Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for :

  • "tipizálás" x
  • All content x
Clear All

A második ötéves tervben a Magyar Szocialista Munkáspárt továbbra is az iparfejlesztést tekin­tette elsődleges feladatnak. A gyorsabb növekedést és a gazdaságosság javulását a politika a termelés műszaki színvonalának az emelésétől várta, ami az építészet esetében a típustervezés, a tipizálás és az előregyártás követelményét jelentette. A tanulmány a hazai ipari építészet és a típustervezés vi­szonyát vizsgálja az 1961–1965 közötti időszakban, az Ipari Épülettervező Vállalatot, a hazai ipari építészet kiemelkedő műhelyét állítva a középpontba. A határokat az ötéves terv mellett az időszak két meghatározó, az ipari építészet témájával foglalkozó konferenciája jelöli ki: az 1961-es I. Ipari Építési Konferencia, illetve az UIA 1964-ben hazánkban tartott III. Ipari Építészeti Szemináriuma. A tanulmány bemutatja az ipari épületek tervezésében résztvevő építészek és konstruktőrök véle­ményét a típustervezés különböző szinteken történő hasznosíthatóságáról, a méretegységesítés, az egységesített szerkezeti elemek, az ipari típuselemek, illetve a tipizált szekciók kidolgozása mellett és ellen szóló érveket, valamint a gyakorlatot, a mintaként állított épületeket. Bár a gyakorlat felszín­re hozta az erőltetett üzemi előregyártás ellentmondásait, és így azokat igazolta, akik a fejlesztést a méretegységesítésben és a feladatokhoz igazított részleges előregyártásban, nem pedig az előregyár­táshoz igazított tervezésben látták, a párt egyre erősödő nyomásától az ipari épületek tervezői sem térhettek ki teljesen. Igaz, ez sohasem jelentette ugyanazt a kötöttséget, mint a középületek vagy a la­kóépületek esetében.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Erzsébet Nagy, Marianna Ábrók, Noémi Bartha, László Bereczki, Emese Juhász, Gábor Kardos, Katalin Kristóf, Cecilia Miszti, and Edit Urbán

A mikrobiológiai diagnosztika területén kevés technikai fejlesztés volt az elmúlt évtizedekben, amely olyan rohamos fejlődést hozott volna a baktériumok és gombák fajszintű (speciesszintű) identifikálásában, mint a „matrix-assisted laser desorption ionization time-of-flight” tömegspektrometria. A klinikai mikrobiológiai gyakorlatban ennek jelentősége felbecsülhetetlen, hiszen a kórokozó ismerete jelentősen befolyásolja a terápiás választást még az antimikrobás szerrel szembeni rezisztencia meghatározása előtt. A hagyományos speciesmeghatározás számos, a környezeti hatások által befolyásolt biokémiai reakción alapszik és sok esetben igen időigényes folyamat. A speciális tömegspektrometriás módszer néhány perc alatt elvégzi a kitenyésztett baktérium vagy gomba pontos identifikálását a konzervált riboszomális fehérjék tömegspektrometriás mérése alapján. Emellett a módszer alkalmazásának lehetőségét számos más új területen is kutatják. Így például a pozitív hemokultúrákból történő direkt kórokozó-meghatározás segítségével hamarabb megkezdhető a szeptikus beteg célzott antibiotikumkezelése. Lehetőség van a kórokozó direkt azonosítására pozitív vizeletmintából, esetleg egyébként steril testnedvekből, vagy megkísérelhető szelektív dúsítást követően Salmonella kimutatása székletből. Az izolált baktériumok „extended spectrum beta-lactamase” és karbapenemáztermelésének gyors kimutatása segítheti a terápiás választást. Ez a tömegspektrometriás módszer a közeljövőben a klinikai mikrobiológiai diagnosztika más területein is teret nyerhet, így például használható lehet a dezoxiribonukleinsav és a ribonukleinsav analízisére, gyors komplett rezisztencia meghatározására és más proteomikai alkalmazásokra is. A közlemény rövid áttekintést kíván adni ennek az új technikának a klinikai mikrobiológiai diagnosztikában való jelenlegi alkalmazhatóságáról. Orv. Hetil., 2014, 155(38), 1495–1503.

