Search Results

You are looking at 1 - 10 of 93 items for :

  • "ultrahang" x
Clear All

Tóth Z. Ultrasound evaluation of normal fetal anatomy. In: Tóth Z, Papp Z. (eds.) Ultrasonography in obstetrics and gynecology. [Az egészséges magzat ultrahang-anatómiája. In: Tóth Z, Papp Z. (szerk

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Kincső Sára Kovács, Anna Rebeka Kovács, Balázs Harangi, Rudolf Lampé and Péter Török

Összefoglaló. Bevezetés: Jelenleg a méh méretének pontos megítélése meglehetősen szubjektív, az azt leíró ultrahangleletek igen nagy eltérést mutatnak. Számos klinikai szituációban azonban nagyon fontos az eltérések méretének, elhelyezkedésének, meghatározott anatómiai pontokhoz való viszonyának pontos leírása. Célkitűzés: Célunk egy egységes mérési módszer kifejlesztése, mellyel sorvezetőt adunk a vizsgálók kezébe, így csökkentve az egyéni variabilitásból adódó eltéréseket. A standardizált adatok lehetőséget adnak a szisztematikus gyűjtésre, azok egységes feldolgozására, rendszerbe foglalására, tudományos értékelésére, segítséget nyújtva a mindennapi klinikai gyakorlatban és kutatásokban. Módszer: A méh általunk végzett ultrahangvizsgálatait, valamint a nemzetközi tanulmányokat alapul véve kívánunk javaslatot tenni egy egységes mérési módszer kialakítására, mellyel egyértelmű, pontos, reprodukálható adatokat kaphatunk a méhről. Eredmények: Létrehoztunk egy standardizált paraméterekkel rendelkező mérési eljárást Uteromap néven, melyet alkalmazva objektív méretadatokat kaphatunk a méh ultrahangvizsgálata során. Külön figyelmet fordítottunk arra, hogy az általunk létrehozni kívánt standardizált mérési eljárás alkalmas legyen minden általános, valamint speciális esetben is. A kipróbálás során a legelső 253 páciens adatait elemeztük retrospektív módon. Eredményeink szerint az idősebb életkor megnövekedett méhmagassággal és nagyobb hátsó falvastagsággal korrelált. Következtetés: Arra a következtetésre jutottunk, hogy standardizált mérési módszerünk alkalmazásával a méhről és elváltozásairól sokkal pontosabb, objektívebb és egységesebb adatokat nyerhetünk anélkül, hogy a vizsgálathoz szükséges idő szignifikánsan hosszabb lenne. Munkánk folytatásaként minél több vizsgáló bevonásával szeretnénk a standardizált módszert a mindennapi gyakorlatra kiterjeszteni, a felmerülő igények, javaslatok alapján fejleszteni és létrehozni egy nemzetközileg elfogadott, standardizált mérési eljárást, mellyel az ultrahangvizsgálatok minőségét növelhetnénk, azzal a végső céllal, hogy javítsuk a betegek biztonságát és az ellátás eredményességét. Orv Hetil. 2020; 161(48): 2029–2036.

Summary. Introduction: Currently, the accurate assessment of the size of the uterus is rather subjective as the related ultrasound findings show an immense difference. However, in several clinical situations it is crucial to accurately describe the size and location of abnormalities and their relationship to specific anatomical positions. Objective: We aim to develop a unified measurement method that can serve as a guide for the examiners, thus reducing variances due to individual variability. Standardized data provide an opportunity for systematic collection, unified processing, systematization, and scientific evaluation, assisting in everyday clinical practice and research. Method: Based on our ultrasound examinations and the international studies, we propose a unified measurement method that can provide precise, accurate and reproducible data on the uterus. Results: We have established a measurement procedure with standardized parameters called Uteromap, which obtained objective size data during the ultrasound examination of the uterus. Special attention was given to creating a standardized measurement procedure suitable for general and special cases, too. According to our results, older age was correlated with increased uterine height and greater posterior wall thickness. During the trial, the data of the first 253 patients were analyzed retrospectively. Conclusion: We concluded that our standardized measurement method could obtain more accurate, objective, and consistent data about the uterus and its lesions without significantly increasing the time of the examination. Continuing our work, we would like to extend the standardized method to everyday practice, develop and create an internationally accepted standardized measurement procedure based on the emerging needs and recommendations, with the ultimate aim of improving patient safety and effectiveness of care. Orv Hetil. 2020; 161(48): 2029–2036.

