Search Results

You are looking at 1 - 10 of 20 items for :

  • "trombózis" x
Clear All

Bevezetés: A daganatos betegek kemoterápiája kapcsán fellépő anémia miatt adott erythropoetin-kezelések ritka velejárója a trombózis. Az epoetint gyártó cégek valamennyi ilyen készítmény ismertetőjében felhívják a figyelmet erre az esetleges mellékhatásra. Cél: A petefészekrákos betegek kemoterápiája kapcsán adott epoetinkezelések során fellépő thromboticus események áttekintése. Anyag és módszer: Az Országos Onkológiai Intézet Nőgyógyászati osztályán a 2000 és 2006 közötti időszakban 275 petefészekrákos beteg közül 52 kapott epoetin-alfa, 157 epoetin-béta, 66 beteg pedig darbepoetin-alfa-kezelést. A betegek életkora medián 60 (szélső értékek 22, 84) év volt. Eredmény: A 275 közül 1 betegben epoetin-alfa-, 2 betegben pedig epoetin-béta-kezelés kapcsán figyeltek meg thromboticus eseményt (3/275 = 1,1%). A kialakult trombózisok és az epoetinkezelés közötti egyértelmű okozati összefüggést igazolni nem sikerült. Következtetés: A nagy irodalmi metaanalízisekkel megegyezően a szerzők beteganyagában is csak igen ritka a kezelés kapcsán fellépett trombózis.

Restricted access

A trombin a véralvadási kaszkád egyik kulcsenzime, amely mind pro-, mind antikoaguláns funkcióval rendelkezik. Központi szerepe folytán a trombin képződése a véralvadási folyamat egyik legfontosabb lépése, amely az úgynevezett trombingenerációs vizsgálattal jellemezhető. A trombingeneráció globális véralvadási teszt, amely átfogó képet ad a haemostasis állapotáról. Karakterisztikáját egyaránt befolyásolják a pro- és az antikoaguláns folyamatok, ezáltal alkalmas a fokozott trombóziskészség és a vérzékenység kimutatására is. Klinikai vizsgálatok igazolják a trombingeneráció fokozódását vénás és artériás trombózishajlam esetében. Segíthet az antikoaguláns terápia monitorozásában, faktorinhibitorokkal történő antikoaguláns kezelés esetében is. A trombingenerációs vizsgálatok eredményei hemofília esetén jól tükrözik a vérzés súlyosságát, és monitorozható a faktorkészítményekkel történő terápia. Információt adhat azokban az esetekben is, amikor a hemofíliás betegnél inhibitorok jelennek meg, és emiatt speciális kezelésre van szükség. A klinikai gyakorlatban történő alkalmazáshoz elengedhetetlen a módszer standardizálása és a klinikai döntéshozatalhoz szükséges küszöbértékek meghatározása. Orv. Hetil., 2014, 155(22), 851–857.

Open access

Absztrakt

Annak az ismert régi észleletnek a modern patobiokémiai magyarázata, miszerint a daganatos betegekben szignifikánsan magasabb a tromboembóliás komplikációk előfordulása, ma már kezd körvonalazódni, mind a daganatsejtek által termelt prokoaguláns tényezők, mind pedig az alvadási fibrinolitikus rendszer regulációjának megváltozása alapján. Továbbmenve, az ismert kemoterápiás szerek önmagukban is fokozhatják a trombózisrizikót. Ennek részleteit, az ismert gyógyszereket és patobiokémiai alapokat tekinti át a cikk, kitekintve végül új adjuváns hatásokra a direkt antikoagulánsokkal kapcsolatosan.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Réka Turai, Klára Molnár, Erika Kiss, Márta Szokó, Zita Bauer and Gábor Simon

A mélyvénás trombózis 18 év alatt ritka megbetegedés, becsült adatok szerint Magyarországon évente 1/100 000 a gyakorisága. Gyermekkorban a végtagi lokalizáció a jellemző, elsősorban újszülött- és serdülőkorban fordul elő. Létrejöttében veleszületett és szerzett hajlamosító tényezők játszanak szerepet. Ritkasága ellenére is gondolnunk kell rá, mivel a diagnózis felállításában történő késlekedés életveszélyt jelenthet a lehetséges szövődmény (pulmonalis embolia), illetve a lokalizáció (központi idegrendszeri vénás sinusok) miatt. A részletes, pontos anamnézis segíthet a kórisme meghatározásában. A szerzők három serdülőkorú betegük kapcsán tekintik át a mélyvénás trombózis etiológiáját, örökletes és szerzett rizikótényezőit, valamint a diagnosztikus és terápiás lehetőségeket. A gyermekkori mélyvénás trombózis diagnosztikájának buktatói: ritkábban fordul elő, mint felnőtteknél, így nem mindig gondolnak rá, az alvadási laborparaméterek életkorfüggőek, valamint a képalkotó vizsgálatok nehezebben kivitelezhetők. Orv. Hetil., 2010, 38, 1545–1550.

