Search Results
Innováció a tudástársadalom idején
Innovation in the Era of Knowledge Society
Absztrakt:
A tudástársadalomban a felsőoktatásnak is új kihívásoknak kell megfelelnie, hogy hatékonyan tudjon közreműködni az új tudományos ismeretek hasznosításában, az új technológiai, piaci, digitális képességek elsajátításában. A hagyományos schumpeteri innovációk mellett egyre több olyan új típusú innováció jelenik meg, mint a szabad hozzáférésű innovációk vagy a frugális innovációk. Ezek jellemzőit mutatja be a cikk és az általuk támasztott felsőoktatási változás igényét. Továbbra is fontos a tudományos és technológiai kiválóság, de ezzel azonos jelentőségűvé válik a képzés struktúrájának, tartalmának és módszereinek megváltoztatása annak érdekében, hogy az oktatás a képességek, készségek és kompetenciák kialakítására koncentráljon. Emellett figyelmet kell fordítani olyan képességek és készségek kialakítására, mint a csapatmunka, a nemzetközi együttműködés, a transzdiszciplináris képességek, valamint a mentális kitartás és rugalmasság, a siker- és kudarckezelés. A 21. század technotudományai nélkülözhetetlenné teszik a felelősségteljes kutatás és innováció gyakorlatát mind az oktatási folyamatban, mind pedig a diploma megszerzése után.
Ezek a graffitik posztmodern, tudományos gondolatforgácsok az életről és a természetről. Először a filozófiában, majd a szociológiában, végül a szociológiai rendszerelméletben indítunk szemantikai vizsgálatot. Töredékek a bioszociológiából és egy rövid vita a Gaia-hipotézissel hidat képeznek a természet, természetvédelem és a géntechnika témáihoz. Ezeket a témákat kritikus vizsgálat alá vetjük. Végezetül felállítunk egy hipotézist a „harmadik globalizációról”, ami alatt azt értjük, hogy a világtársadalom politikai és gazdasági fejlődési fázisai után egy „biotikus” fázis kezdődik, amelyet az ökológia és a posztmateriális szocialitás jellemez. Feltesszük a kérdést: a posztglobális tudástársadalom előnyben fogja-e részesíteni az életről való tudást?
A társadalom strukturális elmélete
Egy megjelenés alatt álló könyv bevezetője
Jelen dolgozat a szerzőpáros készülő kötetének rövid összefoglalója, amelynek fő célja a leírásra kerülő új átfogó elmélet alapvető fogalmi és gondolati pilléreinek bemutatása. Az elmélet alapját az élettelen és élő rendszerek strukturális specifikumainak megkülönböztetése képezi. Ehhez új fogalmi alapokat és modellezési eszközöket vezetünk be, amelyek segítségével egyszerűen leírhatók olyan univerzális rendszertörvények, melyekről eddig csak paradoxonok formájában beszélhettünk. Bemutatjuk a multistrukturális (élő) rendszerek működésének és építkezésének alapját képező Sd-effektust (Struktúra-differencia effektus), valamint az ezen fogalmi bázisra épülő strukturális energiát, amely a társadalom fogalmának definiálása után módot ad a társadalmi mozgások magyarázatára. Ugyanígy vezetjük be a lineáris idő általánosítását, a struktúraidőt és ezzel a társadalmi „saját idők”, ezáltal a „fejlődés”strukturális fogalmi alapjait, amelyek alkalmazásaként fogalmazzuk meg az általános és a XXI. századi életünket alapvetően meghatározó, társadalmi időparadoxont. A multistruktúra-elmélettel, az információ-ismeret-tudás hierarchikus fogalomtriád, illetve a kumulatív megismerés fogalmának pontos definiálása révén, meghatározhatók az információs vagy éppen a tudástársadalom differenciaspecifikumai (ezt a kötetben meg is tesszük). Mindezek bázisán körvonalazható az az emberközpontú, biztonságosan élhető tudástársadalom, amelyet a reneszánsz analógiájára információs reneszánsznak, röviden Infosance társadalomnak nevezünk.
Jóllehet a tudásmunkát végzők fontos alkotóelemei a tudástársadalom munkaerő-állományának, a tudásmunkás fogalom ennek ellenére meglehetősen homályos és sokértelmű kifejezés. A tanulmány első része bemutat néhány megközelítést, amelyek segíthetnek a tudásmunkás fogalom empirikus kutatások céljára történő operacionalizálásában. A második rész áttekintést ad a szerző által végzett másodelemzés módszertanáról és eredményeiről. Az elemzőmunka forrása és adatbázisa egy World Internet Project kutatás volt, amit 2006-ban folytattak Magyarországon. A másodelemzés alapján a tudásmunkások aránya a teljes magyar munkaerő-állományban 2–3 százalék lehetett a XXI. század első évtizedének közepén. A szellemi munkát végző diplomás szakemberek közötti becsült arány 5–6 százalék. A tanulmány számos adatot közöl a tudásmunkások társadalmi hátterével és egyéb jellemzőivel kapcsolatban, összehasonlítva őket a szellemi munkát végzők és a diplomás, de tudásmunkásoknak nem tekinthetők csoportjával.
Arisztotelész: Lélekfilozófiai írások. (Fordította: Steiger Kornél) Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006 David Hume: Értekezés az emberi természetről . (Fordította: Bence György) Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006 Kelso, J. A. Scott és Engstrøm, David A.: The complementary nature. MIT Press, Cambridge, MA, 2006 Fehér Márta, Zemplén Gábor és Binzberger Viktor (szerk.): Értelem és történelem. L'Harmattan, Budapest, 2006 Márkus Attila: Neurológia. Pszichológia szakos hallgatók számára. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006 Cayton, H., Graham, N. és Warner, J.: Alzheimer-kór és a demencia egyéb fajtái . (Fordította: Nikowitz Krisztina) SpringMed Kiadó, Budapest, 2006 Houdé, Olivier: 10 leçons de psychologie et pédagogie . Presses Universitaires de France, Paris, 2006 Velicskovszkij, Borisz M.: Kognyityivnaja nauka. Osznovi pszichologii poznanyija . Vol. I-II.Academa-Szmüszl. Moszkva, 2006 Fábri György (szerk.): A tudománykommunikáció értelme/értéke. Tudástársadalom Alapítvány, Budapest, 2006 Ropolyi László: Az Internet természete. Internetfilozófiai értekezés. Typotex, Budapest, 2006
A mesterséges intelligencia az oktatásban: kihívások és lehetőségek
Artificial Intelligence in education: Challenges and perspectives
. Innováció a tudástársadalom idején AKJournals.com 2018 https://akademiai.com/doi/pdf/10.1556/2063.27.2018.2.2 2019