Search Results

You are looking at 1 - 10 of 19 items for :

  • "testösszetétel" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Energia- és tápanyagbeviteli értékek és azok kapcsolata a testösszetétellel coeliakiás betegekben

Energy and nutrient intakes and their relationship to body composition in patients with celiac disease

Orvosi Hetilap
Authors:
Eszter Dakó
,
Sarolta Dakó
,
Veronika Papp
,
Márk Juhász
,
Johanna Takács
,
Éva Csajbókné Csobod
, and
Erzsébet Pálfi

–1453. 5 Molnár A, Török É, Czuppon K, et al. Body composition analysis in clinical practice. [Testösszetétel-analizálás a klinikai gyakorlatban.] Új Diéta 2017; 26: 15–18. [Hungarian

Open access

Az alultápláltság – kóros tápláltsági állapot – jelentős többletterhet generál a betegellátásban. A malnutritio különböző formáinak felismerése és kezelése olykor nem egyszerű feladat a kórházi „rutin” során, pedig ahhoz, hogy a kezelési hatékonyságot javítani lehessen, fontos ismeretük és felismerésük. A dolgozat célja az alultápláltság, malnutritio különböző formáinak és azok differenciált vizsgálatának áttekintése. Ezen állapotok felismerésének, szofisztikált vizsgálatának és nyomon követésének ajánlható módja az ismert és következetesen használt klinikai módszerek és a bioelektromos impedanciaanalízis együttes alkalmazása. A tápláltsági állapot és a vele szoros összefüggést mutató testösszetétel rutinszerű vizsgálata és követése jelentős segítséget jelent a malnutritio felismeréséhez és kezeléséhez; alkalmazásának nincs tényleges akadálya napjaink hazai klinikai gyakorlatában. Orv. Hetil., 2014, 155(51), 2016–2020.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Babett Tóth
,
Zoltán Dénes
,
Emese Kudron
,
Beáta Barta
,
Dóra Szennai
, and
Dóra Terjék

] 18 Török É, Harsányi L. The measureable clinical signs of malnutrition: the clinical significance of body composition – bioimpedance – analysis. [A malnutritio mérhető klinikai jelei: a testösszetétel

Restricted access

Az életcélok szerepe a szociális szférában dolgozó nők tápláltsági, fittségi és életminőségi mutatóiban

The role of purpose in life as reflected in the indicators of body composition, fitness and quality of life in women working in the social sector

Orvosi Hetilap
Authors:
Zsolt Szakály
,
József Bognár
,
Zoltán Tánczos
, and
Csaba András Dézsi

Összefoglaló. Bevezetés: A szociális szférában dolgozók túlterheltsége jelentős, és munkakörülményeik többnyire kedvezőtlenek. Bizonyított, hogy az életcélok meghatározzák a karrier, az egészségtudatosság és az életminőség területeit, de ez utóbbi a szociális dolgozók mintáján még nem került bizonyításra. Célkitűzés: A kutatás célja, hogy bemutassa egy szociális és egészségügyi szolgáltatóintézmény női dolgozóinak (n = 127) tápláltsági és fittségi állapotát és életminőségét, valamint az életcélok meghatározó szerepét ezekre a mutatókra. Módszer: Kérdőív, teszt, testösszetétel-vizsgálat és fittségiállapot-felmérés segítségével gyűjtöttünk adatokat, amelyeket különbözőségvizsgálattal és regresszióelemzéssel elemeztünk. Eredmények: A minta tápláltsági mutatója túlsúlyra utal, míg a fittségi állapot, az életminőség és az életcélok még elfogadható tartományban vannak, de a szélsőértékek jelentősek. A magasabb életcélokkal rendelkezők jobb fittségi mutatókkal és életminőséggel jellemezhetők. Az ülőmunkát és a fizikai munkát végzők között minimális különbség volt kimutatható a tápláltsági mutatók, a fittség és az életminőség tekintetében. A táppénzt igénybe vevők gyengébb fittségi és életminőség-mutatókkal rendelkeznek, mint akik nem voltak betegszabadságon. Az életkor előrehaladtával romló testösszetételt és fittségi állapotot detektáltunk. Következtetés: A korábbi kutatási eredményeket megerősíthetjük abban, hogy a szociális dolgozók tápláltsági és fittségi mutatói, valamint életminőségszintje nem optimális. Az életcélok meghatározó szerepe a vizsgált területek számottevő részében bizonyítást nyert. A dolgozói életcélok megerősítésének egyik fontos színtere a munkahely, ahol számos pozitív hatás érhető el a testi-lelki egészség, a jóllét és a munkateljesítmény területein is. Orv Heti. 2021; 162(27): 1089–1098.

