Search Results

You are looking at 1 - 10 of 33 items for :

  • "tavaszi árpa" x
Clear All

Összefoglalás

Tenyészedény-kísérletünk 3. évében vizsgáltuk a bőrgyári szennyvíziszap-terhelés hatását az őszi árpa ásványi összetételére, valamint a kísérleti talajok (savanyú és karbonátos homok, ill. savanyú és karbonátos kötött talaj) cc. HNO3+cc. H2O2 feltárással becsült “összes” és az NH4-acetát+EDTA oldható B, Ba, Ni, Co és Cu elemtartalmak változására. Talajonként 0; 7,5; 15; 30; 60 g/kg iszapterhelést alkalmaztunk légszáraz tömegre számítva. A maximális 60 g/kg terhelés szántóföldön 180 t/ha légszárazanyag leszántását jelentené 6%-os tömegarányt képviselve a szántott rétegben. Az 5 iszapadag × 4 talaj = 20 kezelés × 4 ismétlés = 80 db edényszámot tett ki évente. Az edények alul lyuggatott 10 literes műanyagvödrök voltak. Levonható főbb tanulságok:

1. A talajok eredeti, cc. HNO3+cc. H2O2 feltárással becsült “összes” B, Ba, Ni, Co, Cu, Pb és As készlete, valamint az NH4-acetát+EDTA oldható Ba, Ni, Co, Cu és Pb tartalma egyaránt nőtt azok kötöttségével. Az iszaptrágyával bevitt B mintegy 80%-a, a Ba és Pb 40%-a, az As 20–25%-a a talajok átlagában NH4-acetát+EDTA oldható formában akkumulálódott. A kismérvű Cu-terhelés eredményeképpen a talajok “összes” és oldható Cu-tartalma igazolhatóan nem módosult, míg a Ni és Co elemeknél hígulás lépett fel a talajok Ni és Co tartalmában.

2. Az iszaptrágyázás hatására nőtt a tavaszi árpa szem és szalma termésének B-tartalma, míg a Co, Cu, Pb és As koncentrációja ugyanitt igazolhatóan nem változott. A Ba és Ni elemek mennyisége azonban csökkent a növényi szervekben. A B és a Ba főként a szalmában dúsult, nagyságrenddel meghaladva a mag koncentrációját. A Co is átlagosan négyszeres mennyiségben található a melléktermésben a szemhez képest. A Cu és a Ni többé-kevésbé egyenletesen oszlott meg a szemben és a szalmában koncentrációját tekintve.

3. A tavaszi árpa a vizsgált mikroelemekkel nem szennyeződött, összetétele alapján emberi és állati fogyasztásra alkalmas maradt. A növények szem és szalma termése 3–3,5-szeresére emelkedett, az iszapterhelés depressziót nem okozott.

Restricted access

Kismányoky T. , 2005. Gabonafélék. 7. Őszi és tavaszi árpa. In: Növénytermesztéstan. 1. (Szerk.: Antal J. ) 244–276. Mezőgazda Kiadó. Budapest. Kismányoky T

Restricted access

tavaszi árpa elemfelvételére karbonátos csernozjom talajon. Növénytermelés. 53. 61–74. Kádár I., 2008. Műtrágyázás hatása a tavaszi árpára karbonátos homoktalajon. Növénytermelés. 58. 51

Restricted access

. 356 . 6 Kádár I. : 2004 . A műtrágyázás hatása a tavaszi árpa elemfelvételére karbonátos csernozjom talajon . Növénytermelés . 53 : 61 – 74

Restricted access

Tenyészedény-kísérletben vizsgáltuk az ipari-kommunális iszapterhelés hatását a tavaszi árpa ásványi összetételére, valamint a kísérleti talajok (savanyú és meszes homok, ill. savanyú agyagos vályog és meszes vályog) cc. HNO 3 +cc. H __

Restricted access

. : 2008 . A kálium-trágyázás és a tavaszi árpa által felvett K kapcsolata üvegházi kísérletben . 2008. április 03. XIV. Ifjúsági Tudományos Fórum. Keszthely. 4. Beaton , J. D. – Sekhon