Open access

of ultrasound imaging. [Az ultrahang-képalkotás alapelemei és összefüggései.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2013. [Hungarian] 43 Harkányi Z, Morvay Z. (eds.) How should we

Open access
Magyar Sebészet
Authors: Tamás Winternitz, Attila Zsirka-Klein and Attila Szijártó

sebészetben. Orvosi Hetilap 1989; 26: 1377–1382. 2 Winternitz T, Kupcsulik P, Flautner L: Polycystás máj ultrahang-vezérelt sclerotisatiója. Magyar Radiológia 1996; 70

Open access

Absztrakt:

Az újraélesztés a legsürgetőbb orvosi tevékenységek egyike, a lehető legmagasabb színvonalon történő végzése nemcsak szakmai, de etikai kötelességünk is. Mindehhez a nemzetközi szakmai társaságok, mint az Európai Resuscitatiós Tanács (ERC) vagy az Amerikai Szívtársaság (AHA) rendszeresen frissített, robusztus evidenciákon vagy (ahol ez nem elérhető) széleskörűen elfogadott szakértői konszenzuson alapuló ajánlásokat tesznek rendszeresen közzé (az érvényes, 2015-ös ERC-ajánlás kivonata magyarul is olvasható a Magyar Resuscitatiós Társaság honlapján). Az utóbbi évek-évtizedek egyik kellemetlen tapasztalata, hogy újraélesztéseink egyre nagyobb hányada nem arrhythmogen eredetű keringésmegállás: ilyenkor az ajánlások (és a józan klinikai belátás) szerint is létfontosságú az esetlegesen fennálló kiváltó okok (az ún. reverzibilis okok) keresése és hatékony kezelése, mely nélkül sikeres kimenetel kevésbé valószínű. Ebben nyújthat jelentős segítséget a már akár az újraélesztés közben elvégzett, célzott és protokollizált ultrahangvizsgálat. Cikkemben a szakirodalom és az érvényes ajánlások áttekintésével szeretném ezen eszköz jelenlegi szerepét pontosítani, amivel nem titkolt célom, hogy az átgondolt, protokollizált ultrahanghasználat mindennapos része legyen újraélesztési tevékenységünknek. Orv Hetil. 2019; 160(46): 1821–1825.

Restricted access

A perifériás vénabiztosítás rutinbeavatkozás és az esetek többségében egyszerűen kivitelezhető, azonban alkalmanként nehézségekbe ütközik és kivitelezhetetlennek bizonyulhat. Ultrahang segítségével mélyen fekvő, szabad szemmel nem látható és nem tapintható vénák is azonosíthatók és vizuális kontroll mellett kanülálhatók. A szerzők rendszeresen használnak ultrahangot nehezen kanülálható betegek vénabiztosításához. A közleményben a szerzők három esetet ismertetnek és tárgyalják az ultrahangvezérelt perifériás vénabiztosítással kapcsolatos gyakorlati szempontokat. Röviden ismertetik a kar vénás keringésének anatómiáját, elemzik az ultrahangos módszereket és a sterilitás kérdését. Leírják továbbá azt az általuk alkalmazott új módszert, amivel magas sikerarányt értek el rossz perifériás vénákkal bíró betegek kanülálása során. Orv. Hetil., 2013, 154, 187–190.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Marcell Varga, Nikolett Gáti, Erika Kalóz, Zsuzsanna Bíró, Csenge Szeverényi, Dániel Kardos and Gergő Józsa