Open access

A társadalmi viszony fogalma meglehetősen tisztázatlan és sokértelmű fogalom a mai szociológiaelméleti irodalomban. A társadalmi viszony fogalmának a meghatározásában mi a legtágabb viszonyfogalomból indulunk ki, amely az emberek közötti területre vonatkozik, az emberi viszony fogalmából. Az emberi viszonyok bizonyos szempontok szerinti tipizálásának az eredményeként jutunk el – az emberi viszony fogalmához képest jóval szűkebben értelmezett – társadalmi viszony fogalmához. Az emberi viszonyokon belül a tipizálás első lépéseként megkülönböztetjük a motivációs viszonyokat és a szituációs viszonyokat. A tipizálás következő lépéseként a szituációs viszonyokon belül különbséget teszünk a nem intézményes és az intézményes viszonyok között. Majd az intézményes viszonyokon belül megkülönböztetjük a közösségi viszonyokat, a társadalmi viszonyokat és az intézményes testiségi viszonyokat, valamint e viszonyok további altípusait. A társadalmi viszonyok altípusaiként megkülönböztetjük a belsőleges és a külsőleges társadalmi viszonyokat, valamint az ilyen szempontból felemás társadalmi viszonyokat.

Restricted access

Retrospektív tanulmányunkban, amely 2002-ben regisztrált 66 budapesti hajléktalantól származó M. tuberculosis törzset ölel fel, egy helyi mikrojárványt igazoltunk Budapest legmagasabb tuberculosis-incidenciájú kerületében. A molekuláris genetikai vizsgálatok (IS 6110 -RFLP DNS-ujjlenyomat, spoligotyping, mycobacterial interspred repetitive unit < MIRU > és katG - gyrA tipizálás) egy helyi eredetű, Budapest-specifikus M. tuberculosis törzs jelenlétét igazolták. Ugyancsak figyelemre méltó a világszerte elterjedt, virulens Beijing-törzs hiánya. Eredményeink arra utalnak, hogy a hajléktalanok között a tuberculosis kontrolljára nagyobb figyelmet kell fordítani, és a megelőzés területén komolyabb lépésekre van szükség.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsuzsanna Kahán, Aliz Nikolényi, Gabriella Uhercsák, and László Thurzó

