Search Results

You are looking at 1 - 10 of 25 items for :

  • "targeted treatment" x
Clear All

A szerző áttekinti a neuroendokrin daganatoknak az utóbbi években jelentősen kibővült gyógyszeres kezelési lehetőségeit. Tárgyalja azokat a legfontosabb szempontokat, amelyeket a gyógyszeres kezelési terv kialakításakor figyelembe kell venni. Gyógyszeres kezelést rendszerint az előrehaladott stádiumú daganatoknál, valamint a hormontúltermeléssel járó esetekben alkalmaznak. A szomatosztatinanalógokkal 25 éve kezelik a hormontúltermelő daganatos, köztük a carcinoid szindrómás betegeket. Egyre több bizonyíték van arra is, hogy a szomatosztatinanalógok daganatellenes hatással is bírnak, különösen a vékonybél-eredetű, valamint feltételezhetően a pancreaskiindulású jól differenciált (G1/G2) daganatok esetében. Csaknem azonos az indikációs területe az interferonoknak. Jól meghatározható esetekben a citosztatikus kemoterápiának változatlanul helye van ezeknek a daganatoknak a kezelésében. A G1/G2 fokozatú, progresszív pancreas neuroendokrin daganatok esetében streptozotocin- és újabban temozolomidalapú kemoterápia alkalmazható. A G3 neuroendokrin carcinomákban ciszplatin-etopozid kombináció javasolt. A közelmúltban két új célzott gyógyszert, az emlős rapamycin célpont everolimust és a kombinált tirozinkináz-gátló sunitinibet törzskönyvezték a G1/G2 pancreas neuroendokrin daganatok kezelésére. A szerző összegzi a legújabb gyógyszeres kezelési ajánlásokat és algoritmusokat. Röviden bemutatja azokat a fejlesztés alatt álló molekulákat, amelyek további reményt nyújtanak a neuroendokrin daganatok kezelésében. Orv. Hetil., 2013, 154, 1556–1564.

Open access

A hepatitis C-vírus-infekció jelenlegi terápiája a hazánkban és Európában is domináns HCV1 genotípus fertőzés esetén 40–45%-ban vezet tartós virológiai remisszióhoz. Ugyanakkor a kezelés általában hosszan tartó, költséges és jelentős mellékhatásokkal is jár. Mindez indokolja azokat az intenzív kutatásokat, amelyeknek a célja új, hatékonyabb terápiás eljárások kifejlesztése. Az utolsó 5 évben jelentős haladás történt ezen a téren, egyrészt a HCV életciklusának megismerését, másrészt ezzel együtt a HCV-specifikus direkt ható antivirális ágensek, elsősorban pedig a proteáz- és polimerázgátló vegyületek felfedezését illetően. Az adatok arra utalnak, hogy az új készítmények, elsősorban a proteáz- és polimerázgátlók, az eddigi interferon plusz ribavirin alapú kezeléssel hármas kombinációkban áttörést jelenthetnek. A közeljövőben ily módon várhatóan rövidebb időtartamú terápia alatt jobb gyógyulási arány érhető el még a „nehezen gyógyítható” HCV1-betegekben is. A dolgozat ezekről a lehetőségekről ad áttekintést. Orv. Hetil., 2010, 151, 2045–2056.

Restricted access

This commentary addresses a recent article on the characterization of muscle dysmorphia as an addiction. The commentary examines the larger issue of the possible relationship of compulsions to addictions. It also questions whether understanding the heterogeneity within disorders may be a useful tactic to develop more targeted treatment approaches.

Open access
Hematológia–Transzfuziológia
Authors: Dóra Aczél, Zoltán Mátrai, Richárd Kiss, Alexandra Balogh, Sarolta Illés, Csaba Bödör and Donát Alpár

and targeted treatments. Br J Haematol. 2019; 10.1111/bjh.15877 . 54 Farooqui MZH, Valdez J, Martyr S, et al. Ibrutinib for previously untreated and relapsed or refractory

Open access

Spallation produced radiolanthanoides via tantalum

Coprecipitation with fluorides and separation in short columns with cation exchange resin

Journal of Radioanalytical and Nuclear Chemistry
Authors: V. Khalkin and N. Lebedev

Abstract  

Nuclear reactions of tantalum spallation by high energy protons are an effective way to get neutron deficient radiolanthanoides of the yttrium subgroup of rare-earth elements. Lanthanoides were separated from tantalum dissolved in HF-HNO3 by coprecipitation with LaF3 absorbed in a cation exchange resin. This excluded completely their loss at the stage of preparation for chromatographic separation. The combined sample of lanthanoides was separated to individual elements in short columns 70×3 mm Aminex A-5 13±2 m by a buffer solution of alpha-hydroxyisobutyric acid with pH 4.5. The target treatment and chromatographic separation lasted for about an hour. The chemical yield of elements was about 90%, contamination with neighbouring lanthanoides being notmore than 1%. The technique was developed with a glance to using it behind a biological shield with the help of remote-control devices.

