Search Results

You are looking at 1 - 10 of 218 items for :

  • "treatment outcome" x
  • All content x
Clear All

2007 Cognitive-behavioral therapy with Internet addicts: Treatment outcomes and implications Cyber-Psychology & Behavior 10 671 679

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Gemma Mestre-Bach, Roser Granero, Trevor Steward, Fernando Fernández-Aranda, Marta Baño, Neus Aymamí, Mónica Gómez-Peña, Zaida Agüera, Núria Mallorquí-Bagué, Laura Moragas, Amparo del Pino-Gutiérrez, Carles Soriano-Mas, Juan Francisco Navas, José C. Perales, José M. Menchón, and Susana Jiménez-Murcia

, Fadda, & Fratta, 2014 ), more studies are needed to separately analyze these factors in male and female populations. To our knowledge, no empirical study has explored the effect of personality traits and RPS levels on treatment outcome in women with

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: János László Iványi, Éva Marton, Márk Plander, Zoltán Vendel Engert, and Csaba Tóth

Bevezetés: A primer herelymphoma ritkán előforduló extranodalis non-Hodgkin-lymphoma-entitás. Legtöbbször idős férfiakban fordul elő, nagy malignitású szövettani képpel és kedvezőtlen kórlefolyással. Az érintett here eltávolítása után alkalmazott immunkemoterápia ellenére a betegek kezelési eredményei elmaradnak más extranodalis lymphomásokétól. Célkitűzés: Retrospektív felmérésben a szerzők célul tűzték ki 2000 és 2012 között kórismézett és kezelt herelymphomás betegeik klinikopatológiai és kezelési eredményeinek felmérését. Módszer: Ezen időszak alatt 334 agresszív non-Hodgkin-lymphomás betegből nyolc esetben (8/334, 2,39%) kórisméztek primer herelymphomát (diffúz nagysejtes B-sejtes hét esetben, Burkitt-típusú egy esetben). A betegek medián életkora 60 év (23 és 86 év között) volt. Korai I–IIE hét betegben, előrehaladott stádium egy betegben fordult elő. Egy beteg kivételével (csak radioterápia) minden beteg kemoterápiát kapott (rituximab+CHOP, hat–nyolc ciklus 21 vagy 28 naponként). Mindössze egy beteg részesült központi idegrendszeri kemoterápiás profilaxisban, preventív ellenoldali hereirradiációt nem alkalmaztak. Eredmények: Ötven hónapos medián követés alatt semicastratiót követő rituximab- és CHOP-kúra után hét beteg került komplett remisszióba, két beteg elhunyt (egy beteg a lymphoma progressziója következtében, a remisszióban levő másik beteg szekunder tüdőtumor miatt). Komplett remissziót a betegek 87,5%-ában értek el. A betegségmentes túlélés 13–152 hónap között (medián 38 hónap), az összesített túlélés 17–156 hónap között (medián 43 hónap), az ötéves betegségmentes és összesített túlélés pedig egyaránt 37,5% volt. Következtetések: A viszonylag kedvező kezelési eredmények hátterében a korai stádium túlsúlya, a lymphoma urológiai sebészi eltávolítása, az immunkemoterápia hatásossága, illetve a közeli és távoli (idegrendszeri) relapsus hiánya állhat. Orv. Hetil., 2013, 154, 1666–1673.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: János László Iványi, Éva Marton, and Márk Plander

Bevezetés: Az immun thrombocytopenia esetenként nehezen kezelhető, egyénre szabott terápiájú betegség. Első vonalbeli kezelésként rendszerint kortikoszteroid ajánlott, ennek hatástalansága esetén másodvonalbeli terápiás megoldások (lépkivétel, immunszuppresszív, illetve thrombocytaképzést serkentő szerek) után a betegeknél kielégítő terápiás válasz érhető el. Célok: A szerzők 12 évet felölelő retrospektív elemzésben vizsgálták ezen időszak alatt kórismézett és kezelt immun thrombocytopeniás betegeik kórlefolyását, a kezelés módozatait, hatásosságát és az újabb szerek eredményességét. Betegek és módszer: A Vas Megyei Markusovszky Kórház Zrt., Haematologiai és Haemostaseologiai Osztályán és Szakambulanciáján 2000. január 1. és 2011. december 31. között 79 (26 férfi és 53 nő) kórismézett és kezelt immun thrombocytopeniás beteg adatait dolgozták fel. Vizsgálták az egyes alcsoportok, így a szteroidkezeltek, szteroidhatástalanság után splenectomián átesett betegek, illetve másodvonalbeli kezelésre szorult betegek remisszióba kerülését, betegségmentességét és az össztúlélést. Az adatokat számítógépes statisztikai programmal értékelték. Eredmények: A vizsgált időszak alatt a 79 beteg (medián követési idő 66 hónap; minimum–maximum: 3–144 hónap) közül első vonalbeli kezelésként 28 kortikoszteroiddal kezelt jutott komplett remisszióba és vált tartósan betegségmentessé (35,4%, betegségmentes túlélés medián 75,5 hónap; minimum–maximum: 2–140 hónap). További 38 betegnél előzetes szteroid vagy egyéb immunszuppresszív szer hatástalansága után lépkivételre került sor (48,0%, betegségmentesség medián 94,2 év; minimum–maximum: 6–136 hónap). Sebészi szövődményt két esetben észleltek, posztoperatív és késői infekció nem fordult elő. Öt beteg hunyt el, egyikük sem alapbetegsége következményében. Másodvonalbeli kezelésre 13 krónikus betegnél került sor (13/79, 16,4%), közülük hat betegnél splenectomia után relapsus alakult ki. A hagyományos (immunszuppresszív) és újabb szerektől (rituximab, trombopoetinagonisták) egyaránt kedvező hatást tapasztaltak. Következtetések: A betegek több mint kétharmada jól reagált a kortikoszteroidra, illetve a splenectomiára, és tartósan betegségmentessé váltak. E kezelésre nem reagáló esetekben az új szerektől (rituximab, trombopoetinagonisták) várható tünet- és betegségmentesség. Orv. Hetil., 2012, 153, 1613–1621.

