. 3 Danis J, Forczek E, Bari F. Telemedicine in dermatological practice: teledermatology. [A telemedicina alkalmazása a bőrgyógyászatban: a teledermatológia.] Orv Hetil. 2016; 157: 363–369. [Hungarian
Az információrobbanás korában több modern kommunikációs technológia terjedt el. Ezek alapvetően befolyásolják az emberi kapcsolatokat, így a pszichoterápiás kapcsolatot is. A telemedicina az utóbbi egy-két évtizedben vált elfogadott és mind gyakrabban alkalmazott gyógyászati ágazattá. Ennek különböző formái vannak a mobil- és videotelefontól az elektronikus levelezésig, vagy az internetes önsegítő kalauzokig és a virtuális valóság felhasználásáig. A dolgozat a konzultációs-kapcsolati pszichiátria szemszögéből vizsgálja az új kommunikációs formák értékét. A vizsgálatok szerint a telemedicinának a pszichiátriában is egyre növekvő szerepe van, s ezt a konzultációs-kapcsolati pszichiátria gyakorlatában is jól fel lehet használni.
Absztrakt
Az utóbbi évtizedek telekommunikációs és informatikai-technológiai fejlődése az egészségügyi ellátásban is jelentős változásokat hozott, és kialakult az orvostudomány új ága, a telemedicina. Az elmúlt 20 évben a telekommunikációs hálózatok folyamatos fejlődése, az internet megjelenése, az okostelefonok térhódítása lehetővé tette a telemedicina ugrásszerű fejlődését, így mára már számos eszköz és alkalmazás áll rendelkezésünkre, ezzel párhuzamosan pedig a szakirodalmi publikációk és hivatkozások száma is exponenciálisan növekszik. A terület egyik legdinamikusabban fejlődő ágává a teledermatológia, azaz a telemedicina bőrgyógyászati alkalmazása vált, mivel a bőrön található elváltozások jól láthatóak és hozzáférhetőek, az új eszközökkel pedig komolyabb beavatkozás nélkül is dokumentálhatóak. A módszer Magyarországon eddig még nem honosodott meg, pedig alkalmazásával a betegellátás hatékonyabbá, gyorsabbá és olcsóbbá válhat. A szerzők célja, hogy áttekintsék a bőrgyógyászat távkonzultációs gyakorlatának külföldi tapasztalatait és legfontosabb eredményeit. Kiemelik a teledermatológia jellegzetességeit, a vizsgálatok megbízhatóságát, a módszer ellátórendszerre gyakorolt hatását, valamint a szubjektív és objektív előnyöket és hátrányokat. Orv. Hetil., 2016, 157(10), 363–369.
A telemedicina lehetőségei a COVID–19-pandémia kapcsán a nemzetközi és a magyarországi tapasztalatok és ajánlások tükrében
(A COVID–19-pandémia orvosszakmai kérdései)
telemedicine through the example of Hungary. Doctoral thesis. [A telemedicina néhány földrajzi vonatkozása Magyarország példáján. Doktori értekezés.] Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és
Daragó, L., Engi, Cs., Pesti, I., et al.: Telemedicine: ICT based health service 1/3., System concept and architecture. [Telemedicina: IKT-n alapuló egészségügyi szolgáltatás I. Rendszerkoncepció és
and Hungarian experiences and recommendations. [A telemedicina lehetőségei a COVID–19-pandémia kapcsán a nemzetközi és a magyarországi tapasztalatok és ajánlások tükrében.] Orv Hetil. 2020
Absztrakt
A diabetes több pilléren nyugvó terápiájának sikerességéhez a gyógyszeres, illetve az inzulinterápián, esetenként a kórházi kezelésen túl elengedhetetlen fontosságú a helyes életmód elsajátítása, az életmód-terápia. A betegség önmenedzselésében, a helyes életmód, étrend kialakításában nyújtanak segítséget a mobilalkalmazások. A szerzők áttekintést adnak a hazai mobil- és/vagy online alkalmazások étrendi értékeléséről, összehasonlítva őket néhány jellemző külföldi alkalmazással. A számos hasznos funkció mellett a dietetikai ajánlások alapján több hiányosságot is feltártnak, amelyek kiküszöbölése, illetve a hatékonyság és megbízhatóság validálását célzó klinikai vizsgálatok az orvosi evidenciák erősítését, valamint az ilyen jellegű alkalmazások további terjedését is elősegíthetik. Orv. Hetil., 2016, 157(29), 1147–1153.
