Search Results

You are looking at 1 - 10 of 1,618 items for :

  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A modern intenzív terápia kihívása: az elhúzódó kritikus állapot kórélettani háttere és terápiás lehetőségei

Challenge in modern intensive care: chronic critical illness – pathophysiology and therapeutic options

Orvosi Hetilap
Authors:
Luca Krisztina Kópházi
,
István Keve Kárpáthi
,
Viktor Kesztyűs
,
Enikő Holndonner-Kirst
,
Eszter Gulyás
,
Gellért Balázs Karvaly
,
János Gál
, and
Csaba Gyula Hermann

. Pathophysiology, diagnosis, therapy. [Sarcopenia – 2021. Patofiziológia, diagnózis, terápia.] Orv Hetil. 2021; 162: 3–12. [Hungarian] 57 Bagshaw SM, Stelfox HT, Iwashyna TJ, et al

Open access

Terhességi ritmuszavarok modern terápiás megközelítései

Modern therapeutic approaches of cardiac arrhythmias in pregnancy

Orvosi Hetilap
Authors:
Ádám Riba
,
Barnabás Németh
,
Ferenc Árvai
,
Géza Lupkovics
, and
Tamás Tahin

pregnancy. [Szívritmuszavarok a terhesség során.] Szegedi Tudományegyetem, Aneszteziológiai és Intenzv Terápiás Intézet, Szeged, 2012. [Hungarian] 6

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Fruzsina Benyó
,
Alexandra Farkas
,
Hajnalka Horváth
,
Zoltán Zsolt Nagy
, and
Zsuzsanna Szepessy

References 1 Poór G. Biological therapy in the rheumatology practice in Hungary. [Biológiai terápia a hazai reumatológiai gyakorlatban.] Medicina Könyvkiadó, Budapest

Open access

L. (szerk.) Aneszteziológia és intenzív terápia.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2014; pp. 338–342. [Hungarian] 6 Fazakas J, Smudla A. Anaesthesia of pediatric solid organ

Open access

Az endovascularis terápia szerepe és jelentősége a stroke-ellátási láncban

The role of endovascular treatment in acute ischemic stroke – a multidisciplinary approach

Orvosi Hetilap
Authors:
Zoltán Szabó-Maák
,
Balázs Kis
, and
László Oláh

Az endovascularis terápia a 2015. évi klinikai bevezetése óta az akut ischaemiás stroke nagyérelzáródással járó formáiban a revascularisatio standard módszerévé vált. Az endovascularis terápia multidiszciplináris megközelítést igényel, mely elsősorban komprehenzív stroke-centrumokban valósítható meg. A korábbi stroke-ellátási lánc kibővült: interhospitális transzport vált szükségessé, neurointervenciós és aneszteziológiai team csatlakozott az ellátók közé. A korszerű radiológiai diagnosztika multimodális képalkotás mellett gyors adattovábbítást és szoftveres döntéstámogatást is magában foglal. A terápiás erőfeszítések elsődleges célja az időablakon belüli revascularisatio. A még megmenthető agyterület (penumbra) átmeneti életképességét variábilis kollaterális keringés biztosítja. Standard időablakokon túl végzett revascularisatióra válogatott esetekben, penumbra-képalkotás mellett nyílhat lehetőség. A revascularisatióban az intravénás thrombolyis megőrizte eddigi szerepét, és indikációs köre a korábbiakhoz képest kibővült. Igazolt nagyérelzáródás esetén az endovascularis terápia egyértelműen hatékony módszer, elérhetősége azonban korlátozott, a kivitelezés sikerességében pedig személyi és szervezési tényezők is szerepet játszanak. Mindezek mellett aneszteziológiai szempontok is megjelentek. Az endovascularis terápia klinikai szerepe, valódi jelentősége és a bevezetés kapcsán kialakult szervezési változások az általános orvosi köztudatban kevéssé ismertek. Orv Hetil. 2024; 165(1): 14–23.