A neoadjuváns (preoperatív) szisztémás terápia jó lehetőség a lokális-regionális kiterjedésű, tünetet okozó emlőrákok kezelésére. A daganat jellemzői alapján megválasztott elsődleges kemoterápia vagy hormonterápia a legtöbbször a daganat kisebbedéséhez vezet, ami kedvez a későbbi emlőmegtartó műtét elvégzésének. A szisztémás terápia hosszú távú preventív (adjuváns) eredményessége nem különbözik a preoperatív vagy posztoperatív alkalmazás szerint, a terápia hatásának in vivo megfigyelt eredménye pedig utal a prognózisra. Végül előny, hogy a műtét előtt bevezetett terápia elvégezhetőségét nem késlelteti esetleges műtéti szövődmény. A neoadjuváns kezelések előtt elengedhetetlen a tumor, illetve a beteg gondos kivizsgálása. Az emlők képalkotó és a tumor szövettani vizsgálata mellett szükség van a beteg teljes kivizsgálására. Fontos a patológiai tipizálás, amely elsősorban a terápia megválasztását, a kemo- vagy hormonszenzitivitás megítélését segíti. A kemoszenzitív tumorok kezelésére leghatékonyabb kombináció a taxán- és antraciklinalapú kemoterápia. Neoadjuváns hormonterápiával főképp menopauzás betegek kezelésével áll rendelkezésre tapasztalat. Valamennyi aromatázgátló effektívebb a tamoxifennél, ezért alkalmazásuk első választásként indokolt. A molekulárisan célzott szerek közül a trastuzumab kemoterápiával kombinálva kiemelkedő hatékonyságot mutat. A primer szisztémás terápia befejezése után újabb stádiummegállapító képalkotó vizsgálat után emlő- és nyirokcsomóműtét következik, és a legtöbbször sugárterápia is. A neoadjuváns szisztémás terápia azonos nyelv és szakmai szabályok alkalmazását követeli meg az összeszokott multidiszciplináris munkacsoport tagjaitól.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A humán papillomavírus (HPV) perzisztáló fertőzése a méhnyakrák és a cervicalis intraepithelialis neoplasia (CIN), valamint több más lokalizációjú daganat legfőbb okozója. A rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy döntően a magas rizikójú HPV-típus lehet felelős ezeknek a daganatoknak és rákmegelőző állapotainak kialakulásáért. Azonban nincs információnk arról, hogy milyen a HPV-típusok gyakorisági eloszlása cervicalis intraepithelialis neoplasiákban, és milyen összefüggés van a HPV-gyakorisági eloszlás és a párhuzamosan végzett citológiai diagnózis között. Célkitűzés: Ebben a munkában új adatokat kívántunk szolgáltatni a HPV-vel összefüggő daganatos betegségek 2009–2015 közötti előfordulási gyakoriságáról és halálozási arányáról Magyarországon. Célunk volt vizsgálni a méhnyak citológiai diagnózisa és mellette egyidejűleg elvégzett HPV-tipizálás összefüggéseit, végül azt, hogy a HPV-ellenes vakcinák várhatóan milyen hatékonysággal képesek megelőzni a méhnyakrákot. Módszer: A HPV-vel összefüggő daganatok epidemiológiai adatai a Nemzeti Rákregiszterből származnak. A HPV-tipizálás Linear Array HPV Genotyping Test segítségével történt. Az egyidejűleg elvégzett méhnyak-citológiai vizsgálatot és HPV-tipizálást 2006 és 2016 között gyűjtött összesen 2048 mintán végeztük. Eredmények: Magyarországi epidemiológiai adataink szerint a szájüregi, oropharynx-gége és anogniális régiókat tekintve a leggyakoribb daganatos előfordulás férfiaknál a gégerák, nőknél a méhnyakrák. A fej-nyaki carcinomák előfordulási gyakorisága a 2009–2015 közötti időintervallumban férfiaknál nem változott, nőknél a nyelvgyöki laphámrákok incidenciája fokozatosan nőtt, a méhnyakrák előfordulási gyakorisága a 2011–2015 közötti időszakban szintén emelkedett. Meghatároztuk az egyszeres és egyidejű többszörös HPV-fertőzés klinikai jelentőségét, és vizsgáltuk a HPV-típusok gyakorisági eloszlását, valamint összefüggését a citológiai diagnózissal CIN-ben. Azt találtuk, hogy az IACR Working Group által a valószínűleg/esetleg carcinogen pHR-HPV csoportba sorolt vírusoknál a citológiai negativitás jóval magasabb (56% versus 47%), a HSIL-pozitivitás viszont jóval alacsonyabb volt (9,7% versus 17,9%), mint a HR-HPV csoportban. A többszörös vírusfertőzés a HPV-típusoktól függetlenül magas rákkockázatot jelent. A HPV16 nemzetközi közleményekből ismert előfordulási gyakorisága méhnyakrákban kétszerese annak, amit mi CIN-ben találtunk (60% versus 30%). A HPV18 carcinomában a második leggyakoribb, CIN-ben a kilencedik. A HR-HPV35 sokkal ritkább, a pHR-HPV53, a pHR-HPV66 és a pHR-HPV73 viszont gyakoribb CIN-ben, mint carcinomában. A HPV-ellenes védőoltások preventív hatását értékelve jelentős különbségeket találtunk akkor, ha az egyik betegcsoportban mintánként csak egy, a másikban egyszerre több HPV is elfordult. Következtetések: Nőknél a nyelvgyöki laphámrákok (CO1) incidenciája évről évre egyenletesen emelkedik, másrészt a méhnyakrák (C53) előfordulási gyakorisága 2011–2015-ben az előző évekhez viszonyítva szintén fokozatosan emelkedik. A 9-valens vakcina által lefedett HPV-típusok preventív hatása összesítve 80,3%. Ez az arány azonban magasabb is lehet annak következtében, hogy az egyes HPV-típusok transzformálóképessége nem azonos, így a rákban előforduló irodalmi HPV-gyakoriságokat figyelembe véve a 9-valens vagy a 2- és 4-valens vakcina preventív hatása elérheti a 93%-ot vagy a 73%-ot. Bár a nyolc pHR-HPV biológiailag kétségtelenül aktív, mégsem kell őket bevonni a populációszintű HPV-DNS alapú méhnyakrákszűrési programba. Orv Hetil. 2017; 158(31): 1213–1221.

Restricted access