Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for :

  • "tudásgazdaság" x
Clear All

A 2000 márciusában útjára indított Lisszaboni Folyamat lényegét az információs társadalom és az innováció képezte. Az európai döntéshozók felismerték, hogy egyedül az infokommunikációs szektor képes biztosítani az EU versenyképességének javulását és felzárkózását az USA-hoz. A megfogalmazott célok azonban félúton elvesztek, anélkül, hogy megvalósultak volna, és csak egy egész kis szeletét képezik a félideji értékelésnek is. Néhány Európai ország, úgy mint Finnország, Svédország, Dánia vagy Norvégia, köztudomásúan a legversenyképesebbek közül való. Mi hát az ok? Miért van hátrányban az EU mint egész? A tanulmány feltárja, hogy az infokommunikációs szektor fejlődése a kulcs az EU versenyképességéhez, és ezért az Uniónak kiemelt hangsúllyal kellene azt kezelnie.</o:p>

Restricted access

Summary

A verseny a közgazdaságtan azon kulcsfogalmai közé tartozik, amelyeket unos-untalan használunk, de csak nagyon ritkán definiálunk. Ez a tartózkodás a pontos meghatározástól nem véletlen, hiszen többrétegű, bonyolult fogalomról van szó, amely Neander-völgytől a Szilícium-völgyig felöleli az egész emberi történetet. Kitüntetett jelentőségre tesz _s

Restricted access

Tanulmányunk célja, hogy bemutasson egy olyan interaktív előretekintési eljárást, amelyet egy kutatási alprojekt keretében kezdtünk el fejleszteni.Az interaktív előretekintés elképzelését az elméleti és a gyakorlati jövőkutatás kölcsönös kapcsolatát magában foglaló integrált jövőkutatás, a nyitott előretekintés és a nyitott innovációt megvalósító „élő laboratórium“ gondolatköréből merítettük. Felfogásunkban az interaktív előretekintés a különböző típusú résztvevők olyan élő hálózata, amely összekapcsolja a résztvevők közötti személyes és az on-line jövőformáló tevékenységeket. Ezt a koncepciót egy előretekintési esettanulmányban valósítottuk meg, amely a Közép-Magyarországi Régió KKV-inak lehetséges gazdasági jövőjének feltárásával foglalkozik. Az első eredmények azt mutatják, hogy a részt vevő KKV-k jövőorientáltsága közepes mértékű, a vállalkozók nem gondolják azt, hogy az innováció csodafegyver a gazdasági válság legyőzésében és az üzleti siker elérésében. Azt viszont határozottan megfogalmazzák, hogy az emberi erőforrás képzettségének üzleti szempontú kihasználása fontosabb, mint az innováció a KMR tudásgazdasága felé mutató jövők formálásában.Minthogy innovatív előretekintési eljárásunk új szociális technológiát képvisel, ezért annak eredményeit meg kell ismertetnünk elméleti és gyakorlati szakemberek széles körével. Várjuk a kritikát és a további stakeholderek részvételét az Interneten folyamatosan működő kutatási honlapunkon.

Restricted access

Nemzetközi szinten a pólusok dinamikus szegmensét jelentik az új gazdaságnak. Fejlesztési stratégiájuk ötvözi az innováció ösztönzését és a fenntarthatóság előmozdítását. A póluskoncepció ideájában és gyakorlatában rendhagyó törekvéseket és megoldásokat fedezhetünk fel a fejlesztéspolitikában és a különböző szereplők együttműködésében. Eddigi sikereik reményt ébreszthetnek aziránt, hogy sikerülhet válaszolni a XXI. század komplex kihívásaira és szé__

Restricted access

A 2007-es nyári eseményekkel indult és 2008-ban már látható formát öltött válság semmiképpen sem egy a szokványos recessziók sorában. A szubprime válságként ismert visszaesés egy több évtizedes léptékű transzformációs válság része, és nem érthető meg ezen a kontextuson kívül. A transzformációs válság annak a következménye, hogy az ipari társadalom tömegtermékeket produkáló, rutinfolyamatokon nyugvó merev rendszere fokozatosan átadja helyét a gyorsan változó, innovatív tudásgazdaságnak. A tanulmány sorra veszi ennek az új gazdaságnak a fontosabb elemeit, amelyek közös tulajdonsága a bizonytalanság, illetve a stabilitás hiánya. Azok a hagyományos piacbefolyásoló eszközök (például a keynesi keresletnövelés), amelyek kiszámíthatóan működtek a tömegtermékek piacán és jól kalkulálható tömegreakciókat váltottak ki, az információgazdasági környezetben lényegesen veszítenek erejükből. A munkavállalók, a gazdasági szervezetek és a kormányok nehezen alkalmazkodnak az új gazdaság természetéhez: a gyors változásokhoz és az állandósult bizonytalansághoz. A szerző a munkapiaci anomáliák: az új, magasabb természetes rátát produkáló munkanélküliségnek és a tehetséges munkavállalók hiányának az együttes jelenlétén keresztül mutatja be az alkalmazkodás viszontagságait. A tanulmány a kormányzati alkalmazkodás nehézségeinek és az állami szabályozás megoldatlan dilemmáinak az elemzésével zárul a szellemi termékek piacán.

Restricted access