Restricted access

Tenyészedény-kísérletben vizsgáltuk a városi szennyvíziszap-terhelés hatását a négy kísérleti talaj (savanyú és karbonátos homok, ill. savanyú és karbonátos kötött talaj) cc. HNO 3 + cc. H 2 O 2 feltárással becsült „összes” és az NH 4 -acetát + EDTA-oldható Ca, P, Fe, Al, Ni és Se elemek frakciójára. A talajvizsgálatok adatait szembe állítottuk a tesztnövény tavaszi árpa szem- és szalmatermésének Ca-, P-, Fe-, Al-, Ni- és Se-tartalmával, bemutatva a vizsgált elemek dúsulását a talaj–növény rendszerben. Talajonként 0, 2,5, 5, 10 és 20 g iszap/kg talaj/év (3 év alatt 0, 7,5, 15, 30 és 60 g/kg talaj) terhelést alkalmaztunk légszáraz tömegre számolva. A maximális 20 g iszap/kg/év talajterhelés szántóföldön 60 t/ha légszáraz anyag leszántását jelentené kb. 2%-os tömegarányt képviselve. Az 5 iszapkezelés×4 talaj = 20 kezelés×4 ismétlés = 80 edényt tett ki. Az edények alul lyuggatott 10 literes műanyagvödrök voltak. A levonható főbb tanulságok: –Az iszappal talajba vitt kalcium gyakorlatilag teljes mértékben kimutatható volt a cc. HNO 3 + cc. H 2 O 2 módszerrel. Az NH 4 -acetát + EDTA-oldható frakcióban szintén jól visszamérhető volt a felhasznált Ca-mennyiség a savanyú talajokban, míg a karbonátos talajokban a dúsulás nem volt igazolható. A tavaszi árpa szem- és szalmatermésében a Ca-tartalom minden talajon látványosan emelkedett.–Az iszaptrágyával talajba kevert foszfor teljes mennyisége nyomon követhető volt a cc. HNO 3 + cc. H 2 O 2 összes tartalomban, a talajok P-készlete átlagosan 3–5-szörösére ugrott. Az NH 4 -acetát + EDTA-oldható frakció ugyanakkor már egy nagyságrenddel nőtt meg, minden talaj extrémen nagy P-ellátottságúvá vált. A tavaszi árpa szemtermésében a P-tartalom közel a kétszeresére, míg a szalmában 3-szorosára emelkedett a készlet átlagában.–Az iszappal talajba került vas mintegy 50%-át találtuk cc. HNO 3 + cc. H 2 O 2 oldható összes formában a kísérlet átlagában. A Fe elemben szegény homoktalajokban az akkumuláció látványos (70%), míg a kötött és vasban gazdag talajokban az akkumuláció hibahatáron belül maradt. Az NH 4 -acetát + EDTA-oldható Fe-tarta-lom minden talajon többszörösére emelkedett a trágyázással és átlagosan 30% körüli visszamérhetőséget tükrözött. A tavaszi árpa magtermésében a vas átlagosan 37%-kal, a melléktermésben 56%-kal nőtt meg maximálisan a kontrollhoz viszonyítva. –Az iszap szárazanyag 2% Al-ot tartalmazott, a maximális terhelés 1,2 g/kg Al-mennyiséget ért el. Dúsulás a cc. HNO 3 + cc. H 2 O 2 összes készletben nem volt igazolható. Az NH 4 -acetát + EDTA-oldható frakció mennyisége viszont igazolhatóan kb. 50%-kal nőtt a trágyázással. A bevitt alumínium mintegy 3%-a volt kimutatható oldható formában. A tavaszi árpa magtermésének Al-tartalma érdemben nem változott a trágyázással. A melléktermésben viszont mintegy 50%-os emelkedés volt igazolható átlagosan, döntően a savanyú kötött talajon előálló kétszeres Al-dúsulás_P

Restricted access

. - Csathó P. - Sarkadi J. : 1991 . A foszfor műtrágyázás hatékonysága kukorica-tavaszi árpa-őszi búza vetésváltásban egy csernozjom barna erdőtalajon . Növénytermelés. 40 . 1 : 51 – 66 . 21

