Search Results

You are looking at 1 - 10 of 113 items for :

Clear All

Absztrakt:

A digitális korban az adatbőség, az információtömeg, a sok területen elvileg korlátlan hozzáférés hatására gyökeresen megváltoznak a kutatás és az oktatás alapelvei és módszerei. Küszöbön áll a 19. században kialakult tudás és tudományértelmezés meghaladása. Az oktatás fő feladata már nem a tudásátadás, hanem az, hogy eligazítson az információkhoz való hozzáférésben, megtanítson a szelektálásra, és segítse a sokféle új információ adekvát beépítését a meglévő tudásba. A tanári tevékenység a korábbinál magasabb tudásszintet és széles körű tájékozottságot igényel, egyúttal társadalmi szerepe megerősödik, presztízse jelentősen megnő. Ebben a helyzetben a korábbinál is fontosabb szerepet kell kapniuk az ún. általános műveltségi ismereteknek (liberal arts). A tömeges online kurzusok rendszere több vonatkozásban jól használható lehet a felsőoktatásban és a tudásmenedzsment területén.

Open access

Polányi, M. (1994): Személyes tudás. Budapest: Atlantisz kiadó. Személyes tudás. Tissen, R

Restricted access
Educatio
Authors: Balázs Hámori and Katalin Szabó†

Évkönyvek 2016.) Budapest, Magyar Nevelés- És Oktatáskutatók Egyesülete. pp. 262–272. 20 Hrubos I. (2017c) A tudás természetének megváltozása a digitális korban. Educatio, Vol

Open access

A valószínűségi ítéletalkotás pszichológiai vizsgálatának egyik - a mindennapok gyakorlatában is nagy jelentőséggel bíró - témája a kalibráció. A kalibráció azt vizsgálja, hogy a valószínűségi ítéletek helyesek-e, ténylegesen tükrözik-e a valóságot. A normatív kiindulópontú kezdeti kutatások egyik sokszor megismételt eredménye az volt, hogy az emberek biztosabbak a véleményükben, mint ahogy azt a rendelkezésre álló bizonyítékok megengednék. Az alátámasztás elmélet (support theory) az ítéletek jósága helyett a kalibráció alakulásának mechanizmusát igyekszik leírni. Kísérleti csoportjainkat úgy választottuk ki, hogy a tudás mértéke és a tudásról általában kapott visszajelentések mennyisége szempontjából különbözzenek, és azt vizsgáltuk, hogy e két tényező hogyan befolyásolja a kalibráció alakulását. Azt találtuk, hogy a tudás mértéke befolyásolja a kalibráció mintázatát, de a visszajelentés mennyiségének szerepét nem tudtuk tetten érni. Eredményeinket az alátámasztás elmélettel összhangban úgy értelmeztük, hogy a kalibrációt az intenzitás (a saját tudásról alkotott sztereotip kép) befolyásolja, a visszajelentések hatását tükröző hitelesség azonban nem.

Restricted access

The paper presents the conception and art historical conclusions of the exhibition entitled Knowledge in Plaster Casts. The former cast collection of the Budapest Metropolitan Industrial Drawing School (1886–1945) held in FUGA Budapest Center of Architecture on 4–25 October 2017.

The three groups of exhibits comprised original 19–20th century plaster casts, 18–19th century drawings from casts, and reproduced photos from the catalogue of the casting workshop of the Hungarian National Royal Higher School of Architecture dated 1904. As the price list illustrations revealed, late 19th–early 20th century cast collections for the purpose of education were visual encyclopaedias of the educational and cultural ideals of the age. Thematically, the replicas of pattern and sculpture conveyed a broad scale of mythological knowledge, culture historical information via notable figures of literature and history, as well as botanic, anatomical and geometric knowledge. The compilation of a cast collection required broad historical, culture historical and professional expertise, and the casting workshops and the cast catalogues they published mediated this common knowledge.

The exhibition and the preceding elaboration of the collection provided further art historical conclusions, of which the paper embarks on the relationship between original and copy apropos a plaster paraphrase of a 12th century stone carving from Saint Denis.

