Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for :

  • "tartamhatás" x
  • All content x
Clear All

Légszáraz állapotban tárolt talajminták és mintavételi helyeinek 25–27 év elteltével végzett ismételt mintavételezése után vizsgáltuk a Marcal-medencében és a Nyugat-magyarországi-peremvidéken a KCl–EDTA-oldható nehézfémtartalom változását üzemi viszonyok között. A jellemzett időtartam magába foglalja azt az időszakot, amikor viszonylag nagyobb műtrágyaadagokat alkalmaztak az üzemek. A vizsgálat a természetes és a humán eredetű környezeti tényezők együttes, hosszú távú hatása törvényszerűségeinek tanulmányozására irányult.

A vizsgált, döntően barna erdőtalajok által borított régióban a talajok kémhatása az expozíciós idő alatt általában 1 pH-értékkel csökkent, a szervesanyagtartalom viszont nem változott.

Az oldható Cd- és Cr-tartalom a homok mechanikai összetételű területen szignifikánsan csökkent a megfigyelés 26–28 éve alatt, a kötöttebb talajokon nem történt igazolható változás. A homoktalajokon megfigyelt változást a savanyodás hatására fokozódó kilúgozódásnak tulajdonítjuk.

Közlekedési eredetű szennyezést nem tudtunk kimutatni. A szilárd burkolatú közlekedési utak 200 m-es környezetében és az attól nagyobb távolságra mért oldható nehézfémtartalom nem különbözött szignifikánsan.

Nem volt kimutatható összefüggés a talajok oldható nehézfémtartalmának változása és a műtrágyázás hatására változó oldható P- és K-tartalom között.

A vizsgált régióban a talajok oldható Co- és Pb-tartalma szignifikánsan növekedett a megfigyelési idő alatt. A növekedés 70–80 %-ban magyarázható az oldódási és redoxi folyamatok során keletkező könnyen oldható Mn-, Fe- és Altartalommal. Az összefüggésben a meghatározó szerepet a mangán játszotta.

Összességében megállapítható, hogy a vizsgált területen a talajok könnyen oldható nehézfémtartalmának változásait nem külső szennyezés, hanem a talajhasználat által befolyásolt mállási folyamatok és a talajkomponensek közötti átrendeződés okozza.

