Search Results

You are looking at 1 - 10 of 126 items for :

  • "trágyázás" x
Clear All

. MÉM NAK . 21. Kincses S.-né – Filep T . – Loch J. : 2002 . Az NPK-trágyázás hatása a kukorica tápelem-felvételének dinamikájára, öntözött és nem öntözött

Restricted access

Az MTA TAKI Őrbottyáni Kísérleti Telepén, Duna–Tisza közi karbonátos homoktalajon vizsgáltuk a N-trágyázás és a tőszám kölcsönhatását az EDIT fajtájú mag-amaránt fejlődésére, termésére, szerveinek elemösszetételére és elemfelvételére. A tőszám 57, ill. 246 ezer db/ha, a N-trágyázás 0, 100, 200 és 300 kg N/ha mennyiséget jele__

Restricted access

Az őszi káposztarepce (Brassica napusL. subsp. napus ) nagy N- és S-igénye számos hazai és külföldi tanulmányból ismert. Ezért a repce okszerű tápanyagellátását célzó N-trágyázási tartamkísérlet vizsgálatait kiterjesztettük a S-tartalom, a N/S arány, s előzőeken túl a N-trágyázás növényi C-tartalomra gyakorolt hatásának, a C/N arány változásának jellemzésére. A kísérletet Nagyhörcsökön mészlepedékes csernozjom talajon végeztük 2003-2004-ben, egy N-trágyázási tartamkísérlet részeként. Az őszi N-adagok a kísérlet főparcelláin (jelölésük 1-4.): 0, 75, 150 és 225 kg N/ha, a tavasziak pedig a főparcellán kialakított alparcellákon (jelölésük 1-5.): 0, 50, 100, 150 és 200 kg N/ha voltak. Az egyes főparcellák NO 3 -N-tartalma a kísérlet kezdetekor a tartamkísérlet hatásaként már jelentősen különbözött. A főparcella hatásában így a talaj kezdeti NO 3 -N-tartalma és az őszi N-adag együttesen érvényesült, s határozta meg a tavaszi fejtrágya hatásosságát. A maximális (2 t/ha) termést a talaj növekvő NO 3 -tartalmának megfelelően, egyre kisebb újabb műtrágyaadag kijuttatásával értük el. A N-adagok megbízhatóan csak az 1. és 2. főparcellán változtatták meg a termés mennyiségét, továbbá annak N-, S- és C-tartalmát. Kísérletünk valamennyi mutatóra, a virágzáskori levél és a mag N- és S-tartalmára, a levél N/S arányára vonatkozóan kedvező S-ellátást jelzett. A levél átlagosan 0,97%-os és a mag 0,43%-os S-tartalma magasabb, a levél átlagosan 4,5-es N/S aránya pedig az ismert határértéknél jóval alacsonyabb volt. Az eredmények alapján megállapítható volt, hogy a repce jó S-ellátását a mészlepedékes csernozjom talaj biztosította. Eredményeink megerősítették a N-trágyázás termés mennyiséget meghatározó szerepét, s jelezték -adott ökológiai feltételek között -a repcetermés további növekedésében a vízellátás fontosságát.

Restricted access

Összefoglalás

Tenyészedényes kísérletben csernozjom talajon vizsgáltuk, hogy a nitrogén-és kéntrágyázás hogyan befolyásolja a zöldbab (Phaseolus vulgaris L.) termését, érését, nitrogén-, kén-, foszfor- és káliumtartalmát, valamint a növény N/S arányát. A kéttényezős kísérletben az emelkedő nitrogén adagokat (0,36; 0,66; 0,96; 1,27 g/edény N) három eltérő kénadaggal kombináltuk (0,043; 0,085; 0,170 g/edény S).

Eredményeink rámutattak, hogy a nitrogén-és kéntrágyázásnak, azok arányának fontos szerepe van a megfelelő mennyiségű, jó minőségű zöldbab termesztésekor. A N trágyázás kísérletünkben növelte a bab termését, ugyanakkor a nagyobb adagok hatására (1,27g N/edény) az érés elhúzódását tapasztaltuk. A legnagyobb N dózis (N4) az alacsonyabb kénellátásnál (S1) kedvezőtlen (bár egészségügyi határértéket túl nem lépő) nitrát-felhalmozódást eredményezett a termésben. A javuló kénellátás csökkentette a legnagyobb N adag kedvezőtlen érést lassító és nitrát-felhalmozó hatását. A legnagyobb termést az N4S2 kezeléskombinációjú edényekben mértük. A nitrogén- és kénkezelések elsősorban a lombtermés N/S arányát befolyásolták. A nitrogéntrágyázás hatására emelkedett a növény foszfor- és káliumtartalma, a kéntrágyázás nem befolyásolta statisz tikailag igazolhatóan a növény ezen mutatóit.

