Search Results

You are looking at 1 - 10 of 26 items for :

  • "thrombophilia" x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Andrea Nagy, Gábor Mogyorósy, Csongor Kiss, István Pataki, Shemirani Amir Houshang, and Éva Oláh

Kupferminc, M. J.: Thrombophilia and pregnancy. Reprod. Biol. Endocrinol., 2003, 1 , 111. Kupferminc M. J. Thrombophilia and pregnancy Reprod. Biol

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Éva Toronyi, Zsolt Máthé, Rita Chmel, Marina Varga, Veronika Kozma, Roland Trent, Gellért Tőzsér, Gergely Nagy, and Róbert Langer

Irodalomjegyzék 1. A Irish 1999 Renal allograft thrombosis: can thrombophilia explain the inexplicable

Restricted access

V. Le Cam-Duchez J.Y. Borg L. Marpeau 2000 Inherited thrombophilia and pregnancy

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Eszter Vonnák, Zoltán Langmár, Miklós Sipos, and Attila Pajor

A vena jugularis thrombosisa várandósság alatt igen ritka szövődmény. Az esetek nagyobb részében a thrombosisra hajlamosító tényező az IVF során kialakult ovarialis hiperstimulációs szindróma, illetve öröklött vagy szerzett thrombophilia volt. A szerzők egy in vitro fertilizáción átesett beteg kórtörténetét ismertetik, akinél a vena jugularis thrombosisának hátterében protein C-deficientia igazolódott. Az irodalmi adatokkal egybehangzóan, ovarialis hiperstimulációs szindróma, illetve öröklött vagy szerzett thrombophilia esetén indokolt a thromboprofilaxis alkalmazása asszisztált reprodukció kapcsán is. Orv. Hetil., 2011, 152, 1703–1706.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Réka Turai, Klára Molnár, Erika Kiss, Márta Szokó, Zita Bauer, and Gábor Simon

: Outcome of pediatric thrombembolic disease: A report from the Canadian Childhood Thrombophilia Registry. Pediatr. Res., 2000, 47 , 763–766. Mahoney M. Outcome of pediatric

Restricted access

Boda Z.: Terhesség, thrombophilia, thromboemboliaprophylaxis. In: Thrombosis és vérzékenység. Ed.: Boda Z. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006, 341–351. Boda Z

Open access

We report a patient with community acquired Legionella pneumonia, complicated with pulmonary embolism. The patient was cured by levofloxacin and anticoagulant therapy. We performed laboratorial control and we excluded the thrombophilia and antiphospholipid syndrome. Our case report draws attention to the possible association between Legionella infection and pulmonary embolism.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Csongor Aszalos, Eleni Dongó, Zsuzsanna Farkas, Attila Kollár, Péter Magyar, György Várallyay, Dániel Bereczki, and Ildikó Vastagh

Absztrakt

A thromboangitis obliterans (Buerger-kór) nem atherosclerosisos, a kis- és közepes méretű artériák és vénák szegmentális gyulladásával és thromboticus elzáródásával járó perifériás érbetegség. Etiológiája a mai napig ismeretlen, szoros összefüggést mutat a dohányzással. A tünetek 45 éves kor előtt kezdődnek, jellegzetes a hullámzó kórlefolyás. A végtagok acralis részein akut és krónikus ischaemiás vagy infektív tünetek alakulnak ki. A Buerger-kór diagnózisa elsősorban a klinikai képen és az angiográfiás vizsgálaton alapul, de alapvetően fontos autoimmun betegség, thrombophilia, diabetes mellitus és proximalis emboliaforrás kizárása is. A betegség leggyakrabban a végtagok ereit érinti, ritkán azonban érintettek lehetnek az agyi, a coronaria- és a zsigeri artériák is. A szerzők 49 éves, korábban már Buerger-kór miatt kezelt férfi kórtörténetéről számolnak be, akinél akut ischaemiás stroke-ot diagnosztizáltak. Képalkotó vizsgálatokkal akut és krónikus ischaemiás laesiókat, valamint a tünetképző oldalon az arteria cerebri media nem atheroscleroticus arteriopathiáját igazolták. A részletes kivizsgálás során más etiológiát nem találtak. Orv. Hetil., 2016, 157(30), 1207–1211.

Open access

Absztrakt

A szerzők a 62 éves, rivaroxabannal antikoagulált férfi betegnél perzisztens pitvarfibrilláció miatt pulmonálisvéna-izolációt terveztek. A preoperatív transoesophagealis echokardiográfia során bal pitvari fülcsethrombus jelenlétét mutatták ki. Thrombophilia irányában végzett vizsgálataik alapján a beteg heterozigótának bizonyult metilén-tetrahidrofolát-reduktáz-génmutációra. Feltételezték, hogy ebben az esetben a direkt trombininhibitor hatékonyabb antithromboticus hatással bírhat, ezért dabigatranra váltottak. Két hónapnyi direkt trombininhibitor kezelés és folsavpótlás mellett a thrombus feloldódott. A szerzők kiemelik, hogy pitvarfibrilláló betegnél adekvát rivaroxabanterápia mellett is kialakulhat bal pitvari fülcsethrombus. Jelen eset felveti annak a lehetőségét, hogy a metilén-tetrahidrofolát-reduktáz-génmutáció csökkentheti a Xa faktor inhibitorok hatékonyságát. Az esettanulmány alapján dabigatranra való csere hatékony lehet a bal pitvari fülcsethrombusok feloldásában. Orv. Hetil., 2016, 157(4), 154–156.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Andrea Mike, Valéria Gaál, Adrienne Németh, Ferenc Kövér, Sámuel Komoly, and Zsolt Illés

A Susac-szindróma ritka, többszörös szervi érintettséggel járó kórkép, melyet encephalopathiából, a retinát ellátó artéria ágainak okklúziójából és halláscsökkenésből álló triász jellemez. Ritka előfordulása, fluktuáló lefolyása és a hosszabb-rövidebb ideig inkomplett klinikai kép miatt sokszor nem ismerik fel, pedig az időben megkezdett kezelés a prognózist kedvezően befolyásolja. Módszer: Közleményünkben egy beteg esetét ismertetjük, és összefoglaljuk a kórkép legfontosabb ismérveit, diagnosztikai és terápiás lehetőségeit. Eredmények: A 30 éves nőbeteg ismeretlen eredetű encephalopathia, napok alatt kialakuló személyiségváltozás, meglassult gondolkodás, indítékhiány miatt került a pszichiátriai, majd a neurológiai klinikánkra. A koponya MR-vizsgálata multiplex fehérállományi laesiókat, liquorvizsgálata emelkedett összfehérjét mutatott. Az anamnézisben szereplő ismétlődő kétoldali látászavar, halláscsökkenés és migrénes fejfájás az encephalopathiával együtt a fiatal nőbeteg esetében Susac-szindróma lehetőségét vetette fel. Az immunszerológiai vizsgálatok szisztémás kötőszöveti betegséget nem jeleztek, a thrombophilia irányában végzett vizsgálatok negatívak voltak. A fundoszkópia és a fluoreszcens angiográfia a retinaerek többszörös okklúzióját, az audiogram kétoldali típusos halláscsökkenést mutatott. A liquor vizsgálata a szindrómára jellemző összfehérje-emelkedést jelezte. A krónikus szteroidterápia a tünetek regresszióját eredményezte. Következtetések: Egy magyar eset ismertetésével célunk ráirányítani a figyelmet egy olyan ritka kórképre, melynél az interdiszciplináris gondolkodás a klinikai diagnózis alapvető része.

Restricted access