Restricted access

Az Országos Egységes Műtrágyázási Tartamkísérletekhez (OMTK) tartozó B-1730 sz. kisparcellás kísérlet Kompolton beállított változatát vizsgáltuk 1997-ben, a kísérlet 30. évében. A csernozjom barna erdőtalaj szántott rétege meszet nem tartalmaz, erősen kilúgzott, a pH(KCl) eredetileg 5 körüli, a hidrolitos aciditás 15-25 közötti, agyagtartalma 40-48 %, humusztartalma 2,5-3,0%, nitrogénnel közepesen, foszforral gyengén, míg káliummal kielégítően ellátott. A talajvíz 8-10 m mélyen helyezkedik el, a termőhely aszályérzékeny. A főbb eredmények: - A kísérlet 30. évében a 8 t/ha őrölt mészkőporral végzett meszezés utóhatása nyomon követhető, meszezett talajon a pH(KCl) és a pH(H 2 O) egyaránt 0,6 egységgel nagyobb, az y 1 pedig 29-ről 20-ra csökkent. - A talajok cc. HNO 3 + cc. H 2 O 2 feltárással becsült „összes”-P készlete 500 mg/kg mennyiségről 780 mg/kg-ra nőtt a maximális P-adaggal, mely 64%-os gazdagodást jelent a szántott rétegben. Ezzel együtt az „összes”-Sr készlet mintegy 50%-kal emelkedett a szuperfoszfátok 2% Sr-szennyezéséből eredően. A kontrolltalajban átlagosan 0,45%, a meszezetten 0,50% Ca-tartalmat mértünk. A különbség statisztikailag igazolható volt. K-trágyázással a K-készlet 0,60%-ról 0,65%-ra emelkedett. E módszerrel az Al 4,26%, Fe 3,1%, Mg 0,48%; Mn 888, Zn 69, Cu 20 és B 9 mg/kg mennyiségnek adódott. - Az NH 4 -acetát+EDTA-oldható (Lakanen & Erviö, 1971) frakcióban foszfor hatására nagyságrenddel nőhet a P, 2-3-szorosára a S és Sr mennyisége a feltalajban. A meszezett talaj gazdagabb volt Ca, Na, B, Ba és Zn elemekben a meszezőanyag összetételére visszavezethetően. Szegényebb volt viszont az Al, Fe, Mn, Ni, Pb, Co és Cr elemeket tekintve, mely fémek inkább a savas közegben oldhatóbbak. - A K-kontroll talajon mért K 2 O-mennyiség 167-ről 355 mg/kg értékre emelkedett K-trágyázással. Némileg nőtt a Na-készlet is, mely a K-trágya összetevője. A Ca, Mg, Mn, Ba és Co oldható mennyisége viszont csökkent. Feltehetően ezek az antagonista fémek nagyobb kimosódási veszteségeket szenvedtek, kiszorulva a megkötési helyeikről. - A legkisebb hajtástömeget 4-6 leveles korban nem az abszolút kontroll-, hanem az egyoldalú N-trágyázásban részesült, erősen elsavanyodott P-hiányos kezelések adták. Az állomány itt mérgezési tüneteket mutatott. Meszezett talajon a P-hiány kevésbé jelentkezett. Érés idejére a P-hatások elmaradtak és a meszezés befolyása is mérséklődött, a növény gyökerei a mélyebb és kevésbé savanyú közegben fejlődhettek. Meghatározóvá a N-adag vált, 4 t/ha terméstöbbletet eredményezve, míg a meszezés utóhatásaként 2 t/ha terméstöbbletet regisztráltunk. A K-trágyázás hatástalan maradt ezen a káliummal jól ellátott termőhelyen. - A 4-6 leveles kukorica hajtása levéldiagnosztikai szempontból kielégítő ellátottságot jelzett a N-, K-, Ca-, Mg-, Mn-, Zn-, Cu- és B-koncentrációt tekintve. A P-trágyázás és a meszezés egyaránt javította a foszfor beépülését a növénybe, így az e_r

Restricted access

A talaj tápanyagmérlegek 1970-es évek elején bekövetkezett pozitívvá válása óta talajainkban a mérlegszámítások szerint átlagosan mintegy 800 kg P2O5- és kb. ugyanannyi K2O-mutrágya hatóanyagtöbblet halmozódott fel egy hektár mezogazdasági területre számítva. Az ország eltéro adottságú pontjain beállított mutrágyázási tartamkísérletek alapján fajlagos feltöltési mutatók számíthatók. Ezek alapján becsülheto, hogy a talajban maradó mutrágya-hatóanyag mennyiség várhatóan milyen mértéku oldható P- és K-növekedést kell, hogy eredményezzen. Az 1970-es évek elején mintavételezett üzemi táblákon - 26-31 év elteltével mintegy 250 mintavételi nyomvonalat ismételten felkeresve - mintát vettünk és a vizsgálati adatokat az elso mintavételezés óta légszáraz állapotban megorzött minták újravizsgálata során nyert adatokhoz hasonlítottuk. A légszáraz állapotban tárolt minták újravizsgálata azt is bizonyította, hogy a tárolás alatt a mintákban az oldható P- és K-tartalom nem változott szignifikánsan. Az expozíciós ido alatt az üzemi táblákon a feltalajban az AL-oldható P2O5-tartalom átlagosan 60-80 mg/kg, az AL-oldható K2O-tartalom pedig 65 mg/kg értékkel növekedett. Üzemenként az eredmények jelentos szórást mutattak. Az oldható P- és K-tartalom növekedés mutrágyázási tartamkísérletek fajlagos feltöltési mutatóival való összevetése azt mutatta, hogy foszfor esetében a számított és mért értékek nem térnek el lényegesen. Az üzemi területek oldható K-tartalmainak növekedése azonban lényegesen, többszörösen nagyobbnak bizonyult, mint az a mérlegek alapján indokolt lenne. A jelenség magyarázatát abban látjuk, hogy a kálium körforgalmában fontos szerepet betölto növényi maradványok nagyobb mértékben kerültek vissza a talajba, mint ahogy azt a mérleg számításánál figyelembe vettük. Az 1970 körül vett feltalaj- és altalajminták oldható P- és K-tartalmi különbsége alapján becsült biológiai felhalmozódás, a barna erdotalajok kicsi K-felhalmozódása kivételével, hasonló nagyságrendu, mint a mutrágyázás hatására végbement növekedés. A mutrágyázás hatására a szántott réteg alatt kismértéku oldható P- és K-növekedés 35-40 cm-ig volt megfigyelheto.

