Search Results

You are looking at 1 - 10 of 25 items for :

  • "tudománymetria" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Absztrakt

A tudománymetria három sokat emlegetett és idézett törvénye a Bradford-, a Lotka- és a Zipf-törvény. A szerzők röviden bemutatják a három törvény névadójának tudományos pályáját, és hogy hogyan jutottak el a róluk elnevezett törvények megalkotásáig. Vázolják a törvények és névadóik munkásságának utóéletét is. Orv. Hetil., 2016, 157(2), 74–78.

Restricted access

Absztrakt

Az önhivatkozásokat, önidézeteket sokan a hiúság jelének tartják, és mellőznék őket a tudománymetriai elemzésekből. Valójában az önidézetek más, de nem kevésbé értékes információkkal szolgálnak a tudományos kommunikáció vizsgálatában, mint a másoktól kapott idézetek. Az önidézés gyakorlata súlyos etikai kérdéseket is felvet, amelyekre a választ a szerzők, szerkesztők, kiadók együttműködése adhatja meg. Orv. Hetil., 2016, 157(32), 1289–1293.

Restricted access

Tudománymetria: Mit Mérünk, Mit Hasonlíthatunk Össze És Mivel? •

A régészek képe a tudományos referencia adatbázis tükrében

Scientometrics: What do we measure, what is Compared, and to what can we compare? •

The image of Archaeologists in the light of the Scientific Reference Database
Archaeologiai Értesítő
Author: F. Romhányi Beatrix

A 2020 tavaszán nyilvánossá vált referencia-adatbázis három paraméter, az idézetek évenkénti átlaga, a Hirsch-index és a Q1-es folyóiratokban megjelent publikációk száma alapján rangsorolja a kutatókat. Az összesített rangsorban a harmadik paraméter kétszeres súllyal szerepel. A cikk a régészek és az ókori kelettel foglalkozó kutatók nyilvános adatainak felhasználásával végzett teszt eredményeit ismerteti, és a felmerülő problémákra alternatív megoldások lehetőségét veti fel.

The reference database “Scientometrics of Hungarian Researchers”, published in spring 2020, classifies researchers on the basis of three parameters: the annual average of citations, the Hirsch index, and the number of publications in Q1 journals. Presented here are the results of a test using the public data of archaeologists and researchers of the Ancient Near East, a review of the specific problems faced by humanities researchers, and a call for a discussion to find a more appropriate set of parameters that would better fit the specifics of the humanities.

Restricted access

Absztrakt

A tudománymetria legjelentősebb szakmai elismerését, a Derek John de Solla Price-emlékérmet 2015-ben az angol Mike Thelwall nyerte el. Thelwall a webometria meghatározó személyisége, a tudományos kutatás internetes jelenlétét vizsgálja kvantitatív módszerekkel. Ebben a cikkben a webometria kialakulását, helyzetét és fejlődési irányait tekintjük át röviden. Orv. Hetil., 2015, 156(36), 1472–1474.

Restricted access

Absztrakt

Az esettanulmányok és esetismertetések a tudományos szakirodalom fontos és egyre növekvő arányú részét képezik. A cikkben megvizsgáljuk ennek a publikációs kategóriának a részarányát és idézettségét az egyes szakterületeken. Általánosságban igazolódni látszik az a vélekedés, hogy a nagyszámú esettanulmány csökkentheti a folyóiratok impaktfaktorát. A tudománymetria saját szakirodalmában az esettanulmányok (legalábbis a cikkek címében feltüntetett módon) mérsékelt számban jelennek meg, viszont idézettségük lényegében megegyezik az egyéb publikációtípusokéval. Orv. Hetil., 2015, 156(46), 1871–1874.

Restricted access

Az eponímák, a személyekről elnevezett tudományos fogalmak, nagy hagyományokkal rendelkeznek az orvostudományban is. Létrejöttük, használatuk a tudománymetria számára is érdekes tanulságokkal szolgál. Egy orvostudományi mintán a szerző megmutatja, hogy bár az eponímák alapjául szolgáló publikációkra való hivatkozások idővel kikopnak a szakirodalomból, e cikkek idézettsége még mindig sokszorosa a velük egyidős más publikációk idézettségének. Orv. Hetil., 2014, 155(36), 1445–1447.

