Search Results

You are looking at 1 - 10 of 540 items for :

  • "tudomány" x
  • All content x
Clear All

A tanulmány szemlélteti, milyen lehetőségeket nyújtott és nyújt a tudomány az építőművészet fejlődésében és milyen feladatok elé állítja az avantgárd-építészet a mérnököket és a tudományt. Az építőművészet a művészet és a használhatóság szintézise. Az építőművészet ideája ( Hegel ) a használhatóság, az állékonyság, ebben segít a tudomány. A tudomány születése Galilei szerint a paraméterek szeparálása volt. A tudományos ismeretek lehetővé tették a közvetlen tapasztalatok keretének átlépését. A tudomány nem dönt, csak megállapít. A döntés erkölcsi jellegű. Számos példa – melyek többnyire a szerző munkái - mutatja az egyes tudományágak adta lehetőségeket az építmények kialakítására: e tudományágak a geometria, a statika, az építményfizika, az épületgépészet és az építőtechnológia. A tanulmány példaképpen ismerteti és analizálja a tervezési döntési folyamatot is és azon keresztül a természetszemlélet valamint a képzőművészet befolyását az építőművészetre. Új építési feladatok, például lakóhidak (living bridge) várnak megvalósulásra. A karcsú építmények dinamikus problémái, a rezgés és rezgéscsillapítás, illetve az alakváltozás hidraulikus kompenzálása átlépik a statika határait.

Restricted access

://www.ketezer.hu/menu4/2002_05/reszketo.html . Letöltés ideje: 2010. április 10 Solla Price, D. J. de (1979): Kis tudomány, nagy tudomány. Akadémiai Kiadó, Budapest. Weber, M. (1995): A tudomány és a

Restricted access

A metaforák nemcsak a költészetben és az irodalomban, de a hétköznapi és a tudományos nyelvben is fontos szerepet játszanak. Ugyanakkor a képletes nyelv megértésének agyi hátterét komoly viták övezik. Új kísérleti eredmények alapján úgy tűnik, hogy ha megfelelően kontrolláljuk a releváns pszicholingvisztikai változókat, akkor a korábbi feltételezésekkel ellentétben egyrészt nem a jobb, hanem a bal agyfélteke dolgozza fel még az újszerű, szokatlan (nem idiomatikus) metaforákat is. Másrészt megértésük nem tart hosszabb ideig, mint a hasonlóan újszerű szó szerinti kifejezéseké, ami pedig arra utal, hogy nem igényelnek különleges, csak a képletes nyelvhez szükséges műveleteket sem. Elképzelhető, hogy a metaforákat egyfajta speciális poliszémiaként, egy absztrakt tulajdonság behelyettesítése révén értjük meg. Ezáltal két fő pragmatikai funkció betöltésére válhatnak alkalmassá: 1. hogy elfedjék és 2. hogy kiemeljék a mondanivaló bizonyos elemeit. Végül röviden áttekintem, hogy a kognitív tudomány egy-egy metaforája hogyan terelheti a kutatást meghatározott irányokba, és mit árulhat el kutatók személyes agyi feldolgozási preferenciáiról.

Restricted access

Modern korunk zsúfolt kockázatai, mint a tudományos, technológiai, politikai szociális és kulturális viszonyok gyors változásai, a népességrobbanás és a fogyó nyersanyagkészletek, valamint az energiaproblémák mind új megközelítéseket igényelnek. A kockázatok egy része, elsősorban azok, amelyek technológiai hátterűek, számszerűsíthetők, és így a tudományos megközelítés segítséget jelenthet a problémák megoldásában. Az előadás e kérdések néhány eleméről és a tudomány lehetséges szerepéről ad rövid ismertetést.

Restricted access

A tanulmány a középkori régészeti kutatás interdiszciplináris követelményeit vázolja. Hangsúlyozza minden felhasznált adat forráskritikájának szükségességét a feldolgozás során. Utóbbi különösen a régebbi publikációk használatánál követelmény (keltezés, leletegyüttesek értelmezése, készítési hely bizonyítása).

Restricted access

Az e-könyvek által biztosított digitális adattárolási-adatforgalmazási lehetoségek jó alternatívát nyújtanaka társadalomtudományi szakkönyvek széles köru hozzáférhetosé­gének biztosítására. Az MTDA, a Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma egy optikai karakterfelismeréssel eloállított történeti szociológiai adatbázis, mely mind CD-n, mind interneten hozzáférheto. Két része 1867-1919 és 1919-1945 között reprezentálja a magyar társadalomtudományi irodalom klasszikusait és az adott korszakok fontosabb eszmei irányzatait.

Restricted access

A kutatást régóta foglalkoztatja a tévesen Aristotelésnek tulajdonított De mundo szerzősége. A cikk amellett érvel, hogy téves kiindulópont az anonim szerzőt valamelyik filozófiai iskolában keresni, mivel a mű csakis egy rétoriskolában jöhetett létre. Nem filozófiai, hanem retorikai mű. A későbbi korokból ismert nézet, miszerint Aristotelés írt ezoterikus és exoterikus műveket, a rétoriskolai hagyomány fényében átértelmezendő: a későbbi hagyományban exoterikus műveknek tartott könyvek a retorikai hagyományban keletkeztek, de az utókor Aristotelésnek tulajdonította őket. Ilyen művek a De mundo, a Secreta secretorum stb.

Restricted access