Search Results

You are looking at 1 - 10 of 129 items for :

Clear All

Finn, J. (1989) Withdrawing from School. Review of Educational Research , Vol. 59. No. 1. pp. 123–147. 6 Halász G. (2009) Tanulás, tanuláskutatás és oktatáspolitika

Open access

.] 6 Kerülő J. (2010) A felnőttkori tanulás gondjai és örömei. In: Juhász E. & Szabó I. (eds): Nemzetnevelés – felnőttnevelés – közművelődés. Debrecen, Csokonai Kiadó. pp. 218

Open access

xx . Internet and Higher Education , 15 , 170 – 175 . Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája a 2014/2020 közötti idoszakra. URL: http://www.kormany.hu/download/7/fe/20000/Eg%C3%A9sz%20%C3%A9leten%20%C3 %A1t%20tart%C3%B3

Restricted access

Jelen tanulmány különböző neurokognitív folyamatok versengő kapcsolatát vizsgálja az implicit tanulás és a végrehajtó funkciók működésének bemutatásán keresztül. Az implicit tanulásról ma már tudjuk, hogy — a végrehajtó funkciókat működtető frontális területekkel átfedésben — a fronto-striatális hálózat működésén alapszik. Ez az átfedés egymással kooperáló és kompetitív folyamatokat is eredményezhet. Két kognitív folyamat versengő kapcsolatát többféle kísérleti elrendezésben is lehet vizsgálni, például az egyik folyamat gyengítésével vagy egy olyan vizsgálati populáció választásával, amelyben az egyik vagy a másik funkcióért felelős agyi terület sérült. Jelen áttekintő tanulmány célja, hogy az utóbbi években megjelent, ezeket a módszereket használó kutatásokon keresztül bemutassa az implicit tanulás és a végrehajtó funkciók kapcsolatát. A felsorakoztatott eredmények alapján a frontális lebeny függő végrehajtó funkciók és az implicit tanulás között negatív kapcsolat áll fenn, tehát a gyengébb végrehajtó funkciók jobb implicit tanulási képességgel járhatnak együtt. Ennek a versengő kapcsolatnak a hátterében a felhasznált kognitív erőforrások átfedése állhat. A kognitív folyamatok interaktív szemlélete a kognitív funkciókat más funkciókkal való interakcióban vizsgálja, ami hozzájárulhat a pszichológiai funkciók jobb megértéséhez általában véve. Ez a szemléleti keret segíthet az atipikus fejlődési mintázatok és kognitív nehézségek jobb megértésében és fejlesztő módszerek kidolgozásában.

Restricted access

Estefánné Varga M. ( 2016 ). Az önszabályozó tanulás fejlettségének összefüggései a tanulási eredményességgel és az IKT-használat gyakoriságával Magyar Pszichológiai Szemle, ( 1 ), 225

Restricted access

Absztrakt

Tanulmányunkban az eseményhez kötött agyi potenciálok (EKP) életkori változásait vizsgáltuk valószínűségi tanulási helyzetben. A résztvevőknek egy, az IAPS (International Affective Picture System) anyagából válogatott kép érzelmi tartalma és egy férfi viselkedése (balra vagy jobbra mutat) közötti összefüggést kellett megtanulniuk.

A 120 próba alatt a fiatal csoport (16 fő, életkor: 21,31 ± 1,70 év) fele megtanulta a feladatot, az idős csoportban (19 fő, életkor: 64,58 ± 2,76 év) viszont ez senkinek sem sikerült. Az érzelmi képek által kiváltott N1 és P2 komponens eloszlása különbözött a két korcsoportban, jelezve, hogy eltérő idegrendszeri hálózatok aktiválódtak a vizuális érzelmi ingerek feldolgozása során. Különbözött a P3 komponens eloszlása is. A fiatalok parietális maximuma P3b potenciálra utalt, jelezve az emlékezeti és a kontextusfrissítési folyamatok túlsúlyát, míg az időseknél megfigyelhető frontális eloszlás a P3a potenciálra jellemző. Ez alapján arra következtethetünk, hogy ők minden képet új ingerként kezeltek, nem alakítottak ki egy egységes kategória reprezentációt. Az N1 latencia, illetve a P2 és N2 amplitúdó változásai alapján valószínűsíthető, hogy a fiatalok implicit tanulása hamar megtörténik – ezek a mutatók a rossz válasz előtti negatív ingerek esetén eltértek a többi feltételben mért adatokhoz képest. Ilyen különbséget az időseknél nem figyeltünk meg.