Restricted access

Tenyészedény-kísérletünk 3. évében vizsgáltuk a városi szennyvíziszap-terhelés hatását a tavaszi árpa ásványi összetételére, valamint a kísérleti talajok (savanyú és karbonátos homok, ill. savanyú és karbonátos kötött talaj) cc. HNO 3 +cc. H 2 O 2 feltárással becsült összes és az NH 4 -acetát+EDTA-oldható Zn-, Cu-, Cr-, Cd- és Hg- tartalmak változására. Talajonként 0; 7,5; 15, 30, 60 g/kg/3 év iszapterhelést alkalmaztunk légszáraz tömegre számítva. A maximális 60 g/kg terhelés szántóföldön 180 t/ha légszáraz anyag leszántását jelentené 6%-os tömegarányt képviselve a szántott rétegben. Az 5 iszapadag × 4 talaj = 20 kezelés × 4 ismétlés = 80 db edényszámot tett ki évente. Az edények alul lyuggatott 10 literes műanyagvödrök voltak. A tenyészedény-kísérletből levonható főbb tanulságok:–Annak ellenére, hogy a maximális iszapterheléssel az éves szinten kiadható, ill. engedélyezett Zn-, Cu-, Cr- és Cd-mennyiségeket 10–14-szeresen léptük túl három éven át, a tavaszi árpa átlagos szemtermése közel 5-szörösére, a szalma termése 3,5-szeresére nőtt a kontrollhoz képest a 3. évében, depresszió nem jelentkezett korábbi vizsgálataink szerint (Kádár & Morvai,2007). Az iszap 6,1 pH-értékkel, 35% szervesanyag- és 4,6% Ca-tartalommal rendelkezett. Savanyú talajokon nőtt a pH, karbonátos talajokon viszont mérséklődött a talajok Scheibler-féle CaCO 3 %-ával együtt. A talajok kalciumban gazdagodtak, míg karbonátban elszegényedtek. A maximálisan adott 2% szerves anyag a talajban kimutatható volt, a szerves anyag nem bomlott el. A homoktalajokban a szervesanyag-mennyiség pl. megnégyszereződött. A talajok összes-sótartalma 0,7 g/kg mennyiséggel emelkedett a maximális terheléssel. –Az iszappal adott cink, réz, króm és kadmium közelítően 100%-a, a higany 80%-a megtalálható volt a 3. év végén a talajban. A kísérlet 1. éve után ugyanitt a bevitt Zn-, Cu-, Cr- és Cd-mennyiség csak kb. 60%-a volt kimutatható cc. HNO 3 + cc. H 2 O 2 feltárással, míg a Hg méréshatár alatt maradt. Az NH 4 -acetát+EDTA-oldható frakcióban a kísérlet 1. évében a Zn, Cu és Cd 30–40%-át, a Cr kevesebb, mint 1%-át azonosítottuk. A 3. év után ezzel szemben a Zn, Cu és Cd 70–80%-át, a Cr 2–10%-át találtuk, míg a Hg továbbra is a kimutatási határ alatt maradt.–A tavaszi árpa mellé_k

