Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for :

  • "tudásszintmérés" x
  • All content x
Clear All

Absztrakt:

A technológia oktatásban betöltött szerepének célja az oktatás megkönnyítése és a hatékony tanulás megvalósítása. A kutatás során 6. és 7. évfolyamos tanulók körében vizsgáljuk, hogy melyik nyelvi képességterületek fejleszthetők hatékonyan IKT-eszközök segítségével. Azt feltételezzük, hogy a kísérleti csoport tanulói motiváltabbak a tanórákon, valamint, hogy az egyes nyelvi képességterületek fejlődést mutatnak az IKT-eszközök tanórai használatának köszönhetően. A kutatásban hat tanulócsoport (N = 65), három kísérleti (n = 28) és három kontrollcsoport (n = 37) vett részt. Az eredmények szerint az IKT-eszközök tanórai alkalmazása pozitív hatással van az egyes nyelvi képességterületek fejlesztésére.

Open access

Absztrakt

Bevezetés: Az egészségügyi hivatás gyakorlása során a szakdolgozóknak a megszerzett ismereteket különféle feladatok és problémák megoldásában kell alkalmazni. Ezért az oktatás eredményességének megítéléséhez a különböző tudáselemek – ismeretek, készségek és kompetenciák – objektív és megbízható mérésére van szükség. A hagyományos kérdőívek és tesztek segítségével általában a szakdolgozók összteljesítményét határozzák meg, ami azonban korántsem ad teljes képet a valódi tudás- és képességszintről. Célkitűzés: Az ápolók körében 2014. november és 2015. február között elvégzett országos felmérés célja annak megállapítása volt, hogy a képzési célok milyen mértékben valósultak meg az ápolók transzfuziológiai gyakorlatában. A szerzők arra törekedtek, hogy meghaladják a klasszikus tesztek korlátait, és részleteiben is elemezzék az ápolók transzfúziós szakmai ismereteit. Módszer: Az ápolók ismereteinek objektív mérése saját készítésű validált kérdőívvel történt. Az országos reprezentatív felmérésben 657 személy vett részt. A transzfúziós gyakorlat valamennyi aspektusát felölelő kérdéssor egyes itemeire adott válaszokat bináris (jó/rossz) skálán értékelték. A kapott adatokat hierarchikus klaszterelemzéssel és a dichotóm adatok elemzésére alkalmas egyparaméteres Rasch-modell (item response theory – IRT-eljárás) segítségével elemezték. Az adatok feldolgozását az SPSS program és az R statisztikai program ltm moduljával végezték. Eredmények: A szerzők meghatározták a transzfúziós terápiával kapcsolatos kérdésekre kapott helyes és hibás válaszok megoszlását, továbbá a kapcsolódó logit- és esélyhányados-értékeket. A Rasch-modell alapján elkészítették az egyes tudáselemekre vonatkozó úgynevezett karakterisztikus görbéket, amelyek az egyes itemek nehézségi fokát tükrözik. Képet kaptak arról, hogy az ápolók mely kérdéseket válaszolták meg könnyen, melyek okoztak nagyobb nehézséget, továbbá arról is, hogy mely kérdéskombinációkra tudták jellemzően sokan a helyes válaszokat. Az ápolók összességében közepes vagy annál gyengébb teljesítményt nyújtottak. Következtetések: A tudásszint objektív mérése az ápolástan-oktatásban is kulcsfontosságú. A korszerű valószínűségi tesztelméleten alapuló tudásszintmérő módszereket a szerzők elsőként alkalmazták ezen a szakterületen, ezért a jelen felmérést a szerzők hiánypótlónak tekintik és figyelemfelhívásnak szánják. A valószínűségi módszerekkel végzett kutatás egyértelműen bizonyította, hogy jelentős hiányosságok találhatók az ápolók transzfuziológiai ismereteiben, ezért folyamatos továbbképzésekre van szükség. Orv. Hetil., 2015, 156(37), 1497–1508.

Open access