Restricted access

Az elhízás a második leggyakoribb megelőzhető halálok. A szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, a daganatos betegségek, valamint az idő előtti halálozás kockázatát növeli. A túlsúly és az elhízás a daganatok okozta halálozás 14, illetve 20%-áért felelős férfiakban, illetve nőkben. A szerzők az elhízás, a metabolikus szindróma, illetve a kapcsolódó anyagcsere-eltérések, valamint a vastagbéldaganatok közötti összefüggést tekintik át. Ismertetik a gyulladás, a hyperinsulinaemia, az inzulinszerű növekedési faktor-I és az adipokinek szerepét a vastagbélrák kialakulásában.

Restricted access

A járványként terjedő túlsúly és kövérség, valamint a fizikai inaktivitás, illetve az ezekből eredő krónikus betegségek (szív-ér betegségek, cukorbaj, egyes daganatfajták, mozgatórendszeri ártalmak) egyre emelkedő terhe ellen közösségi szinten csak az egészséges összetételű és mennyiségű táplálkozás, valamint a rendszeres testmozgás segít. A dolgozat a testmozgással elért klinikai előnyöket, a hatásmechanizmusokat, a javasolt mozgásformákat összegezi és gyakorlati tanácsokat ad a mozgásprogram kivitelezésében.

Open access