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Prospektív tanulmányunk célja a gyermekkori csuklótörések ultrahang-diagnosztikájának ismertetése és két mozgásszervi centrum eredményének bemutatása. Módszer: 2011 januárja és 2015 decembere között 467, 1–15 év közötti gyermek ultrahangvizsgálatát végeztük el. Valamennyi gyermek zárt sérülést szenvedett el és nyitott epiphysisfugával rendelkezett. Az ultrahangvizsgálatot rezidensek és ortopéd-traumatológus, illetve gyermeksebész szakorvosok végezték közvetlenül az elsődleges fizikális vizsgálatot követően, 7–14 MHz frekvenciatartományú lineáris transzducerekkel. Az eredményeket hagyományos kétirányú csukló-röntgenfelvételekkel hasonlítottuk össze. Eredmények: 97%-os szenzitivitást és 96%-os specificitást találtunk. Elmozdulással és komolyabb klinikai konzekvenciával járó törések ultrahanggal is mind felismerésre kerültek. Következtetés: A mozgásszervi ultrahangvizsgálat a gyermekkori csuklótáji törések igazolásának vagy kizárásának rendkívül hatékony eszköze a napi gyakorlatban. Orv Hetil. 2017; 158(24): 944–948.

Restricted access

Reusz, G., Langer, Cs., Müller, M., et al.: Ultrasound-guided interventions in our department – an audit of the first 1000 cases. [Az első 1000 ultrahang-vezérelt beavatkozás tapasztalatai osztályunkon.] Aneszt

Restricted access

Az ultrahangvizsgálat egyszerű, könnyen hozzáférhető módszer az abdominalis zsírvastagság meghatározására. Irodalmi adatok alapján az ultrahanggal nyert abdominalis zsírvastagság értékei jól korrelálnak az abdominalis zsírmennyiség „gold standard”-jének számító komputertomográfiával végzett mérésekkel. Az abdominalis zsírmennyiség fontos adat az elhízás cardiovascularis kockázatának előrejelzésében. A szerzők vizsgálatukban keresték az elhízás mindkét kockázati tényezőjének, a zsírmáj és a cardiovascularis szövődmények előrejelzésének lehetőségét ultrahanggal. Ezért 201 betegben meghatározták az abdominalis zsírvastagságot és a máj ultrahang-attenuációját, és korrelációt kerestek közöttük, valamint egyéb, a kockázatokra utaló paraméterekkel. Szignifikáns (p<0,001) összefüggést találtak az abdominalis zsírvastagság és a bioimpedanciával mért visceralis zsírterület, valamint a testtömegindex között, azonban nem volt összefüggés az abdominalis zsírvastagság és a máj attenuációja, valamint a lipidértékek között. Vizsgálataik alapján megállapítható, hogy az abdominalis zsírvastagság mérése alapján következtetni lehet az intraabdominalis zsír mennyiségére, valamint arra is, hogy a zsírmáj, amit a magas ultrahang-attenuáció jelez, nem feltétlenül jár együtt a visceralis zsírmennyiség növekedésével. Orv. Hetil., 2010, 39, 1580–1584.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Imre Sallai, Eszter Kővári, Ádám Koteczki, Balázs Kovács, Péter Magyar, Balázs Futácsi, Imre Antal and Gábor Skaliczki

Bevezetés:A rotátorköpeny rekonstrukciója után kialakuló posztoperatív funkciót rendkívül sok tényező befolyásolja, közülük kiemelten fontos az esetlegesen kialakuló reruptura. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki az artroszkópos rotátorköpeny-rekonstrukción átesett betegek műtét előtti és utáni állapotának összehasonlítását. Módszer: 2008 és 2012 júliusa között operált 22 beteg 23 vállát vizsgálták prospektíven. Minden esetben fizikális vizsgálat, röntgen és ultrahang történt. Az életminőséget és a funkcionális eredményeket Constant Score és Vizuális Analóg Skála segítségével határozták meg. Eredmények: A rekonstrukció a használt pontrendszerek alapján a betegek több mint 80%-ánál kiváló vagy jó eredményt hozott, a Constant Score 45-ről 79-re emelkedett, a Vizuális Analóg Skálán mért fájdalom szintje 6,6-ről 2,5-re csökkent. Teljes vastagságú szakadást nem, részleges szakadást 7 esetben (30%) észleltek. Az operált oldalon az acromiohumeralis távolság átlagosan 8,5 mm volt az ép oldalon mért 9,5 mm-rel szemben. Következtetések: Az artroszkópos rotátorköpeny-rekonstrukcióval a nyílt műtéthez hasonló jó eredmények érhetőek el. Orv. Hetil., 2014, 155(16), 620–626.

Open access