Restricted access

A karbonátos szoloncsák szikesek megjavíthatóságának tanulmányozása céljából a Duna-völgy É-i felében lévo Szunyogpusztai Szikjavítási Telepünkön 33 éven át vizsgáltuk az 50 % CaSO4×2H2O-t tartalmazó gipsziszap növekedo adagjainak (20, 40 és 80 t/ha) talajjavító hatását. (A kísérlet elso 11 évében, Herke irányítása alatt elért eredményeket, könyvében ismertette (Herke, 1983). A kísérlet erosen meszes, homokos vályog összetételu, 65-75 cm szelvényvastagságú talajára a gipsziszapot a természetes gyep feltörése után 2/3 + 1/3 arányban megosztva, a kísérlet 1. és 4. évében szórtuk ki. A kísérletben szántóföldi növényeket termesztettünk, melyeket évente mutrágyázásban (50-90 kg N/ha + 60 kg P2O5/ha)és 3 esetben istállótrágyázásban (19,  19  és 32 t/ha) részesítettük. A 6 alkalommal végzett talajvizsgálatok eredményei alapján a következo megállapítások tehetok. A rendszeresen végzett, 18-20 cm mélységu talajmuvelés hatására a talaj megváltozott vízháztartása, nedvességdinamikája révén gipszezés nélkül is fokozatos és jelentos mértéku javulás következett be, elsosorban a muvelt talajrétegben. Különösen a sótartalom csökkenése volt nagyarányú. A gipsziszap adagjától függo mértéku és mélységu talajjavulást okozott, melyet a rendszeres talajmuvelés igen jelentosen elosegített. A javulás folyamata gipszezést követoen igen gyors volt, mely az évek során egyre jobban lelassulva, a gipszadagoktól függo ideig továbbfolytatódott. A 40, foként a 80 t/ha gipsziszapot kapott talajban a javulás még a 16. év után is folytatódott, foként az addig kevésbé megjavult mélyebben lévo talajrétegekben. Csak a 25-28 cm vastagságú talajréteg teljes megjavítására, a Herke-féle Na-érték alapján számított gipszadag (80 t/ha gipsziszap = 40 t/ha gipsz) idézett elo olyan mértéku talajjavulást, amely lehetové tette a szántóföldi növények eredményes termesztését. A javulás mértéke, a talajmuvelésnek köszönhetoen, a számítottnál sokkal nagyobb volt. A kísérlet 21. évében a talaj szelvényének pH-ja 8,11-8,82-re, szódában kifejezett lúgossága 0,02-0,13-ra, a Herke-féle Na-értéke 1,49-1,72 me/100 g-ra csökkent, míg a 20 órás kapilláris vízemelés nulláról 391-180 mm-re nott. A szántóföldi növények termése döntoen a talaj javulásának mértéke szerint alakult, tehát a gipszadagok növekedésével és az évek elorehaladtával nott, melyhez az agrotechnika színvonalának javulása is jelentosen hozzájárult. A 80 t/ha gipsziszappal javított talajon - az elso évek kivételével - a jó talajokon szokásos terméseredményeket értük el. A 33 éven át folytatott kísérlet eredményei bizonyítják, hogy a vékony szelvényu, homokos vályog összetételu szoloncsák szikesek kello mennyiségu gipsszel véglegesen, és jól megjavíthatók, melyeken megfelelo agrotechnikával jó talajokhoz hasonló termésátlagok érhetok el. A szikjavítás azonban nagyon költséges, ami nagyarányú alkalmazását nem teszi lehetové.

Restricted access

. 123 223 232 Cooke, G. W., 1965. Trágyázás és jövedelmező gazdálkodás. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest

Restricted access

. 5. Győri Z. – Bocz E. : 1991 . A trágyázás és az öntözés hatása a borsó ásványi elemtartalmára és aminosav összetételére I . N-tartalom és aminosav összetétel. Növénytermelés. 40 . 4 : 509

Restricted access

. Cserháti S. & Kosutány T. , 1887 . A trágyázás alapelvei . Orsz. Gazd. Egyl. Könyk. Váll . Budapest . Debreczeni

Restricted access

. Nutricáo, propagacáo, degenerescencia, fiziológia e peletizacáo da batata ( Solanum tuberosum L.). (Ed.: José, A. B.) CPSA-AHC. Budapest. Németh I., 1975. Trágyázás hatása a különféle burgonyafajták hozamának és

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Sándor Hoffmann, Katalin Berecz, Ágnes Bálint, Krisztina Kristóf, Györgyi Kampfl and György Heltai

391 406 Berzsenyi Z. & Lap, D. Q. , 2002. A vetésforgó és a trágyázás hatása a kukorica és a búza termésére és termésstabilitására tartamkísérletben. In: II

Restricted access