Restricted access

Magyarországon a 2000-es évek elején jelentek meg az utazási trombózissal foglalkozó első közlemények. Ebben a tanulmányban áttekintjük a vénás trombózis e különleges formájával kapcsolatos új kutatási eredményeket. Az utazási trombózis az ülőtrombózisok alcsoportja, a tartós ülő helyzet következménye, amely a földi közlekedés és a légi utazás közös jellegzetessége. Egyre több, komputerhez kötött ülőtrombózist is megfigyelnek. A hosszú légi utazás során kialakuló vénás thromboembolia multifaktoriális betegség. A lehetséges rizikófaktorok a fedélzet környezetével kapcsolatosak. Különböző tanulmányok vizsgálták az immobilizáció és a hypobaricus hypoxia hatását a trombinképződésre és a fibrinolízisre. Ezek a vizsgálatok a résztvevők jellegzetességeit, az expozíció időtartamát és típusát, valamint a statisztikai analízist tekintve lényegesen eltérnek egymástól, így az eredmények is ellentmondóak. Személyes, az utasra vonatkozó rizikófaktorok indíthatják el a trombózis kialakulását. A betegség aktuális, pontos kockázatát a jelenleg rendelkezésünkre álló evidenciák alapján nem tudjuk megmondani. Egészséges fiatalokon a kockázat kicsi. Thromboemboliás rizikófaktorral rendelkező utasokon azonban az 5000 km-nél hosszabb repülés, a 8 óránál tovább tartó utazás komoly veszélyekkel jár. A megfelelő óvintézkedéseket a legújabb nemzetközi ajánlások segítségével foglaljuk össze.

Restricted access

Sándor, T.: Travel thrombosis – 2008. [Utazási trombózis – 2008.] Orv. Hetil., 2009, 150 , 99–108. [Hungarian] Sándor T. Travel thrombosis – 2008. [Utazási trombózis – 2008

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsolt Kecskeméthy and Jiří Holý

A May–Thurner-szindrómát a bal vena iliacát komprimáló jobb arteria iliaca communis okozza, amelynek következtében megnő a vénás trombózis lehetősége. A szerzők esettanulmányukban May–Thurner-szindrómában szenvedő fiatal nőbeteg kórtörténetét ismertetik, akiben az V. faktor heterozigóta Leiden-mutációja is kimutatható volt. Ennek bizonyítása után a vena iliaca communis plasztikai műtétjére, majd a továbbra is nagy trombóziskockázat miatt antikoaguláns kezelés bevezetésére került sor. Orv. Hetil., 2011, 152, 139–141.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: János Fazakas, Tamás Mándli, Gábor Ther, Balázs Füle, Szabolcs Tóth, Judit Fazakas, Endre Németh, Márta Hidvégi and Mónika Árkosy

Az élődonoros májlebeny-donáció után a posztoperatív cardiovascularis és thrombemboliás szövődmények a donor halálozását okozhatják, amelynek kockázata részletes kivizsgálással csökkenthető. A preoperatív funkcionális tesztek felmérik a fiziológiás tartalékot, és kiszűrik azt a donort, aki kevésbé alkalmas a sebészeti beavatkozásra. A CT-volumetria, MR-vizsgálat és a máj funkcionális rezervkapacitásának meghatározása alapján (indocianin zöld retenciós arány) a májreszekció biztonságosan végezhető. A donor citokrom P-tesztjei kiszűrik a kóros metabolizmussal rendelkező gyógyszereket. Epiduralis anesztéziával kombinált balanszírozott anesztézia során máj- és veseprotektív, illetve ischaemiás prekondicionáló gyógyszereket alkalmaznak. Fontos a normovolaemiás extrahepaticus perfúziós és oxigenizációs viszonyok fenntartása. A hepaticus oxigenizációs és hemodinamikai viszonyok biztosításával a centrális vénás és arteria hepatica nyomás csökkentése kedvező a májreszekció szempontjából. Intraoperatív trombózis profilaxisra szekvenciális összeszorító készüléket használunk. Egy májreszekciót követően a donormorbiditás csökkenthető hatásos fájdalomcsillapítással, trombózis-profilaxissal, májprotektív gyógyszerekkel, a beteg szórós megfigyelésével. Mobilizálás előtt javasolják az alsó végtagi vénás áramlás ultrahang-Doppler-vizsgálatát.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: László Lénárd, Sándor Szabados, Jenő Imre, Örs Pintér, Attila Fazekas, Zoltán Tornai, Katalin Déczy, Edit Várady and Lajos Papp

A nem malignus eredetű vena cava superior szindróma egyik, viszonylag ritka kiváltó oka a vena cava superior trombózisa. Az egyre gyakrabban használt centrális vénás katéterek, pacemaker-elektródák alkalmazásának egyik szövődménye lehet a centrális vénák trombózis, hegesedés okozta beszűkülése, elzáródása. Egy fiatal, urémiás, 2000-ben Tesio-dializálókatéter-beültetésben részesült nőbeteg katéterdiszfunkcióhoz társuló vena cava superior trombózisáról, illetve annak extracorporalis keringésvédelemben történő sebészi megoldásáról számolunk be. Az eset kapcsán vázoljuk a vena cava superior szindróma malignus, nem malignus és iatrogén kiváltó okait, továbbá a gyógyszeres, sebészi, katéteres és egyéb terápiás lehetőségeket.

Restricted access

–24. 7 Szatmári, F., Paukovics Á., Bartek, P., et al.: Novel possibility for the treatment of deep vein thrombosis. [Új lehetőség a mélyvénás trombózis kezelésében.] Érbetegségek, 1999, 6 (4), 119–124. [Hungarian

Open access