Summary. Introduction: Professionals working in the social sector typically do significant overwork in rather unfavourable working conditions. Although the purpose in life is proved to determine the areas of career, health awareness, and the quality of life, the latter has not yet been confirmed among social workers. Objective: The purpose of this research is to demonstrate body composition and fitness status as well as the quality of life of female employees (n = 127) at a social institution, furthermore the decisive role purpose of life plays in these indicators. Method: Data were collected through questionnaires, tests, body composition analyses, and fitness status tests, and were assessed by t-test, analysis of variance and regression analysis. Results: Body composition of the participants indicates a generally overweight status, while fitness status, quality of life, and purpose of life are within the acceptable range, however, all with notable range values. Those with a higher-level purpose of life demonstrate better fitness indicators and higher quality of life. In terms of body composition, fitness, and quality of life, only a minor difference was found between those who do intellectual and physical type of work. Those who took sick leave demonstrated a lower level of fitness and quality of life compared to those who did not take any sick leave. Body composition and fitness status have proven to deteriorate with age. Conclusion: Previous research findings can be confirmed by stating that neither the body composition and fitness indicators, nor the quality-of-life level of social workers are optimal. The determining role of purpose in life has been proven in substantial aspects in this study. One of the focus areas of enhancing purpose in life is the workplace, where major positive impacts can be achieved in terms of the physical and mental health, well-being, and work performance. Orv Hetil. 2021; 162(27): 1089–1098.

Open access

Férfi fizikai dolgozók testösszetételének jellemzői: középpontban az életkor

Body compositions characteristic in male manual workers: age as a central factor

Orvosi Hetilap
Authors:
Zsolt Szakály
,
Zsófia Pápai
,
Zsuzsanna Liszkai
,
József Bognár
, and
Csaba András Dézsi

Bevezetés: A hazai morbiditási és mortalitási statisztikák szerint a megbetegedési struktúrában átrendeződés mutatkozik. Napjainkra azok a betegségek lettek egyre gyakoribbak, amelyek kialakulásában az életmód szerepe jelentős. Ezért az egészségkockázati tényezők detektálása a különböző életkori, nemi és egyéb csoportok mentén kiemelt feladat. Célkitűzés: A kutatás célja férfi fizikai dolgozók egészségi állapottal összefüggő antropometriai változóinak életkori csoportok szerinti bemutatása és a kritikus életkori szakaszok kijelölése. Módszer: Vizsgálatunkba önkéntes alapon férfi fizikai dolgozókat vontunk be (n = 179 fő). A testösszetételt Inbody 720 eszközzel vizsgáltuk. A mért és a számított jellemzők közül a testtömegindexet, a relatív izom- és zsírtömeget, a derék-csípő arányt és a zsigeri zsírt vontuk be. A vizsgált változók korfüggését lineáris regressziós analízissel, a változók közötti kapcsolatot korrelációs együtthatóval jellemeztük. Eredmények: Az antropometriai változók jelentős része nem az egészséges tartományon belül helyezkedik el. A változók mindegyikénél kimutatható a korfüggés, kritikusnak mondható életkort vagy életkori szakaszt azonban nem tudtunk kijelölni. Az alkalmazott antropometriai módszerek kapcsolata szignifikáns. Megbeszélés: A férfi fizikai dolgozók között az életkortól függetlenül nagy számban detektálhatók olyanok, akiknek a testösszetétele egyértelmű egészségi kockázatot jelent. Következtetés: A kockázat csökkentése érdekében komplex munkahelyi egészségfejlesztő programok indítása szükséges. A megvalósítás során minden korosztálynál fontos szempont az aktív és egészségtudatos életmód kialakítása. Orv Hetil. 2023; 164(3): 96–103.

Open access

A tápláltsági állapot bioimpedancia-alapú meghatározásának lehetősége a rehabilitációban

Possibility of bioimpedance-based nutritional status assessment in rehabilitation

Orvosi Hetilap
Authors:
Babett Tóth
,
Dóra Terjék
,
Rebeka Nagy-Kónya
, and
Zoltán Dénes

. 13 Molnár A. Investigating the diagnostic criteria of abnormal body composition and the efficacy of its treatment in clinical practice. Doctoral dissertation. [Kóros testösszetétel

Open access

. Molecular and clinical basics of gerontology. Nutrition, physical status, body composition, sarcopenia. [A gerontológia molekuláris és klinikai alapjai. Táplálkozás, fizikai állapot, testösszetétel

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Magda Antal
,
Lajos Biró
,
Andrea Regöly-Mérei
,
Katalin Nagy
,
Györgyi Arató
,
Csaba Szabó
,
Éva Martos
, and
Szabolcs Péter