Restricted access

A XX. század utolsó negyedében végbemenő gyors változások ráébresztették a pedagógiával foglalkozó szakembereket arra, hogy iskolarendszerünk lassan vagy egyáltalán nem követte a gazdasági változásokat, sem képzési kínálatában, sem az oktatás tartalmában, de még kevésbé módszereiben. Fel kellett ismernünk, hogy ennek a konzervatív rendszernek a fenntartása nem ésszerű, az oktatás a globalizációs verseny legfontosabb területévé vált, és a kulcs a XXI. századhoz a tanulás. Éppen ezért vált az oktatásügy új irányvonalává az oktatás térbeli és időbeli kiterjesztése, azaz az élethosszig tartó tanulás (LLL: lifelong learning). Az oktatás iránt megnövekedett a társadalmi igény, megváltoztak a gazdaság, a munkaadók elvárásai is: a tudás a versenyképesség alapjává vált. Ebben a folyamatban kiemelt szerep jut az egyetemeknek, amelyek a graduális képzésen túl, az expanzió révén megnövekedett diplomás felnőtt tömegek továbbképzésének helyszínévé is váltak. Ezekre válaszul Európa számos országában reformfolyamatok indultak meg a ’90-es években. E reformtörekvéseknek szabott közös irányt az 1999. június 19-én aláírt Bolognai Nyilatkozat, amely célul tűzte ki, hogy aláírói 2010-re egységes európai felsőoktatási térséget hoznak létre, és összehangolják, összehasonlíthatóvá teszik felsőoktatási rendszereiket. A kitűzött célok eléréséhez azonban önmagában nem elegendő az adminisztratív változtatás, a formai megújulást követnie kell egyfajta tartalmi innovációnak is, amely a főiskolai képzés megújulását jelenti. Az utóbbi évek során a magyar főiskolák és egyetemek kidolgozták az új struktúrának megfelelő oktatási programjaikat, 2006. szeptember 1-jétől már csak az új oktatási programok indultak. A szerző a képzési rendszer átalakításának legfontosabb területeit határozza meg, amelyek a következők: a képzési „filozófia” és paradigma újrafogalmazása, a képzési szerkezet makroszintű (ismeret, tudás, készség), mezzoszintű (elmélet vs. gyakorlat, illetve tudás vs. alkalmazás) és mikroszintű (bázistudás vs. up-to-date tudás) reformja. A képzési szerkezet technológiai-logisztikai (passzív vs. aktív tudás), valamint a képzés módszertani, technikai reformja. A szerző rendszerezi az átalakítás feladatait is, amelyben a bolognai rendszer képzési követelményeinek, a tanulás kimenetelvárásainak rendszerszemléletű áttekintését, a szükséglet és kínálat viszonyának elemzését, a főiskola képzési szerkezetének átalakítását, a fókuszpontok kialakítását tartja a legfontosabbnak.

Open access

Foucault, Michel (1999): A szexualitás története. A tudás akarása. Atlantisz, Budapest. Foucault, Michel (1998a): A diskurzus rendje. In: Uő: A végtelenbe tartó nyelv . Pallasz, Budapest

Restricted access

A magyarországi ösztöndíjak jellege az elmúlt közel húsz évben jelentősen megváltozott. Előtérbe kerültek a hazai kezdeményezések mellett a külföldi, tengerentúli ösztöndíjak is, melyekre egyre nagyobb és határozottabb igény lépett fel. A kezdeményezések kiválóak, de mindez akkor töltené be maradéktalanul a szerepét, ha a társadalmi hasznosultság elve is érvényesülne. A hazai oktatási rendszer szükségessé teszi a külföldi tapasztalatok megszerzését, a különböző szakmai kompetenciák elsajátítását, hiszen a rendszer újragondolásában, értékelésében az európai és Európán kívüli tendenciák elengedhetetlen ismérvek.

Restricted access

Csapó, B.: Measurement and recognition of previously acquired knowledge. Final research study. [Az előzetesen megszerzett tudás mérése és elismerése. Kutatási zárótanulmány.] Nemzeti Felnőttképzési Intézet

Open access

A menedzsment tudományok kutatói egyetértenek abban, hogy a tudás megosztása a szervezeti tanulás alkotóeleme, illetve a tanuló szervezet egyik lényegi jellemzője. A tanulmányban a tudásmegosztás jelenségét önérdekkövető egyének cselekvéseként konceptualizáljuk, s abból indulunk ki, hogy ezeket a cselekvéseket - mint bármely más cselekvéseket a gazdasági rendszerelméletben - különféle koordináló intézmények szabályozzák. Amellett érvelünk, hogy a tudásmegosztás folyamata hatékonyabban megy végbe akkor, ha a tudásmegosztás szereplőinek cselekvését a reciprocitás normája szabályozza. Ezzel szemben, hatékonysági veszteségek mutatkoznak azokban az esetekben, amikor a tudás megosztását bürokratikus módon szabályozzák, illetve akkor, amikor a szereplők magatartását a tudásmegosztás folyamatában a piaci elvek és normák vezérlik.

Restricted access