Restricted access

A kritikai társadalomtudomány-történet kihívása

The Challenge of Critical Social Science – History

Educatio
Author: Péter Tibor Nagy

Absztrakt:

A tanulmány, mely az Educatio® társadalomtudományok erőtereivel foglalkozó tematikus számának bevezetőjéül is szolgál, a kritikai társadalomtudomány-történetírás sajátos kihívását mutatja be. A tudománymetria a tudományos erőtérben elért pozíciók, megszerzett tőkék alapján mutatja be egy-egy társadalomtudomány helyzetét, míg Mannheim óta tudjuk, hogy a társadalmi rendszer kihat a társadalomtudományok eredményeire, tehát a politikai hatalom által befolyásolt tudományos pozíciók/tőkék és a történelmi távú tudományos eredményesség között ellentmondás lehet. Kuhn óta tudjuk, hogy az önmagukat védő tudományos paradigmák nem adnak pozitív választ a jövőbe mutató tudományos kihívásokra. A tanulmány megoldásokat sorol a kétféle megközelítésmód különbségének csökkentésére, bár azzal a bourdieu-i csapdával, hogy az önkritikus tudomány éppen önkritikusságával próbálja önmagát a valóságosnál hitelesebbnek feltüntetni, így is szembe kell néznie.

Open access

Absztrakt

Az impaktfaktort 1976-os bevezetése óta folyamatosan bírálják és dicsőítik. Ebben a cikkben a szerző főként azt tekinti át, hogy az impaktfaktor, illetve annak használata elleni fenntartások és ellenvetések voltaképpen mit kifogásolnak. Ezeket közelebbről áttanulmányozva ugyanis sokszor kiderül, hogy a bírálatok gyakran nem az impaktfaktor specifikus lényegét illetik, hanem sokkal általánosabb aggályokat fogalmaznak meg, vagy pedig felszíni technikai részleteket, könnyen orvosolható fogyatékosságokat vagy a hibás használatból származó következetlenségeket kérnek számon. Orv. Hetil., 2015, 156(26), 1065–1069.

Restricted access

Absztrakt

Napjainkban életünket minden eddiginél jobban átszövik a rangsorok. Ez a tudomány világában sincs másként. A rangsorok készítőin igen nagy a felelősség, mert eredményeiken sokak karrierjét, egzisztenciáját befolyásoló döntések múlhatnak. Az ismertetett könyv – ugyan csak a rangsorok egy speciális területén – példát mutat arra, hogy hogyan lehet a módszerek egy rendszeres gyűjteményét összeállítani, hogyan kell elméleti próbákat és gyakorlati példákat gondosan kiválasztani, és hogyan lehet különféle módszereket egy összefoglaló, többdimenziós értékelési és rangsorolási rendszerré kombinálni. Orv. Hetil., 2015, 156(32), 1298–1300.

Restricted access

A tudományos teljesítmény értékelésének fontosságát senki nem vitatja, azonban ennek mikéntje már megosztja a szakemberek táborát. Az értékelés módjai közül jelen tanulmány leginkább az idézetelemzés modelljeivel foglalkozik. A szerzők célja a legismertebb mérőszám, az impakt faktor alapjainak bemutatása, mivel tapasztalatuk szerint sokan alkalmazzák azt, de nem ismerik igazán. Az impakt faktor helyettesítésére, tökéletesítésére irányuló kezdeményezések közül a „nem hivatalos impakt faktor” és az Euro-factor mellett a legígéretesebbnek mutatkozó h-indexet mutatja be a dolgozat. Végül egy újabb kezdeményezés kerül ismertetésre a folyóiratok rangsorolására, az Index Copernicus Master List. A különböző mérőszámokat tanulmányozva a szerzők javaslatot, kiegészítést tesznek a már jól bevált módszerhez a tudományos teljesítmény értékeléséhez.

Restricted access