Search Results

You are looking at 1 - 10 of 10 items for :

  • "teljesítményértékelés" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

) Teljesítményértékelés a Richter Gedeon Rt-ben . Szakdolgozat. JPTE Felnöttképzési és emberieröforrás-fejlesztési Intézet, személyügyi szervezö szak, Pécs Teljesítményértékelés a Richter Gedeon Rt

Restricted access

Kisebb állam, nagyobb baj?

Beszámoló a zöldhatósági rendszer kialakításának értékeléséről

Társadalomkutatás
Authors: Benedek Jávor and Krisztina Németh

A 2003–2006 között átalakított hazai környezetvédelmi hatósági rendszer teljesítményét vizsgáltuk a kérdéses időszakban. Az átalakítás és az ezzel párhuzamosan végbement létszámleépítés hatásait adatkérések és interjúk segítségével értékeltük. Megvizsgáltuk a közérdekű adatok közzétételével kapcsolatos törvényi kötelezettségeknek való megfelelést is. Eredményeink alapján az átalakítás előtt a magyar környezetvédelmi intézményrendszer alulfinanszírozott volt, és jelentős megerősítésre szorult. A szervezeti átalakítás az EU elvárásai miatt elkerülhetetlen volt, és koncepciójában nem volt feltétlenül elhibázott. Befejezetlensége miatt ugyanakkor nem alakult ki tiszta, egyértelmű hatósági rendszer, ami megnehezíti az érintett szervek együttműködését. Hiányoznak a hatósági munka alapját jelentő terepi ismeretek és jelenlét, ezek az átalakítás során nem kerültek át az egységes zöldhatósághoz. A megerősítés helyett bekövetkezett leépítések és a forráskivonások miatt a hatósági munka színvonala a kérdéses időszakban csökkent, felpuhult az engedélyezési gyakorlat, jelentősen visszaesett az ellenőrzési és szankcionálási tevékenység. Csökkent egyes területek (pl. természetvédelem) érdekérvényesítő képessége is. Az átalakítás során nem folyt annak hatásait elemző kiterjedt monitoringte­vékenység, és az átszervezés utólagos átfogó értékelése sem történt meg a kormányzat részéről. Az ilyen értékeléshez szükséges adatszolgáltatás is nehézségekbe ütközhetne a felügyelőségek részéről, melyek beszámolói, jelentései nem egységes szerkezetűek, összehasonlításra nem alkalmasak. Ugyanez a helyzet a közérdekű adatok nyilvánosságával, ahol a törvényi előírásoknak való megfelelés (Eitv.) igen gyengének mondható. Ö_d

Restricted access

Absztrakt

Magyarországon a háziorvosi indikátorrendszert 2009-ben vezették be és azóta folyamatosan fejlesztik. A rendszer bizonyos számszerű elvárások alapján többletfinanszírozást ad a mérőszámokban jobban teljesítő háziorvosoknak. A szerzők a jelenleg használatos 16 felnőtt- és vegyes, valamint a 8 gyermekkörzeti indikátort elemzik, és rámutatnak azokra a tényezőkre, amelyek a háziorvosok munkáján kívül a mérőszámokat befolyásolják. A legfontosabbak: a betegek elvárásai, compliance-ük, a szakellátók tevékenysége, a szolgáltatók közötti nem megfelelő információáramlás és a nem megfelelő háziorvosi szoftver, amelynek fejlesztése szükséges. A szerzők véleménye szerint az anyagi motiváció szintjét is a jelenlegi többszörösére kellene emelni, a jelentési rendszer megváltoztatása mellett. Javasolják, hogy a szakmapolitikai és finanszírozói elvárások megfogalmazásával szakmai grémiumok alakítsák ki az indikátorokat, amelyeket fontosnak tartanak a hazai alapellátás színvonalának emeléséhez. Orv. Hetil., 2016, 157(9), 328–335.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Anita Pálinkás, Nóra Kovács, Valéria Sipos, Ferenc Vincze, Magor Papp, Árpád Czifra, Róza Ádány, and János Sándor

Absztrakt:

Bevezetés: Magyarországon 2009-ben került kialakításra az alapellátási tevékenység értékelését célzó, országosan egységes indikátorrendszer, amely jól kiépített informatikai és jogszabályi háttérrel, illetve finanszírozási vonzattal működik. A jelenlegi teljesítményértékelési rendszer csak részben (a praxisok földrajzi elhelyezkedése tekintetében) veszi figyelembe azt, hogy a betegek ellátásának hatékonyságát háziorvostól független tényezők is befolyásolják, ugyanakkor az egészségbiztosító csak a háziorvost tudja hatékonyabb munkára ösztönözni többletfinanszírozási eszközével. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a praxisok teljesítményértékelési rendszerének módszertani továbbfejlesztése révén olyan indikátorok kialakítása volt, amelyek alkalmasak a teljesítménynek a háziorvos által nem befolyásolható praxisjellemzőktől független értékelésére. Módszer: A felnőtteket ellátó háziorvosi praxisok hatékonyságának jellemzésére kidolgozott 12 NEAK-indikátor 2016. júniusi adatait elemeztük. A praxisjellemzők (az ellátottak kora, neme, a praxisokhoz tartozók relatív iskolázottsága, a praxis megyéje, településtípusa) hatásaitól megtisztított indikátorokat alakítottunk ki. A háziorvosok teljesítményének az országos referenciaszinttől való eltéréseit statisztikai teszttel értékeltük. A jelenlegi és a korrigált indikátorokon alapuló értékelés alapján történő teljesítmények összevetésével elemeztük a monitoringnak és a kapcsolódó többletfinanszírozás felhasználásának megfelelőségét és átalakításának lehetőségeit. Eredmények: A jelenlegi teljesítményértékelési rendszer a többletfinanszírozás 34,46%-át hasznosítja a háziorvosi munka hatékonyságának elismerésére, a finanszírozás nagy része a teljesítmények konzerválását szolgálja. Emellett nem képes minden olyan teljesítmény azonosítására, amely lényegesen hatékonyabb az átlagnál, aminek következtében a jelenlegi többletfinanszírozás 8,83%-ának megfelelő összeg kifizetése marad el. Ha többletfinanszírozásban csak a praxisjellemzők alapján várhatónál szignifikánsan jobb teljesítményt nyújtó praxisok részesülnének, akkor az egy praxisban elérhető havi többletfinanszírozás 176 042 Ft-ról 406 604 Ft-ra növekedne. Következtetés: A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által jelenleg működtetett értékelési rendszer kiegészítése a praxisjellemzőkre korrigált indikátorok alkalmazásával a jelenlegi monitoringnak és rendelkezésre álló finanszírozás felhasználásának hatékonyságát javítaná. Orv Hetil. 2019; 160(39): 1542–1553.

Open access

(Közvéleménykutatás a magyar lakosság körében). Vassné Varga Edit (2001): Teljesítményértékelés a közigazgatásban. Századvég, Budapest

Restricted access

, G. ( 2008 ): A környezeti teljesítményértékelés módszerei [Methods of Environmental Performance Evaluation] . Vezetéstudomány 39 ( 2 ): 38 – 50 . Harangozó , G

Restricted access

Vassné, V. E. (2001): Teljesítményértékelés a közszférában (Evaluation of Performances in Public Services). Budapest: Századvég Publishing House. Vassné V. E

Restricted access

Tehetség a munkahelyen 1. A tehetség elméleti megközelítése munkahelyi kontextusban

Talent at Work 1. A Theoretical Approach to Talent in a Workplace Context

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Klajkó Dóra, Bakurecz Bonnie, Csapó Gyöngyvér, Fejes Nikoletta, Kázmér-Mayer Szilvia, and Czibor Andrea

vizsgálatokban nagy hangsúlyt kapnak a kiválasztási folyamatok és a teljesítményértékelés különböző módszerei, amelyek révén az egyéni különbségek mérhetővé, követhetővé, visszajelezhetővé válhatnak. A pozitív pszichológiai szakirodalom a tehetséget mint

Open access

. Olechowski , R. ( 2003 ). Alternatív teljesítményértékelés– az iskola humanizálása [Alternative performance assessment– humanizing the school] . In I. Bábosik & R. Olechowski (Eds.), Tanítás – tanulás – értékelés [Teaching – learning

Open access

Tehetség a munkahelyen 2. A tehetségmenedzsment gyakorlati szempontjai

Talent at Work 2. Practical Aspects of Talent Management

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Klajkó Dóra, Kázmér-Mayer Szilvia, Fejes Nikoletta, Csapó Gyöngyvér, Bakurecz Bonnie, and Czibor Andrea

. munkáltatói értékígéretek), teljesítményértékelés (pl. visszajelzés a szervezet által észlelt dolgozói befektetésekről), illetve a képzések, fejlesztések (pl. a szervezet szempontjából kulcsfontosságú kompetenciák kijelölése). A vállalati TM

Open access