A visszajelzéshez kötődő negatív komponens (feedback-related negativity, FRN) frontális eloszlású volt a fiatal csoportban, míg az időseknél kiterjedtebb területek aktiválódtak. Arra nem találtunk bizonyítékot, hogy a visszajelzés valenciájának (a jó vagy rossz válasz jelzése) feldolgozása eltért volna a korcsoportok között. Az FRN és a P3 komponensek változásai azt jelezték, hogy a figyelmi és emlékezeti folyamatok, valamint a kategorizáció hatékonyabb a fiataloknál az idősebbekhez képest, ami a tanulás során megfigyelhető viselkedéses különbségeket eredményezi.

Restricted access

Absztrakt:

Az egyéni tanulási utak kialakításához szükséges információhalmazt az emberi agy csak korlátozottan tudja kezelni. A mesterséges intelligencia fejlesztése nyomán felmerül a kérdés, hogy nem lehetne-e ezt a feladatot külső algoritmusokra bízni. A kérdés azért is jogos, mert az oktatási adatbányászat lehetőségeinek nyomán a nagy adathalmazzal dolgozó cégek kezébe máris egyre több tanulói adat kerül. Ez egyrészt segítséget nyújthat a differenciált oktatáshoz, másrészt az a veszély is fennáll, hogy ezek a cégek egyéni tanulási utak kínálatával párhuzamosan nemcsak a tanulási algoritmusokat és tartalmakat határozzák meg, hanem az egyéni akaratok és választások fölötti uralmat is átveszik.

Open access
Educatio
Authors: György Csepeli, Eörs Szathmáry and István Murányi

Absztrakt:

Két kísérlet eredményeit mutatjuk be a cikkben. A kísérleteket az Elliot Aronson által kifejlesztett mozaikmódszerrel végeztük abból a célból, hogy kimutassuk a kooperációs tanulási módszer előnyeit az osztályteremben zajló tanulás során. A kooperáció evolúciós biológiai és szociálpszichológiai értelmezése alapján azt vártuk, hogy az együttműködés pozitív hatást gyakorol a tanulók egyes szociális készségeinek alakulására. Kiderült, hogy ez a várakozás csak bizonyos feltételek között igaz. A nyolcadikos, iskolaváltás előtt álló diákok kevésbé hajlanak a kooperációra, s a biológia mint tantárgy is kevéssé alkalmas a módszer alkalmazására. Fiatalabb korú diákok és diszkurzív tantárgy esetén viszont a kooperatív módszer alkalmazása előnyös.

Open access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Gergely Csibra and György Gergely

Tanulmányunkban egy új hipotézist fejtünk ki, miszerint az emberi faj a tudás tanítással történő átadására és elsajátítására adaptálódott. Ezt az adaptációt, amelyet „pedagógiának”neveztünk el, egy speciális kommunikációs rendszer valósítja meg, amely nem előfeltételezi sem a nyelv, sem a magas szintű tudatelmélet meglétét, hanem éppen hogy maga segítheti elő ezen emberspecifikus képességek kifejlődését mind a filo-, mind az ontogenezisben. Feltételezzük, hogy ennek az új társas tanulási mechanizmusnak az evolúcióját a többszörösen beágyazott eszközkészítés és az eszközök funkciójának ebből következő átláthatatlansága tette szükségessé. A hipotézist igazoló adatok azonban elsősorban a fejlődéslélektanból származnak. Bemutatjuk, hogy az embercsecsemő társas viselkedésének több olyan jelensége, amelyek rejtélyesnek tűnhetnek bevett funkcionális értelmezésük fényében, kézenfekvőbben magyarázhatóak olyan adaptációk működésével, amelyek feladata, hogy elősegítsék a társak által tanítás útján közvetített tudás elsajátítását.

Restricted access