Open access

Szemmozgásos traumafeldolgozás (EMDR-terápia): Hatás, hatásmechanizmus, hatásosság

Eye Movement Desensitization and Reprocessing (EMDR) therapy in trauma: Effect, effectiveness and mechanisms of action

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Author:
Judit Szigeti F.

Research , 3 ( 3 ), 161 – 168 . Havelka , J. 2015 ). EMDR (Eye Movement Desensitization & Reprocessing). Újrafeldolgozási terápia bilaterális ingerléssel In

Restricted access

A koronavírus-járvány hatása a komplementer terápiás gyógymódok igénybevételére elektív sebészeti műtétek előtt

Relationship between the coronavirus epidemic and the use of complementary and alternative medicine prior to elective surgical procedures

Orvosi Hetilap
Authors:
Sándor Árpád Soós
,
Orsolya Szűcs
,
Katalin Darvas
,
Csaba Hoffmann
,
László Harsányi
, and
Attila Szijártó

Összefoglaló. Bevezetés: A 2019 végén Vuhanból kiinduló, SARS-CoV-2 okozta koronavírus-járvány jelentős hatást gyakorolt életünkre. Specifikus terápia hiányában az emberek egy része alternatív gyógymódokhoz fordult. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja annak feltárása volt, milyen hatást gyakorolt a koronavírus-járvány a betegek komplementer gyógymódokhoz való viszonyulására elektív sebészeti műtétek előtt. Módszer: Egy magyarországi klinika és egy városi kórház elektív sebészeti műtétre váró betegei körében végeztünk anonim kérdőíves felmérést 2020. augusztus 3. és december 18. között. 279 kérdőívet dolgoztunk fel, a válaszadási arány 69,7% volt. Eredmények: A koronavírus-járvány hatására a válaszadók 91,4%-ának nem változott meg a véleménye a nem konvencionális kezelésekről, 8,2%-a bizakodóbban tekintett ezekre. A komplementer terápia betegségmegelőző hatása iránt a kitöltők 16,8%-a volt bizakodó, 25,4%-a elutasító, 57,7%-a nem formált véleményt. A válaszadók 24,7%-a vett igénybe élete során alternatív módszereket, a koronavírus-fertőzés megelőzésére csak a nyilatkozók 10%-a alkalmazna ilyen gyógymódokat. Kizárólag a pandémia hatására senki nem kezdett el komplementer gyógymódokat használni. A kérdőívet kitöltők 55,6%-a használt gyógynövénykészítményt élete során. A járvány ideje alatt a válaszadók 27,5%-a vett igénybe gyógynövénykészítményeket; a gyógymód alkalmazása és a vizsgált szociodemográfiai tényezők között nem találtunk összefüggést. A gyógynövények alkalmazása alacsonyabb mértékű volt a daganatos és a thromboemboliás betegek között. Következtetés: Vizsgálatunk alapján a komplementer gyógymódok használata feltehetően a járvány miatt elrendelt korlátozásokból adódóan csökkent, a gyógynövények alkalmazása azonban nem változott lényegesen. A válaszadók tizede használt komplementer gyógymódot a koronavírus-fertőzés megelőzésére. Orv Hetil. 2021; 162(42): 1678–1686.

Summary. Introduction: The coronavirus epidemic caused by SARS-CoV-2 from Wuhan at the end of 2019 had considerable impact on our lives. In the absence of specific therapy, some people have resorted to alternative therapies. Objective: The aim of our study was to explore the effect of the coronavirus epidemic on the patients’ attitudes toward complementary and alternative medicine. Method: We have performed anonymous questionnaire survey among patients of a Hungarian university hospital and a city hospital waiting for elective surgery between August 3, 2020 and December 18, 2020. We received 279 questionnaires, the response rate was 69.7%. Results: As a result of the coronavirus epidemic, 91.4% of the respondents did not change their opinion about complementary and alternative treatments, 8.2% were more optimistic about them. 16.8% of respondents were optimistic, 25.4% rejected, and 57.7% did not form an opinion about the disease-preventing effect of complementary therapy. A quarter of respondents (24.7%) had used complementary therapies in their lifetime, with only 10% of respondents using such therapies to prevent coronavirus infection. As a result of the pandemic, no one started using complementary therapies. 55.6% of the respondents used a herbal preparation during their lifetime. In the course of the epidemic, a high proportion of respondents (27.5%) used herbal preparations; no correlation was found between the use of the treatment and the socio-demographic factors examined. The use of herbs was lower among cancer and thromboembolic patients. Conclusion: Based on our study, the use of complementary therapies presumably decreased due to the restrictions imposed in the epidemic, however, the use of herbs did not change significantly. One-tenth of the respondents used naturopathic cure to prevent coronavirus infection. Orv Hetil. 2021; 162(42): 1678–1686.