Restricted access

Tuberculosis (TB) is the second leading cause of death from infectious disease globally with its impact more dramatic in resource limited settings. Individuals with human immunodeficiency virus (HIV) infection who also develop tuberculosis represent a significant challenge to TB control. This study was carried out to determine the prevalence of TB—HIV coinfection and pattern of infection among TB patients. We also compared treatment outcome among coinfected patients with those not coinfected.

A six-year retrospective review of records of patients managed at the Tuberculosis Treatment Center of the LAUTECH Teaching Hospital, South-Western Nigeria from January 2009 to December 2014 was carried out.

One hundred and five (26.3%) of the 399 TB patients seen in the study period were coinfected with HIV. About 10% of the subjects had extrapulmonary tuberculosis. Treatment failure was significantly worse among patients who had both HIV and TB compared with those who had TB only (49.5% vs. 32%, p = 0.001). Death rate was also higher in the coinfected individuals implying a poorer clinical outcome.

High prevalence of TB—HIV coinfection and poor treatment outcome in this group of individuals, though predictable, calls for a more concerted effort in the management of TB—HIV coinfection.

Open access

Abstract

Background and aims

Instances of Internet use disorders (IUD) including Internet gaming disorder (IGD) and non-gaming pathological Internet use (ng-PIU) have the extent that they are now a growing mental health issue. Individuals suffering from IUD show a large range of symptoms, high comorbidities and impairments in different areas of life. To date there is a lack of efficient and evidence-based treatment programs for such adolescents. The present registered single-arm trial (ClinicalTrials.gov: NCT03582839) aimed to investigate the long-term effects of a brief manualized cognitive behavioral therapy (CBT) program for adolescents with IUD.

Methods

N = 54 patients (16.7% female), aged 9–19 years (M = 13.48, SD = 1.72) received the CBT group program PROTECT+. IUD symptom severity (primary outcome variable) as well as comorbid symptoms, risk-related variables and potentially protective skills (secondary outcome variables) were assessed at pretest, posttest, as well as 4 and 12 months after admission.

Results

Patients showed a significant reduction in IUD symptom severity at the 12-month follow-up. Effect sizes were medium to large depending on the measure. Beyond the statistical significance, the clinical significance was confirmed using the reliable change index. Secondary outcome variables showed a significant reduction in self-reported depression, social anxiety, performance anxiety and school anxiety as well as in parental-reported general psychopathology.

Discussion and conclusions

The present study shows long-term effects of a manual-based CBT treatment for adolescents suffering from IUD. The results indicate that even a 4-session brief intervention can achieve a medium to large effect over 12 months. Future work is needed to confirm the efficacy within a randomized controlled trial (RCT).

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Balázs Kollár, Péter Rajnics, Béla Hunyady, Erika Zeleznik, János Jakucs, and Miklós Egyed

Ho, C. L., Hsien, A. T., Dai, M. S. és mtsai: Non-Hodgkin’s lymphoma of the stomach: treatment outcomes for 57 patients over a 20-year period. J. Chin. Med. Assoc., 2005, 68 , 11–15. Dai M. S

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: Az újszülöttkori komplett nagyér-transzpozíció anatómiai korrekciójának (artériás switchműtét) eredményei egy adott ellátás sebészi minőségének indikátorai. Célkitűzés: A betegcsoportok elemzése, az artériás switchműtétek paramétereinek és eredményeinek vizsgálata és elhelyezése az ellátásban. Módszer: A szerzők új, teljes körű congenitalis szívellátást hoztak létre, amelyben az újszülöttkori primer korrekcióra helyezték a hangsúlyt. A nagyér-transzpozíciós betegeket két csoportba sorolták a kamrai sövényhiány megléte alapján. A társuló anomáliákat (például aortaív-hypoplasia) az anatómiai korrekcióval egy ülésben kezelték. Az újszülöttkor után jelentkező betegséget mechanikus keringéstámogatással kezelték a posztoperatív szakban. Eredmények: 2007–2014 között 118 artériás switchműtétet végeztek, 96,62%-os túléléssel. Kamrai sövényhiány társulása nem rontotta a morbiditást-mortalitást. A bal kamra újraedzését segítő mechanikus keringéstámogatás sikeres, és átlagosan 4,5±1,5 nap volt. Következtetések: Az ellátás algoritmusa és a sebészi technika e betegségcsoportban standardizálható, ami hozzájárul a magas, szövődménymentes túlélés biztosításához és modellül szolgálhat egyéb újszülöttkori veleszületett szívhibák sikeres kezeléséhez. A mechanikus keringéstámogatás elérhetősége kulcsa az újszülöttkor után jelentkező betegség gyógyításának. Orv. Hetil., 2015, 156(25), 1014–1019.

Restricted access

, allocation of resources, and measuring treatment outcomes in clinical trials. Authors’ contribution The solo-author is responsible for all of the content and contributions to this manuscript. Conflict of

Open access

. , Tasca , G.A. , Balfour , L. , & Bissada , H. ( 2010 ). Attachment insecurity predicts eating disorder symptoms and treatment outcomes in a clinical sample of women. The Journal of Nervous and Mental Disease , 198 ( 9 ), 653 – 659

Open access