Restricted access

A molekuláris célzott terápia – a lehetőségek bővülésével – egyre inkább szerephez jut a tüdőrákos betegek ellátásában. Ezzel együtt rendkívül fontossá vált a daganatnak nemcsak a pontos szövettani tipizálása, hanem molekuláris jegyeinek feltérképezése is. A rutin klinikai gyakorlatban citotoxikus kezelésnél betegszelekció céljából prediktív szöveti markereket még nem alkalmazunk, azonban egyre bővülnek azok a kutatási eredmények, amelyek segíthetik az onkológusokat abban, hogy egyszer majd a betegeiket egyénre szabott kemoterápiában részesíthessék. Különösen megnőhet ennek jelentősége akkor, amikor a beteg életkora, általános állapota és/vagy társbetegségei miatt a kemoterápiának még az alkalmazhatósága is megkérdőjeleződik. A tüdőrák molekuláris célzott terápiája manapság elsősorban az adenocarcinomában szenvedőknek ad reményt, az intenzív kutatások eredményeképpen azonban már körvonalazódnak további ígéretes terápiás célpontok. Napjainkban az onkopulmonológia forrongó korszakának lehetünk szemtanúi, ami minden nehézsége ellenére a tüdőrákban szenvedők és kezelőorvosaik számára egyaránt reményekkel szolgál. Orv. Hetil., 2012, 153, 909–916.

Open access

Absztrakt

Az áttétes vastag- és végbélrákban szenvedő betegek kezelésében a panitumumab a biológiai célpontokra ható készítmények új csoportját jelenti, mint teljesen humán monoklonális antitest, mely sem speciális előkezelést, sem telítő adagolást nem igényel. Az epidermális növekedési faktor receptorán keresztül hat, és a törzskönyvezés alapjául szolgáló klinikai vizsgálatban szereplő betegcsoport utólagos elemzése a K-ras biológiai hatásának meggyőző bizonyítékát szolgáltatja: vad típusban a medián progressziómentes túlélés 16 hét volt (a legjobb szupportív kezelés 8 hetével szemben). A K-ras mutációja esetén a panitumumab gyakorlatilag hatástalannak bizonyult, ugyanakkor a mellékhatások gyakoribbak és súlyosabbak voltak. Az alkalmazási előírásnak megfelelően a készítmény EGFR-pozitív és K-ras vad típusú áttétes colorectalis rákban adható, monoterápiaként, fluoropirimidin-, oxaliplatin- és irinotecan-tartalmú kemoterápiás protokollok sikertelenségét követően. A mellékhatások az EGFR-gátlók alkalmazása során általában tapasztaltaknak megfelelőek: bőrtünetek (rash), tüdőinfiltrátum, hasmenés, vese-eredetű ioneltérések alakulhatnak ki. A panitumumab a korábbi, méltányossági eljárásban való hozzáférés után jelenleg a Homogén Betegségcsoportok körében elszámolva alkalmazható.

Restricted access
Hematológia–Transzfuziológia
Authors: Viktor Lakatos, András Kozma, Emma Ádám, Gabriella Halm and Zoltán Mátrai

Absztrakt:

A krónikus limfoid leukémia (CLL) patofiziológiájának és genetikai hátterének feltárása az utóbbi években nagy léptékkel fejlődött csakúgy, mint a betegség kezelése. A CLL egyik legerősebb prognosztikai markere a kóros klón genetikai mintázata, melynek jellemzése a rutin klinikai gyakorlatban fluoreszcens in situ hibridizáció (FISH) citogenetikai elemzéssel történik. Az ezen alapuló Döhner-féle osztályozás a CLL eseteket igen különböző kimenetelű alcsoportokra osztja. A leggyakoribb eltérések (13q-, 12+, 11q-, 17p-) mellett az esetek 5–7%-a 6q deléciót hordoz. Ezen esetek klinikai és prognosztikai irodalma szórványos, eredményei ellentmondásosak. Összefoglalónkban az irodalom áttekintését követően saját eredményeink felhasználásával is dokumentáljuk, hogy a 6q delécióval járó esetekre korai progresszivitás, kedvezőtlen prognosztikai mintázat és rövid túlélés jellemző. Miután biológiai viselkedésében és kimenetelében közel áll a 17p deletált szubtípushoz, további vizsgálatok tárgya, hogy e betegek optimális terápiája is az első vonalbeli jelátvitelgátlás lesz-e.