Restricted access

Tenyészedény-kísérletben vizsgáltuk a városi szennyvíziszap-terhelés hatását négy kísérleti talaj (savanyú és karbonátos homok-, ill. savanyú és karbonátos kötött talaj) cc. HNO 3 +cc. H 2 O 2 feltárással becsült „összes” és NH 4 -acetát+EDTA-oldható elemtartalmára. A talajvizsgálatok adatait szembe állítottuk a tesztnövény tavaszi árpa szem- és szalmatermésének Ba-, B-, Pb-, Mo-, Sn-, Co- és As-tartalmával, bemutatva a vizsgált elemek dúsulását a talaj–növény rendszerben. Talajonként 0; 2,5; 5; 10 és 20 g iszap/kg talaj terhelést alkalmaztunk légszáraz tömegre számolva. A maximális talajterhelés szántóföldön 60 t/ha légszáraz anyag leszántását jelentené kb. 2%-os tömegarányt képviselve. A 4 talaj×5 iszapkezelés = 20 kezelés×4 ismétlés = 80 edényt (alul lyuggatott 10 literes műanyagvödröt) tett ki. A levonható főbb tanulságok: – A kontrolltalajok cc. HNO 3 +cc. H 2 O 2 feltárással becsült „összes” Ba-, Pb-, B-, Sn-, Co- és As-készlete, azok kötöttségével, a többszörösére nőtt. Az „összes” Mo-tartalmat a talajféleség nem módosította. Az NH 4 -acetát+EDTA-oldható frakció mennyisége a Ba és Pb elemek esetében a kötöttebb talajokon 4–5-szörös; a B, Mo és Co elemeknél egy nagyságrendbeli dúsúlást jelzett a kötöttebb talajon a homoktalajhoz képest. – Az iszaptrágyával talajba juttatott Ba-, Pb-, B- és Mo-mennyiség jól kimutatható volt az „összes” készlet növekményében, míg az Sn csupán mintegy 50–60%-ban. A Ba-terhelés nyomán viszont a bárium NH 4 -acetát+EDTA-oldható frakciója drasztikusan mérséklődött a kezelt talajokban. A bevitt Pb-, B-, Mo- és As-mennyiség 30–50%-ban visszamérhető volt, illetve akkumulációja nyomon követhető volt a kezelt talajok oldható elemtartalmának emelkedésében. – Az NH 4 -acetát+EDTA-oldható frakció az „összes” talajbani készletnek mintegy 25–30%-át adta az Pb, Mo és Co esetében; 10–15%-át átlagosan a Ba és B elemeknél, valamint 2–3%-át az As esetében. Az egyes elemek kémiai oldhatósága tehát egy nagyságrenddel különbözhet. – A bárium és a bór döntően a melléktermékben halmozódott fel, míg a molibdén egyenletesen oszlott meg a szem és a szalma között, közel hasonló koncentrációt mutatva. Az iszaptrágyázással nemcsak a Ba kémiai oldhatósága mérséklődött a talajban, hanem növényi felvehetősége is. A tavaszi árpa magtermésében a Ba-koncentráció 1/3-ára esett a kezelt talajon a kontrollhoz képest. Az iszap 35% szerves anyagot és 4,6% kalciumot tartalmazott, így az óriási szervesanyag-bevitelen túl a Ca–Ba kationantagonizmus is megnyilvánulhatott a Ba-felvétel gátlásában. – Az Pb, Sn, Co és As elemek talajbani oldhatósága és növényi felvehetősége – az irodalmi utalásokkal összhangban – egyaránt csekély, a talaj–növény–állat táplálékláncot kevéssé veszélyeztethetik, amennyiben a talaj–növény rendszerben kevéssé mobilisak. A tavaszi árpa az itt vizsgált mikroelemekkel nem szennyeződött, emberi és állati fogyasztásra alkalmas maradt. Megemlítjük, hogy bár a maximális iszapterheléssel az éves szinten kiadható, illetve engedélyezett Zn-, Cu-, Cr- és Cd-bevitelt egy nagyságrenddel haladtuk meg három éven át a kísérletben, a tavaszi árpa termése 3–5-szörösére nőtt a kontrollhoz képest a 3. évben. Depresszió nem jelentkezett. – A terheléssel előálló „összes” koncentrációemelkedés növény/talaj hányadosaként ismert transzfer koefficiens (Tcoeff.) vagy biokoncentrációs faktor (BCF), magyarul az áthasonulási vagy növénybeni dúsulási hányados a bárium esetében negatív tartományt, hígulást jelzett. Az Pb, Sn, Co és As elemeknél a kimutatási határ alatt maradt. A B elemnél a magban 0,3; a melléktermésben 7,7, míg a Mo esetén a magban 6,5; a melléktermésben 8,2 értéket mutatott. A B és a Mo elemek a tömegárammal könnyen bejuthatnak a növényi részekbe, dúsulásukat az emelkedett BCF vagy Tcoeff jól jellemzi.

Restricted access