Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for :

  • "tenyészedényes kísérlet" x
Clear All

A Cr(III)-pikolinát hatását vizsgáltuk a takarmányretek (Raphanus sativus L. convar. oleiformis Pers., cv. Leveles olajretek) krómfelvételére tenyészedényes kísérletekben. Az első kísérletben öt (0-0,1-1-10-100 mg·kg -1 koncentráció), a második kísérletben két kezelést (1´, ill. 4´10 mg·kg -1 koncentráció) állítottunk be három ismétlésben, összesen 21 edényt használva a kísérletekhez. A humuszos homoktalajban [pH(KCl): 7,48; leiszapolható rész: 13,2 m/m%; humusz: 0,97 m/ m%; szénsavas mész: 2,2 m/m%; T-érték: 6,2 cmol c ·kg -1 ; „összes” króm: 10,6  mg·kg -1 ] nevelt növények kis mennyiségű krómot akkumuláltak gyökerükben (5,98 mg·kg -1 ) és hajtásukban (1,38 mg·kg -1 ). A talajba közvetlenül kijuttatott Cr(III)-pikolinát hatására jelentősen megnőtt a takarmányretek hajtásának, illetve gyökerének krómtartalma. A kisdózisú kezelés hatására (10 mg·kg -1 ) a gyökérben tízszer, a hajtásban kétszer több króm jelent meg; a nagydózisú kezelés (100  mg·kg -1 ) egy nagyságrenddel nagyobb mértékű növekedést mutatott, a gyökérben százötvenszer, a hajtásban ötvenszer több krómot mértünk. A nagy dózisban (100 mg·kg -1 ) és a többször kis koncentrációban (4×10 mg·kg -1 ) kijuttatott Cr(III)-pikolinát közel azonos mértékben növelte meg a króm transzlokációját a takarmányretek növényben, mindkét kezelésnél a hajtás krómtartalma a teljes növény krómtartalmához viszonyítva azonos értékűnek adódott (TI = 7). A többször kijuttatott Cr(III)-pikolinát hatására az egyes növényi szervek krómtartalma a többszörösére növekedett; a gyökérben háromszor, a hajtásban hatszor nagyobb krómkoncentráció jelent meg az azonos koncentrációjú, egyszeri kezeléshez képest. A Cr(III)-pikolinát jelentős mértékben megnövelte a króm felvételét a talaj-növény rendszerben. Ennek a jelenségnek gyakorlati jelentősége lehet a krómmal szennyezett talajok növényekkel történő tisztítása (fitoremediációja), illetve a krómmal dúsított növények előállítása során.

Restricted access

Összefoglalás

A tápanyag-gazdálkodás továbbfejlesztéséhez szükséges a növények tápláltsági állapotát jól jellemző, valamint a várható terméssel minél megbízhatóbb kapcsolatot mutató tápelem-koncentrációk megállapítása. Ismert, hogy a kálium számos életfolyamat nélkülözhetetlen eleme a növény életében.

Dolgozatunk célja, hogy összefüggést keressünk a kijuttatott kezelések és a növény tápláltsági állapota között.

Tenyészedényes kísérletünket 2006 tavaszán üvegházi körülmények között állítottuk be agyagbemosódásos barna erdőtalajon. Tesztnövénynek a tavaszi árpa (Hordeum vulgare L.) Scarlett fajtáját választottuk. A trágyázatlan kontrollon kívül nyolc NPK kezelést alkalmaztunk két NP szinten növekvő K-adagokkal. Különböző fejlettségi stádiumokban, fő növényi részenként folytattunk vizsgálatokat.

A legmagasabb K-koncentráció a bokrosodáskori növényekben mutatható ki, az általunk kijuttatott kezelések hatására mért legmagasabb K-koncentráció 6,6% volt, melyet az N2P2K3 kezelésnél kaptunk. A virágzó kalász K-tartalma a trágyázástól függetlenül közel azonosnak bizonyult, 0,81–0,90% közé esik. A K0 kezelések kivételével az általunk mért K-koncentrációk a kielégítő, ill. magas kategóriába esnek. Az összefüggés-vizsgálatok eredményei igazolják, hogy szoros kapcsolat van a növény K-tartalma és száraztömeg gyarapodása között. A különböző adagú és arányú kezelések erősen befolyásolják, hogy az egyes növényi részek különböző fejlettségi stádiumokban mekkora mennyiségben és milyen eloszlásban tartalmazzák a felvett K-ot, hogyan alakul száraztömegük, víztartalmuk.

Restricted access