82 358 363 Madarasi, A., Holics, K., Újhelyi R. és mtsa: A testösszetétel multifrekvenciás impedanciaméréssel nyert eredményei

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Andrea Molnár
,
Ágnes Anna Csontos
,
Sarolta Dakó
,
Rita Hencz
,
Dániel Áron Anton
,
Erzsébet Pálfi
, and
Pál Miheller

Absztrakt:

Bevezetés: A gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegeknél kóros tápláltsági állapot alakulhat ki (gyulladásos citokinek termelődése, műtétek utáni katabolizmus, beszűkült étrend miatt), amit táplálásterápia elrendelése mellett is nehéz hatékonyan kezelni. Célkitűzés: A táplálásterápia hatékonyságának vizsgálata. Módszer: Kombinált tápláltsági állapot rizikószűrése (kérdőíves felméréssel és bioimpedanciás testösszetétel-analízissel) a vizsgálat elején és az egyéves vizsgálati periódus végén. Eredmények: A 205 betegből 82 bizonyult veszélyeztetettnek. Összesen 44-en részesültek hosszú távú táplálásterápiában, 45%-uknak elegendő volt a diétamódosítás, 50% orális és 5% parenteralis táplálást is igényelt. A mindkét mérési eljárás alapján magas rizikójúnak minősülők száma a beavatkozásokkal 31-ről 21 főre csökkent, a teljes és a zsírmentes testtömeg nyolc, illetve kilenc esetben 10%-ot meghaladóan növekedett, a tömegindexek (∆BMI: +1,3 kg/m2, p = 0,035, s.; ∆FFMI: +0,5 kg/m2, p = 0,296, n. s.) szintén növekedtek. A kutatás korlátai az alacsony esetszám és a monocentrumos bevonás. Következtetések: Kóros tápláltsági állapot kialakulásának magas kockázata miatt javasoljuk a kombinált rizikószűrést és a táplálásterápia hatékonyságának vizsgálatára a bioimpedanciás testösszetétel-analízist. Orv Hetil. 2017; 158(19): 731–739.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Mónika Fekete
,
Judit Pákó
,
Gergő Szőllősi
,
Krisztina Tóth
,
Mónika Szabó
,
Dorottya Horváth
, and
János Tamás Varga

Absztrakt:

Bevezetés: COPD-ben szenvedő betegeknél kóros tápláltsági állapot alakulhat ki a gyulladásos citokinek termelődése, valamint a beszűkült étrend miatt. Célkitűzés: A COPD-s betegek tápláltsági állapotának kombinált rizikószűrése, a testtömeg rendellenességének és kapcsolatának vizsgálata a légzőszervi és funkcionális paraméterekkel, valamint e rendellenességek életminőségre gyakorolt hatásának elemzése. Módszer: A tápláltsági rizikó kombinált szűrését végeztük MUST (Malnutrition Universal Screening Tool) kérdőívvel és a bioelektromosimpedancia-analízis elvén működő InBody 170 géppel, valamint OMRON BF511 testösszetétel-elemző mérőkészülékkel az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet Légzésrehabilitációs Osztályán 2019. január 1. és december 31. között, 40 év feletti COPD-s betegek körében. Eredmények: A betegek medián életkora 66 (IQR 61–72) év, a medián BMI 24,5 (IQR 19,1–29,7) kg/m² volt; a 110 COPD-s beteg közül 32% (n = 35) alultáplált volt, és 45% (n = 49) akaratlanul fogyott az előző évben. Az alultáplált betegek gyengébb tüdőfunkcióval rendelkeztek (FEV1ref%: 36 [IQR 29–49]), mint a normál súlyú (FEV1ref%: 46 [IQR 35–52]) vagy túlsúllyal rendelkező (FEV1ref%: 46 [IQR 39–57]) betegek, életminőségük szignifikánsan gyengébb volt (65,63 vs. 56,59 vs. 47,23; p = 0,045). Szignifikáns korrelációt találtunk a BMI – FEV1ref% (ρ = 0,26; p = 0,007) és a BMI – exacerbatiók száma között (ρ = 0,37; p = 0,008). Következtetés: Megállapítottuk, hogy az alultáplált COPD-s betegek gyengébb tüdőfunkcióval és rosszabb életminőséggel rendelkeznek, valamint azt is, hogy a kóros tápláltsági állapot kialakulásának magas kockázata miatt COPD-s betegeknél javasoljuk a tápláltsági állapot rizikójának kombinált szűrését és a táplálásterápia hatékonyságának vizsgálatát. Orv Hetil. 2020; 161(40): 1711–1719.

Open access