Search Results
Collaboration between researchers from academic and non-academic organisations
A case study of co-authorship in 12 Hungarian universities
Gulbrandsen, M. — Slipersaeter, S. (2007): The Third Mission and the Entrepreneurial University Model. In: Bonaccorsi, A. — Daraio, C. (eds): Universities and Strategic Knowledge Creation. Specialisation and Performance in Europe . Cheltenham: Edward Elgar
Absztrakt:
Cikkünkben a társadalmi vállalkozások és a felsőoktatás lehetséges kapcsolatát, kapcsolódásait járjuk körül elsősorban abból a szempontból, hogy a társadalmi vállalkozás viszonylag új koncepciója miképp hathat a felsőoktatási intézmények működésére. Ezt a kérdést – a társadalmi vállalkozás fogalmának körbejárását követően – három irányból látjuk izgalmasnak vizsgálni: elsőként bemutatjuk a társadalmi vállalkozás koncepció néhány lehetséges hatását a felsőoktatási intézmények működésére; ezt követően a tématerület megjelenését tekintjük át a felsőoktatásban, fókuszálva a gazdálkodástudományok területére; végezetül elemezzük a társadalmi vállalkozásokhoz való kapcsolódást egy úgynevezett science shop tapasztalatai alapján, amelyet a felsőoktatási intézmények harmadik missziójának egyik megvalósítási módjaként tartanak számon.
Abstract
Studies of university–industry collaboration remain subject to important limitations due to the shortage of empirical data and a lack of consistency in that obtained to date. This article puts into practice a set of universities Third Mission indicators in a regional innovation system. Selected indicators previously compiled from literature were reorganized and pre-tested. We have undertaken two face-to-face surveys of 737 firms and 765 heads of research teams, respectively. The results test the validation of indicators and provide a complex map of university–industry linkages as well as some observations on the flexibility needed to address this issue.
Abstract
We address the issue of differentiation of the profile of universities and offer a set of new indicators based on microdata at the individual level and the application of robust nonparametric efficiency measures. In particular, we use efficiency measures in order to characterize the way in which universities use their inputs (academic and non academic staff, funding) in the effort to position themselves in the space of output (undergraduate teaching, postgraduate education, fundamental research, contract research, third mission), while keeping efficiency under control. The strategic problem of universities is defined as making best use of existing resources in the short run, while enlarging the scope of autonomy in procuring additional resources in the long run. In order to make best use of resources universities are led to increase their specialization and differentiate their offering profile. This happens even if the European institutional landscape does not encourage universities to differentiate.
Absztrakt:
A felsőoktatási intézmények szerepváltozásai, a harmadik misszió feltűnése és erősödése és az ezeknek megfelelő vagy ezekhez igazodó irányítási megoldások, működési keretek, az állam és a felsőoktatási intézmények viszonyának alakulása több évtizede témája a felsőoktatás-politika változásával, az irányítás kérdéseivel foglalkozó kutatóknak, szerzőknek (Clark 1983; Etkowitz 1997; Clark 1998; van Vaught–de Boer 2015; Gronitzka–Massen–de Boer 2017, hogy csak néhány ismertebbre utaljunk). A hazai kutatókat is foglalkoztatta ez a témakör (Barakonyi, Hrubos, Keczer, Kováts, Polónyi számos írása), ami bőséges muníciót ad a kutatásra, ugyanis az irányítás és az intézményi státus kérdéseivel rendre együtt járnak az intézmények kormányzásának, vezetési struktúrájának és finanszírozásának a kérdései is. Az intézményi működési keretek alakítására irányuló magyar felsőoktatás-politikai törekvések hosszabb időszakot átfogó áttekintésére azonban csak kevesen vállalkoztak (Polónyi 2009; Veres 2016a, 2016b). Jelen írás arra tesz kíséreltet, hogy áttekintse az elmúlt három évtized törekvéseit és fejleményeit e téren, keresve a jellegzetes azonosságokat vagy épp sajátos különbségeket.
-EC. 33 Laredo, P. (2007) Revisiting the Third Mission of Universities: Toward a Renewed Categorization of University Activities? Higher Education Policy , Vol. 20. No. 4. pp. 441
. Budapest, New York, Central University Press. 5 European Indicators (2016) European Indicators and Ranking Methodology for Universitiy Third Mission European Commission
(eds): Third Mission of Higher Education in a Cross-Border Region . Debrecen, Center for Higher Education Research and Development - Hungary, University of Debrecen. 134–148. Forrás: http
Development Mission of Universities. Annals of Regional Science, Vol. 44. No. 1. pp. 83–109. 26 Gulbrandsen, M. & Slipersaeter, S. (2007) The Third Mission and the
is crucial in the University’s third mission. The end of this chapter contains Karoly Teperics’s study of international student exchange programs. Based on the UNESCO’s 2016 survey, he compares 11 Eastern-European countries regarding the number of the