Restricted access

A rémálmok élénk, negatív érzelmekkel terhelt álomélmények, amelyeket a felnőtt lakosság mintegy 4%-a tapasztal meg legalább heti rendszerességgel. A gyakori rémálmok számos mentális zavarral társulhatnak, ugyanakkor az elmúlt évek eredményei arra utalnak, hogy a rémálom zavar az ébrenléti mentális tünetektől független jelenség. A rémálom zavar szoros összefüggésben áll a szubjektív alvásminőség romlásával, a poliszomnográfiás vizsgálatok tanúsága szerint pedig a rémálom zavarban szenvedő személyek alvásmintázata az alvás töredezettségére és az alvás alatti éberségi reakciók fokozódására utaló eltéréseket mutat. Mindez arra utal, hogy a rémálom zavar a pszichopatológiai perspektíva helyett inkább egy speciális alvászavarként kezelendő, amely célzott terápiás beavatkozást igényel. Ugyanakkor a megfelelő kezelés kiválasztásához a rémálmok és az ébrenléti diszfunkciók közti kapcsolatot közvetítő álomszorongás mértékének figyelembevétele mellett természetesen elengedhetetlen a kórképhez társuló mentális zavarok feltérképezése. Orv. Hetil., 2013, 154, 497–502.

Restricted access
Hematológia–Transzfuziológia
Authors: Attila Tordai, Sándor Nagy, Klára Baróti-Tóth, Imelda Marton, Mária Lázár, Judit Demeter, Tamás Masszi and Andrea Matusovits

Absztrakt:

A súlyos akut légúti szindrómát kiváltó, új típusú koronavírus, a SARS-CoV2 olyan példátlan világjárványt okozott, amely szélsőséges terhelést jelent a még a legfejlettebb országok egészségügyi rendszereire is és azok társadalmaira. Az újonnan emberi kórokozóvá váló vírus ellen sem védőoltás, sem hatékony célzott terápia nem áll rendelkezésre. A járványhelyzetre reagálva a világszerte, köztük Magyarországon is, meghozott szigorú korlátozások a vérellátás tevékenységét egyfelől a donációs hajlandóság és aktivitás kifejezett csökkenése, másfelől a felhasználók igényeinek nehezebben jósolható csökkenése révén érintették. Az OVSz országos adatai szerint a vörösvérsejt-, illetve plazmakészítmények felhasználása mintegy 30%-os, míg a thrombocytakészítményeké mintegy 20%-os csökkenést mutatott 2020. április hónapban az előző év azonos időszakához képest. Ugyanebben az időszakban a mobil véradási események száma országosan 61%-kal, a véradásra megjelent donorok száma pedig 28%-kal csökkent. A korábban járványt okozó légúti vírusokkal és a SARS-CoV2-vel is meglevő klinikai tapasztalatok alapján nem valószínűsíthető az új koronavírus hematogén úton történő átvitele, így a véradás előtti szűrés sem indokolt a potenciálisan fertőzöttek kiszűrését segítő általános óvintézkedések betartása mellett. A hematológiai betegellátásban a vérkészítmények felhasználásának csökkenése kisebb mértékű volt, és kifejezett szóródást mutatott a vizsgált szegedi és budapesti egyetemi központok összehasonlításában. Az új kórokozó elleni vakcina és célzott kezelés hiányában a SARS-CoV2 elleni konvaleszcens plazmaterápia ígéretes és racionális, azonnal hozzáférhető terápiás lehetőség. Az FDA kivételesen gyorsan meghozott bátorító állásfoglalása és irányelve hatására több párhuzamos, nagyobb esetszámú és a korszerű klinikai kutatási szempontokat is figyelembe vevő, a SARS-CoV2 elleni konvaleszcens plazmaterápiára irányuló klinikai vizsgálat indult az USA-ban és más nyugati országokban, köztük Magyarországon is a vérellátó szolgálatok aktív részvételével.

Open access