Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for :

  • "tudásszociológia" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Niklas Luhmann társadalomelméletének megértését nagymértékben nehezíti a rendkívül absztrakt és egyben szokatlan nyelvezet, a szociológiai tradíció tükrében meghö__

Restricted access

Fehér Márta és Békés Vera (szerk.): Tudásszociológia szöveg­gyűjtemény. Typotex, Budapest, 2005 Ralph W. Moss: Szent-Györgyi Albert. (Fordította: Bakács Tibor) Typotex, Budapest,  2004 Schiller Róbert: Egy kultúra között. Typotex, Budapest, 2004 Laki János: A tudomány természete. Thomas Kuhn és a tudomány­filozófia történeti fordulata. Gondolat Kiadó, Budapest, 2006 Mosoniné Fried Judit és Tolnai Márton (szerk.): A tudományon kívül és belül. Tanulmányok a társadalom és a tudomány kapcsolatáról. MTA KSZI, Budapest, 2005 Kertész András és Pelyvás Péter (szerk.): Tanulmányok a kognitív szemantika köréből. Általános Nyelvészeti Tanulmányok. XXI. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005 James A. Anderson: A kommunikációelmélet ismeretelméleti alapjai. (Fordította: Wil­helm Gábor) Typotex, Budapest, 2005 Jean-François Rouet: Cent fenêtres sur l'internet. Atlantique, Poitier, 2005 Ivaskó Lívia (szerk.): Érthető kommunikáció. SZTE Médiatudományi Tanszék, Szeged, 2005 Johan Goudsblom: Időrezsimek.Typotex, Budapest, 2005

Restricted access

Hjalmar Sundén [1908] 1967-től 1975-ig volt az Uppsalai Egyetem Valláspszichológiai Tanszékének tanára. Tudományos karrierjét az Ótestamentum és az Újtestamentum tanulmányozásával kezdte, majd a vallástörténettel foglalkozott; doktori disszertációját Henri Bergsonról írta 1940-ben. Előadásain és tanítása során többször is kiemelte, mennyire fontos, hogy a vallás pszichológiai értelmezésének nézőpontja túllépjen a kulturális és történelmi kereteken. Koherens elméletet alakított ki a vallásos élmények dinamikájáról és struktúrájáról, amelyben különös hangsúlyt fektet a vallásos élményre mint perceptuális folyamatra. Ugyanakkor nyitott az alternatív elméleti modellek irányába, mint a pszichoanalízis vagy a tudásszociológia. Fő elméleti művei (1966, 1967, 1974) mellett hozzájárult olyan személyiségek jobb megértéséhez is, mint svédországi Szent Brigitta (1973), vagy ávilai Teréz (1971). Továbbá elmélete segítségével ma már jobban megérthetünk olyan történelmi alakokat, mint Wesley (Källstad, 1974) és Newman (Capps, 1982a), vagy jobban látjuk a glosszolália élményét (Holm, 1976; Malony, Lovekin, 1985), Isten útmutatását (Wikström, 1975), az „Isten unokái" konfliktust (Holmberth, 1980), a meditációt (Van der Lans, 1985), a vallás pszichopatológiáját (Wikström, 1980, 1982a, 1982b). Sundén szerepelméletével kapcsolatban Unger (1976) és Pettersson (1977) végzett elméleti és kísérleti kutatásokat. Jelen cikkem célja, hogy bemutassa Sundén elméletének alapfogalmait, és rámutasson, mennyiben járult hozzá a vallás pszichológiájához az attribúciós elmélet és a szerepátvétel-elmélet (role-taking theory) által (Spilka, Shaver, Kirkpatrick, 1985). Befejezésként olyan filozófiai kutatási eredményeket szeretnék bemutatni a miszticizmusról, amelyek szerint az intenzív vallási élményt meghatározzák a kulturálisan kialakított referenciakeretek.

Restricted access

. Csepeli Gy . Alfred Schütz és a tudásszociológia [Alfred Schütz and the sociology of knowledge] . In: Csepeli Gy , Papp Zs , Pokol B , eds. Modern polgári társadalomelméletek [Modern Civil Society Theories

Open access