Absztrakt
A „Big Data” az utóbbi időben gyakran használt kifejezés, amely arra utal, hogy egyre nagyobb digitális információtömeg keletkezik. Ezen információk összekapcsolásával, feldolgozásával és elemzésével újfajta következtetések vonhatók le, és új szolgáltatások alapulhatnak rájuk. Ez kihatással van az élet minden területére, többek közt az egészségügyre is. A szerzők áttekintik a Big Data alkalmazási lehetőségeit az orvostudományból és más területekről vett példák segítségével. A lehetőségek jobb kihasználásához szükség van megfelelő infrastruktúrára, a szükséges szabályozási környezet kialakítására, különös hangsúllyal az adatvédelmi és adatbiztonsági kérdésekre. E problémákat és a megoldásukra tett intézkedéseket is bemutatják a szerzők. Orv. Hetil., 2015, 156(49), 1979–1986.
. 27 Bokor D. The present and future of telemedicine. [A telemedicina jelene és jövője.] Medical Tribune 2016; 5. Available from: http://medicalonline.hu/informatika/cikk/a_telemedicina
Az akut coronariaintervenció korában a myocardialis infarctust elszenvedő beteg nagyon gyorsan, néhány nap után haza vagy rehabilitációra kerül. A betegeknek a halálozása ugyanakkor az infarktust követő első hónapban a legmagasabb. Az elsősorban veszélyeztetettek a jelentős szívizomvesztést elszenvedő, csökkent szisztolés bal kamrai funkciójú betegek. Fontos lehet ezért ezen betegeknél – a telemedicina fejlődésével lehetőséget teremtő – új módszerek kidolgozása a ritmuszavarok otthoni monitorozására. Célkitűzés: Annak vizsgálata, hogy internetalapú folyamatos otthoni aritmiamonitorozás milyen biztonságossággal alkalmazható akut myocardialis infarctust elszenvedő, coronariaintervención átesett, csökkent balkamra-funkciójú betegeknél a hazabocsátás utáni első hónapban. Módszer: Számos transztelefonos EKG-monitor-rendszer működik, de a szerzők egy olyan új technológiával szerzett tapasztalataikat ismertetik, ahol a beteg aktivációjától független, folyamatos EKG-észlelés zajlik interneten keresztül. Az internettel nem rendelkező betegeknél kifejlesztésre került egy mobil internetre csatlakozó vevőegység is. Eredmények: Tíz, infarktus után otthonába távozó, 40% alatti ejekciós frakcióval rendelkező betegnél végeztünk monitorozást. A mérések kumulatív ideje összesen 170 nap volt. A teljesen zajmentes időszak 98% volt, hibamentes EKG 99% volt. Hatvanhat összes alarm átlagos nyugtázási ideje 27 szekundum volt. Az alarm/nap 0,39-nak adódott, és a riasztások pozitív prediktivitása 0,106 volt. Az összes alarmidő 29,8 percnek adódott, ami napi bontásban 10,5 szekundumot jelentett. Következtetések: Módszerünk alkalmasnak látszik a kórházból hazakerült betegek otthoni monitorozására úgy, hogy viszonylag nagy százalékban lehet hibamentes EKG-t regisztrálni a kifejlesztett mellpánt segítségével. Az alacsony riasztási idő azt jelenti, hogy sok beteg egyszerre történő monitorozása is kellő biztonsággal megoldható. A fenti módszert és eredményeinket azért tartjuk fontosnak bemutatni, mert ilyen „szoros” otthoni monitorozásról sem publikációt, sem terméket, illetve szolgáltatást nem találtunk.