Open access

Az első két sikeres, convalescens friss fagyasztott plazmával történő terápia hazai alkalmazása intenzív osztályon kezelt, kritikus állapotú, COVID–19-fertőzésben szenvedő betegekben.

(A COVID–19-pandémia orvosszakmai kérdései)

Successful administration of convalescent plasma in critically ill COVID-19 patients in Hungary: the first two cases

Orvosi Hetilap
Authors:
Ilona Bobek
,
László Gopcsa
,
Marienn Réti
,
Gabriella Bekő
,
Lilla Hancz
,
Botond Lakatos
,
Eszter Molnár
,
Sándor Nagy
,
Péter Reményi
,
Gabriella Sebestyén
,
János Sinkó
,
János Szlávik
,
Miklós Szolnoky
, and
István Vályi-Nagy

. [Citokinellenes terápia az új típusú koronavírus okozta megbetegedés (COVID–19) kezelésében – tocilizumab elsőként való alkalmazása az infektológiai osztályon.] Orv Hetil. 2020; 161: 1071–1078. [Hungarian

Open access

Absztrakt

Bevezetés: A neurológiai betegségek egyik legnagyobb csoportját a különféle eredetű mozgászavarok alkotják. Ezek közé tartozik a Parkinson-kór, amely a motoros-mozgató rendszert érintő tünetek, panaszok alapján ismerhető fel. A fentiek mellett azonban számos egyéb kísérő jelenséggel is számolni kell, amelyeket úgynevezett nem motoros tüneteknek nevezünk. Ezek közül több meg is előzi az ismert, klasszikus motoros tünetek megjelenését. Célkitűzés: Jelen összefoglaló a Parkinson-kórban megjelenő különböző alvászavarokat, azok felismerési és kezelési lehetőségeit ismerteti. Módszer: A szerzők áttekintették a PubMed-ben található, 2015. januárig megjelent, Parkison-kór és alvászavarok összefüggéseit vizsgáló közleményeket. Eredmények: A nem motoros tünetek egyik kategóriája az alvászavarok, amelyek között megtaláljuk az aluszékonysághoz vezető állapotokat, az insomniát vagy a parasomniák közé sorolt REM-magatartászavar-betegséget. Az alvászavarok kialakulásában a neurodegeneratív folyamat következményeként létrejövő agytörzsi és egyéb területek károsodása mellett (amelyek szerepet játszanak az alvás–ébrenlét ciklus szabályozásában) egyéb, jól befolyásolható faktorok (alvási apnoe betegség, nyugtalan láb szindróma stb.) is szerepet játszanak. Következtetések: A nem motoros panaszok felismerése és megfelelő kezelése a Parkinson-kórban szenvedő betegeknél az életminőséget jelentősen javítja. Orv. Hetil., 2015, 156(27), 1091–1099.

Restricted access

A biológiai terápia helye a gyermekkori uveitis ellátásában

Biological therapy of uveitis in children

Orvosi Hetilap
Authors:
Lilla Smeller
,
Viktória Sümegi
,
Edit Tóth-Molnár
, and
Nicolette Sohár

in ophthalmology. [Biológiai terápia szisztémás alkalmazása a szemészetben.] Orv Hetil. 2019; 160: 1744–1750. [Hungarian] 27 Rosenbaum JT. Evolving “diagnostic

Open access