Restricted access

Az 1970-es évek elején mintavételezett üzemi táblákon 26-31 év elteltével  - mintegy 250 mintavételi nyomvonalat ismételten felkeresve - mintát vettünk és a vizsgálati adatokat az első mintavételezés óta légszáraz állapotban megőrzött minták újravizsgálata során nyert adatokhoz hasonlítottuk. A légszáraz állapotban tárolt minták újravizsgálata azt is bizonyította, hogy a tárolás alatt a humusztartalom és a pH-érték nem változott szignifikánsan.  Az expozíciós idő alatt az üzemi táblák átlagában a feltalajban a humusztartalom nem változott szignifikánsan, helyi eltérések azonban mindkét irányban előfordultak. Enyhe növekedést a nagyobb arányban parlagon hagyott területeken, enyhe csökkenést a rendszeres meszezésben vagy elégtelen tápanyag-visszapótlásban részesült területeken tapasztaltunk. A vizsgálati idő alatt a legnagyobb mértékű pH-csökkenést, (1,5 pH-érték), a Vasi-hegyháton mértük, gyakori volt a 0,5-0,9 értékű csökkenés. A felszínhez közeli karbonátos kőzettel (lösz, Marcal öntés) rendelkező területeken nem tapasztaltunk csökkenést. A hosszú időn át pozitív tápanyagmérlegek feltöltő hatása jelenleg is mérhető, a műtrágyázási szint visszaesése után eltelt évtized alatt viszont a kísérő anyagok (pl. klorid) kimosódtak a talajból. Ez a jelenség kedvező körülményeket biztosít az érzékeny növények termesztéséhez.

Restricted access

Légszáraz állapotban tárolt talajminták és mintavételi helyeiknek 27-31 év elteltével végzett ismételt mintavételezése után vizsgáltuk a Mezőföld 4 településének határában a KCl-EDTA-oldható mikroelem-tartalom változását üzemi viszonyok között. A vizsgálat a természetes és humán eredetű környezeti tényezők együttes, hosszú távú hatása törvényszerűségeinek tanulmányozására irányult.  A vizsgált, döntően mészlepedékes csernozjomok által borított régióban a talajok kémhatása az expozíciós idő alatt nagyon kis mértékben csökkent, a szervesanyag-tartalom viszont nem változott. A talajokban jelentősen nőtt a mért oldható Pb-tartalom, amelynek mennyisége az M7-es autópályától való távolságtól függően változott.  A savanyú talajokhoz hasonlóan nőtt az oldható Fe- és Al-mennyiség. A többszörös determinációs együttható felbontása azt mutatta, hogy az oldható Fe-tartalom pozitív, az oldható Al-tartalom pedig negatív irányban befolyásolja az oldható Pb-mennyiséget. A kapcsolatrendszerben az oldható mangán szerepe kisebb volt, mint azt a savanyú talajok esetében tapasztaltuk.  A vizsgált meszes talajokon nem tapasztaltuk a savanyú talajoknál elsősorban kilúgozódásra visszavezethető mikroelemtartalom-csökkenés jelenségeket.

Restricted access